Délmagyarország, 1916. október (5. évfolyam, 230-256. szám)

1916-10-19 / 245. szám

Csütörtök, 1916. október 19. •MJLMIAG YAROkSZ ÁG Jft közgyűlés a vicinális vasút építése mellett döntött. (Saját tudósítónktól.) Ez is^ ritkán esik meg: azon a napon (fejezték be az októberi közgyűlést, amelyen megkezdték. Azoknak, akik e miatt elégedetlenkednek, szolgáljon elégtételül, hogy a városatyák mindent el­követtek, hogy ez meg ne történjen. Volt például két interpelláció. A tanács válaszát az interpellálok tudomásul vették, a. szólás . jogáról azonban nem mondtak le, sőt minél részletesebben igyekeztek megindokolni, hogy miért nem kellene a tanács válaszát tudomásul venniök. Dr. Sőreghy Mátyás pél­dául a villamios balesetek és mizériák ügyé­ben interpellált. Szalay főkapitány válasza mindenkit kielégíthetett és ki is elégített. Sőreghyt nem elégítette ki, elmondta, hogy miért és utána a választ — tudomásul- vette. Tonelli Sándor az iránt érdeklődött, hogy miért nem hozza a tanács a Balkán-akadé­mia jügyét a közgyűlés elé. Az előadó vá­lasza szerint azért, mert nem tudta ez ideig megkapni' áz akadémia szervezeti szabályait. Kijelenti azonban a tanács, — fejezte be az előadó — hogy a novemberi közgyűlésen tárgyaltatni fogja a Balkán-akadémia dolgát. Tonelli felszólalt, minden valószínűség sze­rint annak bebizonyítása volt a célja, hogy a tanács helytelenül járt el, amikor késle­kedett ennek a fontos ügynek letárgyalásá­val és annak bizonyosságául, hogy ez sike­rült is neki, a választ tudomásul vette. Ki­jelentette még, hogy hajlandó a jó példát követni és novemberre ő a szervezeti sza­bályzattal készül el. Jelentéktelen iigyek expressz elintézése után Balogh Károly szépen telt ház feszült érdeklődése közben vezette elő a tanyai vas­utat. Röviden indokolta á tanács" ismeretes javaslatát, a rendes nyomtávolságú tanyai vasútról. Az első felszólaló Kelemen Béla volt, aki még a közgyűlés megnyitása előtt jelentkezett szólásra Rack Lipót jegyzőnél. Kelemen folyékonyan beszélő, ügyes szónok. A közgyűlést megelőző tanácskozások és sajtóviták során azonban annyi oldalról nyert megvilágítást ez a kérdés, hogy Kele­men még a nem-szakemberek számára sem tudott ujat mondani. Amit mondott, formás volt, de arról nem sikerült meggyőznie a nagy többséget, liogy helytelen uton jár, a mikor régi elhatározásokkal szemben uj meggyőződésre jutott. Nem tudta sorsától megmenteni a kisvasút ügyét a rokonszenves Végman Ferenc sem, mig a tanács javasla­tának nagyon illetékes ós érdeklődéssé! hallgatott támogatója volt dr. Gerle Imre. A közgyűlés nagy többséggel döntött az 'előadói javaslat mellett. Dr. Cicatricis Lajos főispán, elnök üd­vözli a törvényhatósági bizottság megjelent tagjait és a közgyűlést megnyitja. Rack Lipót tanácsjegyző felolvassa a polgármes­teri havi jelentést, amelyet a közgyűlés tu­domásul vett. (A villamos balesetek.) Az interpellációk során elsőnek dr. Szalay József főkapitány dr. Sőregi Mátyás interpellációját ismertette a villamos vasút­nál előfordult balesetek tárgyában. Az inter­pelláló felhozza, hogy amennyire örömmel üdvözölte a villamos vasúti közlekedés élet­beléptetését a város közönsége, most épen olyan sajnálattal tapasztalja, hogy a villa­mos vasúti közlekedés bizonytalan és köz­veszélyes, a balesetek úgyszólván napirenden vannak. Ennek okát abban találja, hogy a vállalat járatlan, kellően ki nem képzett fiatalembereket és leányokat alkalmaz, akik­nek könnyelműsége, tudatlansága az oka legtöbbnyire az előlforduló baleseteknek, amii a felszerelés hiányossága is fokoz. Kérdi a polgármestert, van~e tudomása azokról az okokról, amelyek az utóbbi idaben gyors­egymásutánban ismétlődő villamos balesete­ket előidézték? Szándékozik-e a polgármes­ter erélyes intézkedéseket tenni a villamos társulat megrendszabályozására? Az interpellációra dr. Szalay József a következő választ adta: A tanács még ez év február .havában dr. Turóczy Mihály tiszti főügyészt, Biró Benő h. főimérnököt és en­gem utasított, bogy vizsgáljuk meg a villa­mos vasút üzemi kezelését és tegyünk jelen­tést vizsgálatunk eredményéről. A bizott­•:íg eljárt megbízatásában, a pályaburkolat kijavítását több helyen elrendelte, a 30. és 18. számú kocsikat, amelyeknek vagy a féke nem volt jó, vagy egyéb hibában szenvedett, kivétette a forgalomból. Miután azonban ifjabban és pedig október hó első felében már négy villamos baleset történt, ismételt be­avatkozás vált szükségessé. A főkapitány javasolja, hogy