Délmagyarország, 1916. október (5. évfolyam, 230-256. szám)

1916-10-15 / 242. szám

Vasárnap, október 15. DÉLMAÖIC' AROÉSMG A görög válság. Rotterdam, október 14. A Nieuwe Rotterdamsche Courant irja a harctéri helyzetről szóló áttekintő cikkében: Görögországnak vége. Flottáíját kiszolgáltatta és lefegyverezték, tengeriparti erősségeit szintén leszerelték: vagy ált kellett .adnia. Legfontosabb vasúti vonalait idegeneknek adta át idegenek hábo rujának eszközéül. (Hadseregét idegen parancsra leszerelte, más része pedig föllázadt saját kormánya ellen. A távirója ós telefonja idegenek kezén van. Görögország a valóságban megszűnt f üggetlen állam lenni. Halálra védték nagy barátai a garanciális hatalmak. A legcinikusabb módon, amelyre nines példa a világtörténelemben, a gyöngék megvédéséről ezépöiangzásu frázisokkal az ajkukon (ez állítólag a főcéljaik a háborúval) éltek vissza védettjeik gyöngesége vei. Görögország ujaíbtb intőpéldát mutat arra, hogy mi vár az olyan országra, amely belső meghasonlásban van és önző nagyhatalmaktól várja, hogy érte harcoljanak. Időköziben Olaszország már nagyhan dolgozik azon, hogy északi Görögországnak egy: számottevő darabját lenyelje, Görögország többi részét pedig az a veszedelem fenyegeti, hogy kompenzáció tárgyául fogják szétosztani azokért a .védőrendszabályokért, amelyeket, miatta az antantnak tennie kellett. Rotterdam, október 1.4. A londoni Morningpost jelenti: A szövetségeseik még ebben a hónapban a görög- flotta kiszolgáltatásához hasonlóan a görög hadsereg kiszolgáltatását is fogják követelni. Rotterdam, okt. 14. :A Daily Telegraph jelenti Athénből: iA görög király egy diplomatának, aki politikájának megváltoztatására akarta rábírni, a következőket válaszolta: — Inkább veszítsem el a trónomat, mintsem bogy Grögországot veszedelembe sodorjam. íMeg vagyok győződve arról, hogy Románia tizennégy nap múlva nem lesz többé, Románia megsennmsitése után a német .hadsereg Görögország ellen in dúlna és hamarosan Szerbia és (Románia sorsára jutnánk. A francia szociálisták a békeföltételeket követelik. Lugano, október 14. Az Avanti jelentése szerint a francia kamara szocialista pártja nagy többséggel elhatározta, liogy a legközelebb összeülő kamarát felszólítja, hogy harmadfél évi háború után adja tudtára az °rszágnak és az ellenségnek békeföltételeit. A spanyol király lesz a békeközvetitö. Zürich, október 14. A madridi Diario Universale azt a határozott reményét fejezi ki, hogy a. spanyol király a hadviselő hatalmak két csoportja között a megfelelő időPontban békeközve ti tőként fog föllépni. Khuen-Héderváry Magyarország jövő gazdaságpolitikájáról. — A Délmagyarország tudósítójától. — budapest, október 14. amelyek már ma speciális termelésünket Európa gazdaságpolitikusait .már régóta fogdalkoztatjla a kérdés, máiképpen alakhl a helyzet a. -békekötés után, milyen Lesz ia központi hatabnak együttmüködiése, igyökszünk-e gyarmatokat szerezni -és szoros kapcsolat jön-e létre a háború után Magyarország és Németország között. Több vezérpo-Mtikust kérdeztem meg lébbien a dologban), elsősorban gróf KhuenHéderváry Károlyt, a nemzeti munkapárt elnökét. A rendkivül érdekes válaszokait sorozatosain fogom közölni. Khuen-liéderváry Károly gróf: — Arra a kiérdésre, vájjon Magyarországnak van-,e gyarmatra szüksége, avagy a Balkán országok lés a Kelét felé terjeszkedjék-e ki közgazdasági fejlődése, csak azzal a közgazdasági tudomány álta 1 megalapozott tétellel felelhetek, hogy gyarmatalapitást az anyaország túlnépesedése és tuiprodukciója idéz elő és tesz indokolttá. Magyarországon einez előfeltételek a iiáooru eiött sem voltak meg és a háboni után előreiáinatólag oly sok befektetést kei! eszközi illünk, a vérveszteség folytán pedig a megrnai adottak részére oly bő munkaalkalom kínálkozik, -hogy a gyarmatosításhoz emberanyagunk nem lesz. Ezzel szemben a háború által teremtett uj helyzet a magyar gazdasági exploitációnak oly bő teret nyújt, amely teljes mértékben foglalkoztatja gazdasági erőinket. Magyarországot földrajzi fekvése arra predesztinálta, hogy kultúráikig és -gazdaságilag közvetítő szerepe: játsszék a Nyugat és a Kelet között. Érdekes jelensége a 'világháborúnak, hogy az a kulturális és nemzetgazdasági. folyamat, amely a Duna-medence és a Kelet között évezredek óta fennállott és amely a törököknek Európába való betörése folytán megakadt, ma éppen a törökök aktív hozzájárulásával, Törökországon keresztül ismét megindul. i A speciálisan Törökország és Magyarország közötti gazdasági lehetőségeket illetőleg dr. Gerpmms Gyula, a Keleti Kereskedelmi Akadémia tanára, aki az elnökletem alatt álló magyar Vörös Félhold Bizottság megbízásából a legutolsó három hónapot Törökországban töltötte, a következőket jelentette nekem: — -Magyarországon sokan a török segítséget a török--,magyar testvériség hangoztatásában kimeritettnek látják. Ama tudattal kell áthatva lennünk,- hogy a törökök egyenlő árak mellett nagy örömmel lépnének velünk kereskedelmi összeköttetésbe, de, ha hátrányosabb feltételekkel kellene idegen árukkal versenyezni a „testvéri" jelszónak vajmi kevés hasznát látnók. Ezért amaz ágakat 'keli elsősorban fejlesztenünk, képezik lé-s amelyekben éppen ezért versenyképesek vagyunk. Törökország mezőgazdasági állam, de földjét primitív módon és hiányosan műveli meg. Faekével szánt, cséplőgépet nem ismer, helyette az ó korból fennmaradt cséplő dorongokat használ. Mily nagy tere van itten a magyar mezőgazdasági gépipar fejlesztésének. Fontos azonban, liogy mezőgazdasági gépgyáraink nem csak a török fővárosban és Szmirnában tartsanak raktárakat, hanem gépfelszerelési, alkatrész-ierakatokat és gépész személyzetet rendezzenek be Kis-Ázsia nagyobb gazdasági centrumaiban. A rnezőgazdaság'i gépek mellett tág tere van a magyar malomipari gépeknek, amelyek imár világhírűek. Tág tere volna magyar vállalkozásnak a cukorgyárak és azok berendezésében is. Kis-Ázsia földje igen alkalmas a cukorrépa termesztésére és főleg ama vidékek, amelyek a tengerpartihoz közel fekszenek. Törökország-Magyarország speciális gazdasági kapcsolatait csakis helyi ügynökségek bonyolíthatják le, akik a helyi viszonyoknak, szokásoknak és szükségleteknek ismeretével rendelkeznek. — A mi ipari és mezőgazdasági termékeink — folytatta Khuen-Héderváry Károly gróf — hosszú ideig bőséges piacot fognak találni a Balkánon és iparilag még nem vagyunk olyan fejlettek, hogy ezen a -terrénumon tulimenjíink. De gyönyörű perspektíva áll előttünk, ha nézzük, miképpen fejlődik a központi hatalmak gazdaságpolitikája \a Balkánon? A háború nemcsak katonai, de gazda-sági téren is bizonyos fait accomplit teremt. Éles körvonalaidban ilfethatjuk, Ihogy a központi hatalmak és a balkáni államok a háború után és a háború folyamányaképpen a legintenzívebb gazdasági kapcsolatba kerülnek egymással. Itt lehet imájd igazán elmondani: Indivisibiliter ae inseparabiliter. ;, 0, — Az a nagy forgalom, amely eddig a központi hatalmak országaiból bizonyos cikkekben nyugat f-elé gravitált, ezután a Kelet felé is utat jelöl magának. És ahová exportálunk, onnét importálunk is. Ilyenformán , óriási gazdasági perspektíva előtt állunk. A méretek ma még ki se számithatók. A balkáni államokra nézve mindlég feszélyezőleg hatott a hatalmas és leverhetetiennek képzelt Oroszország. Gazdasági inieiativájukat megbénította az aggodalom. A nyiig alól győzelmeinek következtében most felszabadulnak ezek az országok (Bulgária, Törökország) és ez egy nagy viiághistóriai gazdasági processzus kezdetét jelenti. Valószínű, hogy Németországgal való gazdasági kapcsolatunk is élénkebb 2780 fillért fizet grammonként törmelék . . . FISCHER Aranyért Korzó-kávéház III ÚPÚS, ÖlfSZBPfiSÍ, HáPász-uKa 14. (Cfioemre tessék tlouelnl) I