Délmagyarország, 1916. október (5. évfolyam, 230-256. szám)

1916-10-15 / 242. szám

4 Vasárnap, 1916. október 1ő. lesz ^s bizöiiyos mesterséges akadályok, a melyek eddig kínai fal gyanánt állottak, le fognak hullani. Meggyőződésem, hogy amint a központi hatalmak összefogtak a harctéren, ugy összefognak majd a gazdasági élet terén iis. Vécsei Miklós. •••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••ii* Beszélgessünk. * A fahonvéd: De virágos jó kedve tvan, uram. Én: V,an :rá okod, szivem, mint Ot'hello mondja, A fahonvéd: Azt az urat meg nem ismerem. Talán oláh generálás? Ha nem tolakodás a kérdésem, mi az oka a virágos, jó kedvének? Én: Ujabb utalványokat kapok. Én ugyanis utnlványgyiijtő vagyok. Szép csomó van már a raktáromon. Van kenyér, cigaretta, levegő, bajuszpedrő, bajsütő, pénzes, tyukszemrrtó ós kultur-utalváuyom s most nemsokára liszt- és zsirutaliványit fogok Ikapm. A fahonvéd: És mi<t csinál azzal a so.k utalvánnyal? Én: Ha elegendő lesz a raktáron, a szobámat ki tapétázom vele. A fahonvéd: Ki tapétázza? Nem értem. Én: Nem-e? Tudhatná pedig, vátéz honvédüű/k, hogy az utalványokat nem azért kapják az emí berek, hogy azok ellenében valamit kapjanak, de hogy a hatóság megmutassa, hogy gondol a lakosság ellátására. A fahonvéd: Hát van cukor, tej, kávé, petróleum, rizs, lencse nem hogy elegendő, de valamennyii is? Én: Maga telhetetlen, vitéz honvédünk és tulkövetelő. Nem elég, hogy utalványok vannak? Ha utalványok vannak, akkor még remény lehet arra, hogy egyot-.mások is lesznek. A fahonvéd: Hát előbb va.n az utalvány, mint az egyet-más? Én: Plersze. Mert miit érnénk vele, lia teszem azt zsir íls volna, cukor is volna és utalvány nem volna? A színházban is előbb adják a jegyet ós aztán az élőadást. A fahonvéd: No de ott legalább adják az előadást is. Én: De addig nem adják, inig el nem készülnek relé. Maga most nagyot néz, vitéz honviédünk és ugyancsak mereszti a szómét. No jé, néha, gyakran megesik ugyan, bogy akkor is adják, ha nem készültek el vele. De adják. A zsirt, a cukrot azonban addig nem adhatják, mig el nem készítik. Hogy tehát a közönségnek legyen valamije, megkapja a zsír- és tarkóra tahv án y oka t. A fahonvéd: Ez is egy módja a közéJeltoefcésneik, de nem .miskolci példa nyomán. Én: Miskolcon tegnapelőtt gondoltak a holnaputánira, mii felénk holnapután gondolnak a tegnapelőttre. Ezen a tájon. csak a tanyai magyaip gondolkodik, de az aztán ugy gondolkodik, hogy a városi embernek az ég felé áll minden hajaszál a. Ha ugyan még van nekii, ha a. gond, a bú rég ki nem tépte. A fahonvéd: A tanyai magyart meg a kereskedők, az iparosok sarcolják meg. Most, aki csak téhieti, ugyancsak sarcol. Manapság már az emberek oieímcsaik a kalapjukat és a poharukat emelik, hanem leginkább az áraikat. A borban nem megy ugy fölfelé a gyöngy, mint a ruházati cikkek, meg az élelmiszerek •árai, Megálljt kellene már az Illetékeseknek, ífcláltaniiok. Én: Mint a vizsgáló bizottság a VörösKareszt egyesületben. Majd elválik, hány zsákkal telik. A fahonvéd: Én arra volnék kíváncsi, hogy hány zsákkal telt? Nem vagyok asszonyterm-észetü, de azt már mégis tudni szeretném, hogy miiért csak a Vörös-Kereszt egyesületnél .rendelték el a vizsgálatot? Most, hogy már benne vannak a vizsgálatban, talán ázzál a (fáradsággal az összes jótékony egyleteknél meg lehetett volna tartani a vizsgálatot. Én: Magam is amondó vagyok. Jgy legalább az ember megtudhatta volna, hogy melyik érdemes a támogatásira, vagy a A fahonvéd (nagy hirtelen): feldöntésre. Én: Nem kell a bálványokat fel, vagy ledönteni, legcélszerűbb kinevezni őket szobrokuak ós leleplezni. A fahonvéd: Az ilyen leleplezés még költséggel sem járna, mert utárna nem kell a városisak bankettet rendezmáe... A vásárcsarnok. Még 1913-lba'ii felemlítettem, Ihogy .Szeged városa nem tud különbséget tenni a sürgős sociális és .nem. sürgős egyéb szükségletek közt. Rámutattam, bogy a fogadalmi templom megépítése nem bitr 'elsőrendű fontossággal, a szociális 'haladást tanuaitó egyéb közintézmények megteremtése és felépítése •mindenesetre sokkal sürgősebb és sokkal Ifontosalbb. Ezwlk között első sorban áll az oly régóta húzódó és vaijuidó tervnek megvalósítása, a vásárcsarnok felépítése. iBgy kulturvároa, pláne egy 100.000-nél több lakossal biró nagy város ma már vásárcsarnok nélkül el sem képzelhető. itt van mosit a háború a nyakunkon és in van az élelmezési mizéria. Képzeljük csalk el azt, bogy mennyivel simábban, mennyivel jóbban és könnyebben ment volna a közellátás, a maximálás, ezek ellenőrzése, .mennyivel egyszerűbben tudta volna a. város feladatát végezni, 'hogyUra vásárcsarnok állott volna rendelkezésére. Készleteket is ifelhalmcxr hatOtt volna és .nem ivolnán'k tanúi botrányos piaci vagy kereskedések előtti jeleneteknek, de nem. volnánk egyies kofák va,gy kereskedők jó- vagy rosszin.düla tán ak sem kitéve. A város legutóbb két telket vásárolt iineg-, mert — u.gy látszik — .kezdi áthatni a szociár lis érstfák és kezdi belátni, hogy .a háború után több kérdésnek a megoldásához telkekre is lesz szülkságe. A vásárcsarnok kérdése a 'háború alatt és áltál 'aktualitásából mit sem veszített, sőt még fontosabb lett. Maga .a háború az ilyen közszü'ksógletet pótolni hivatott építkezések foganatba vételét és befejeztet nem hátráltatja. Minél több nehézségbe ütközik az egyesnek az .ellátása, miinél lelketlenebb és nagyobb lesz az élelmiszer drágulása, annál inkább szükséges a vásárcsarnok felépítése. ,Ne gondoljuk ám azt, .liogy a háború .gyors 'befejezésü lesz, .nagyon konok ellenfelékkel állunk szemben, de azt se higyjük, ihogy a háború mai befejezése holnapi eldorádóvá változtatja majd át a közéi ehnczóst. Ép azért már a legközelebbi közgyűlés főfeladata volna, előveszi a poros vásárcsarnoki aktákat, élőteremti a szükséges összegeket és neki ífogni eme legfontosabb középitménynek a létesítéséihez. Már italán jövőre ilyen tájt lehet ott az árak tekintetében veszekedni ás az Annus •nénikkel vesződni, de legalább a hatósági asszisztencia mellett é» felügyelete alatt. Gál Miksa. Norvégia eltiltja kikötőitől a bnvárhaj ókat. Krisztián-ki, október 14. Legutóbb kiadott királyi rendelet megtiltja, hogy vala* melyik hadviselő állani fölfegyverzett tengeralattjáró naszádja norvég vizeken végezze mozdulatait, vagy ott tartózkodjék. Amelyik hajó ezt a tilalmat megszegi, kiteszi magát a fegyverrel való megtámadtatásnak. Azt azonban megengedi a rendelet, hogy a tengeralattjárók vihar vagy hajótörés esetén norvég vizekre menjenek és ott emberéletet megmentsenek, ilyenkor azonban tartoznak a viz szinén tartózkodni és nemzeti lobogójukat, nemzetközi jelzéseiket fölvenni. Amint azonban az ok megszűnik, azonnal el kell hagynia a tengeralattjárónak a norvég vizeket. Más tengeralattjáró csakis világos nappal, a viz szinén és fölvont lobogóval jelenhetik meg norvég vizeken. A rendelet október 20-án lép életbe. A szerb „hadiflottához" tenger kerestetik. Kopenhága, október 14. A Birsevija Vjedamoszti jelenti, hogy végre valóra válik a szerbeknek a tengeri uralomról szőtt álma. Az orosz lap értesülése szerint a szerbek hadiflottához jutottak, amennyiben a négyesszövetség minden állama szerb vitézség elismeréseid egy tengeri hadi jármüvet ajándékozott a leigázott szerb királyságnak. Az igy alakított szerb hadiflotta a közelmúltban már szerb lobogó alatt jelent meg Szalonikiben és ott résztvett az orosz csapatok ünnepélyes fogadtatásában. A szerb hadiflotta megteremtésének természetes következménye az, — irja az orosz lap, — hogy a majd újra felálliandó szerb .királyság a békekötésnél tengeri kikötőt kap. Az orosz lap még ezt jegyzi meg: — Nem tudjuk, hogy az olaszok milyen érzelmekkel fogadják ezt a hirt. Costümök,- utazó,- sport és estélyi ruhák vala:—: mint szörmeáru készítési műterme. :—: Zsolnay István női divatterme SZEGED, Széchenyi-tér 9. (Korzó-mozi fölött) Telefon 15-01. Legolcsóbb mai árak és a legmeszebbmenő 5—: figyelmes kiszolgálás. :—•' afvri Í4?Í A „TUNGSRAffl"-lámpa gazdaságos, mert tökéletes és hosszú élettartamú. A minőségért a gyár szavatol. Kérje mindenütt a „Tungsram" védjeggyel ellátott lámpát. Gyártja az Egyesült Izzólámpáét Villamossági R.-T. Újpest 4.