Buócz Károly városi gépész­mérnököt jogosítsa fel a tanács arra, hogy ha akár a felszerelésben, akár ,a kezelésben hiányokat tapasztalna, az illető kocsinak a forgalomból való kivétele iránt közvetlenül és azonnal intézkedhessék. Közli a főkapi­tány, bogy a villamos baleseteknek nem műidig a társaság, illetve a személyzet az oka, hanem sok esetben maga a közönség, amely olykor nagy fegyelmezetlenséget árul el. Megnyugtatásul jelenti, hogy a villamos társaság vezetősége a rokkantügyi hivatal­lal tárgyalásokat folytat szakképzett mun­kások rendelkezésre bocsátása iránt. Abban az esetben, ha a hatóság intézkedései nem vezetnének eredményre, a kereskedelemügyi miniszterhez fog a tanács fordulni. Kéri a válasz tudomásul vételét. Dr. Sőregi Mátyás helyteleníti, hogy a főkapitány a közönségre hárítja a felelőssé­get. Bizonyítja, hogy miért nem elégíti ki a válasz, majd kijelenti, hogy abban a remény­ben, hogy az ellenőrzés a jövőben megfele­lőbb lesz, a választ tudomásul veszi. A köz­gyűlés a választ tudomásul vette. (A Balkán-akadémia ügye.) Dr. Tonelli Sándor interpellációt nyúj­tott be, a Balkán-akadémia közgyűlési el­intézésének sürgetésére. Az interpellációra dr. Gaál Endre kulturtanácsos válaszolt, aki válaszában kifejtette, hogy a késedelemnek az az oka, bogy a szervezési munkálatok egy részét az azzal megbízott DonaweU Já­nos felsőkereskedelmi iskoiai tanár nem vé­gezhette el, miután Szegedről távozott. Most azonban már minden a legjobb ,nyomón ha­lad és reméli a tanács, hogy a novemberi vagy a legrosszabb esetben a decemberi közgyűlésre előkészítheti az ügyet és érdem­leges javaslatot tehet az uj intézmény léte­sítésére vonatkozólag. Dr. Tonelli Sándor azokra az okokra mutat rá, amelyek arra késztették, hogy az interpellációt beterjessze. Megemlíti, hogy a kereskedelemügyi minisztériumban tár­gyalásokat folytatott a Balkán-akadémia ügyében. Ott az eszmét megfelelőnek tartot­ták és azt ajánlották, hogy az anyagiak biz­tosítása után küldöttség menjen a miniszter­hez pártfogását kérni. Qróf Klebelsberg Kuno kultuszminiszteri államtitkár az aka­démia programját helyesnek tartja és azt a tanácsot adta, hogy ebben az ügyben a vá ros minél előbb hozzon határozatot. Meg­elégszik a;z interpellációra adott válasszal és kijelenti, hogy a szervezeti szabályzatot novemberre elkészíti. A közgyűlés a választ tudomásul vette. (100.000 korona a közkórháznak,) Indítványok hiányában a tanácsi előter­jesztésekre került a sor. A 'közgyűlés tudo­másul vette a vallás- és közoktatásügyi mi­niszternek azt a rendeletét, amelylben közli, hogy a városi gimnáziumiba a menekültek gyermekei létszámon felül is felvehetők. Tu­domásul vette a törvényhatósági bizottság, hogy a közkórház céljaira egy ,200.000 koro­nás kölcsön felvételét a miniszter nem hagy­ta jóvá, ellenben kiutalt, — a tanács kérel­mére — százezer ikorona kölcsönt a közkóf­háznak. A várhelyi Vajda Ernő hősi halált balt 46-os hadnagy emlékére tett 4000 koro­nás alapítvány alapító o'kl veiét dr. Gaál End­re ismertette. A közgyűlés az oklevél tartal­mát tudomásul vette. (Vita a tanyai vasút körül.) Balogh Károly pénzügyi tanácsos a rendes nyomtávai Alsótouyára vezető vicinális vasat létesítése iránt tesz .előterjesztést. Magexalitii, hogy ez év nyarán értekezletet tartottak, a melyein a nagy többség a rendes nyomtávú vasait mellett foglalt állást. Ennek a javaslat­nak az alapján a (közgyűlés a tanácsot érdem­leges határozat hozatalára utasibotta. A tanács most behozta ezt az ügyet, — mondta. Balogh — a. körvetkező határozati javaslattal: — Mondja ki a közgyűlés, hogy iföl­hatalmazza a tanácsot, hogy az Alsó­tanyán kiépítendő rendes nyomtávol­ságú vicinális vasút létesítése céljából az előmunkálati engedélyt, a kereske­delmi miniszternél azonnal kérje ki és alkalmas időiben a vasút bizottság közbenjárása mellett a vasút nyom­távjelzését állapítsa meg, a kiviteli ter­vet ós költség-vetésit meghívott műszaki közegekkel készíttesse el, a kiviteli ter­veik nyomán a közigazgatási bejárást a 'kereskedelmi miniszternél kérelmezze s a megtartott közigazgatási bejárás után az engedélyezési tárgyalás alapján az ópités engedélyezését Szeged közönsége részére szerezze meg. Utasítsa a köz­gyűlés a tanácsot, hogy az előmunkálati engedély elnyerése után érdemleges hoz­zájárulást biztosítson, ezzel egyidejűleg 7XQA B grammonként tói FISCHER25S fa, Ov Aranyert Korzó-kávéház UH XiP l 1 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom