Délmagyarország, 1916. szeptember (5. évfolyam, 204-229. szám)

1916-09-21 / 221. szám

Ssütörtök, 1916. szeptember él. ÖILMÁGTARÖRSZIŐ tott ezen vállalkozás kilátástalanságára és valóban minden ugy történt, ahogy kirá­lyunk előre látta. Az antant gallipolii kudar­ca után Venizelosztól sok hive elpártolt. Most következett a, sz/alonikii vállalkozás. Ujbójl kedvező ajánlatok, görcsös kísérletek, feinye­gető'zésék, blokád és zsarolás egymást kö­vette. A király és a vezérkar ezt a vállal­kozást is kilátástalannak minősítette, —Vcnizelosznak mennie kellett, iMost egész nyiltan lépett fel az antant a szerencsétlen' országgal szemben. (Felszították a régi gyű­lölséget és Bulgária előnyomulását hódító hadjáratnak tüntették föl. Hasztalan. Azt Nénfetorsalágban meg kell érteni, liogy nem könnyű dolog volt a görögökre' nézve látni, mint vonul be görög földre Bul­(Budapesti tudósítónktól.) A képviselő- | ház szerdai ülésen nagy vihar volt a Ház­ban. Szilágyi Lajos cs. és kir. kamarás, a Külügy-Hadügy szerkesztője, kit nem rég választottak meg képviselőnek, felszólalása kapcsán azzal gyanúsította meg az ellenzé­ket, hogy az erdélyi menekültek ügyét kor­tescélokra használja fel. Szilágyi ezen ki­jelentése az ellenzékből olyan felháborodást váltott ki, hogy az elnöknek fel kellett füg­geszteni az ülést. •A szünet alatt sikerült azután a vezető politikusoknak lecsillapítani a háborgó ke­délyeket. Gróf Tisza István miniszterelnök megérttette az uj képviselővel, hogy a mos­tani súlyos idők nem alkalmasak ilyen jele­netek provokálására és Szilágyi bocsánatot kért a Háztól. Az iilést tizenegy órakor nyitotta meg Beöthy Pál elnök. Gróf Andrássy Gyula és gróf Apponyi Albert indítványainak foly­tatólagos tárgyalása volt a napirenden. Az első [felszólaló dr. Nagy Vince, az uj szatmári képviselő. Kijelenti, hogy a harctérről jön és a lövészárok népének üzenetét hozza. Azt üzenik a katonák, hogy végigküzdik a hábo­rút a győzelemig. De ha visszajönnek, látni akarják, mivel fizet az ország. Becsületes, demokratikus birtokpolitikát és általános vá­lasztójogot követel. A kormány iránt bizal­matlan, Elfogadja Andrássy és Apponyi in­dítványát. , Holló Lajos a következő fölszólaló. Sze­rinte a koncentrációs kabinet alakulásának a mai rendszer az akadálya. A delegáció összehívását szükségesnek tartja. A delegá­ció ülésezése sokkal fontosabb a háborúban, mint békében volt. Holló után Héderváry Lehel, majd Zlinszky István szólalt föl, aki a francia fogság szenvedéseiről beszélt. Az­után az iilést délután 2 órakor az elnök fel­függesztette. Délután négy órakor az elnök ismét megnyitja az iilést. Laehne Hugó pártolja az gária, amikor a balkáni háború sebei még sajogtak. S hogy ezt mégis elnézték, az leg­erősebb bizonyítéka anmak, mennyire bizilc Görögország Németország biztosítékaiban és királyában. Akadtak ugyan egyesek. — eddig 20 tiszt és 200 krétai csendőr, — akik átpár­toltak az antanthoz, de tény, hogy a hadsereg és tengerészet -szilárdan kitart királya mellett és egysegesen fogja őt követni bárki ellen is. Ha a király akaratából beleavatkozunk a háborúba, nem lesz egyenetlenség a görög hadseregben. Hogy viselkednék a hadsereg, ha a király nélkül vonszoltatnék bele a hábo­rúba, arra nehezen adható felelet, — er­kölcsi erejéből mindenesetre sokat veszítene. Egyébként a görög hadseregben a hangulat csekély kivétellel németbarát. | ellenzéki javaslatot, öt órakor megszakítják a vitát. Báró Ghillány Imre földmivelési miniszter válaszolt Ráth Endre múltkori in­terpellációjára a Haditermény ügyében. Ki­fejti, hogy a hibáknak nem a rendszer, ha­nem a háború az oka. Mindent megtesznek, hogy a Haditermény jól funkcionáljon. Ráth •viszonválasza után a Ház tudomásul vette a miniszter válaszát. (Az interpellációk.) Hat órakor áttértek az interpellációkra. Ráth Endre a miniszterelnököt interpellálja az erdélyiek nyomora miatt. Könnyű nagy urnák lenni, — mondja — és mindig csak Bécs felé nézni. Az erdélyi menekülők rette­netes nyomorával nem törődnek; Tisza csak kijelentéseket tesz: „Majd . gondoskodunk 'Erdély megvédéséről." Kérdi, hogy miért áldoztak fel eddig százezreket kopár sziklák­megvédéséért. Bárczay Ferenc (munkapárti): Segítsen maga is megvédeni! Szilágyi Fa'os (munkapárti, Rátihoz): Mindenki beszélhet, csak maga nem! Hosszas, nagy zaj. Az elnök folyton csönget. Sümegi Vilmos: Terrorizmus! Palugyay Móric (Szilágyihoz): Hol volt maga? Rakovszky István: Aktív katona! Gróf Zichy Aladár (hangosan kiabál): Rendre, rendre! Az elnök: A képviselő ur legyen csend­ben és ne kiabáljon! Rakovszky (Szilágyihoz): Szubvencio­nált ember mit akar? Szilágyi: Ráth Endre becsületszavát adta az ellenségnek, hogy nem harcol. Ráth: Szilágyi százados ur, a budapesti József-utcai harctéren elvérzett hős, engedje meg, hogy én válaszoljak. Az elnök: Kérem, ilyen hangnemben nem lehet tárgyalni. Felkiáltások: Szilágyi kezdte! Rakovszky: Mindenkinek joga van a becsületét megvédeni. Ráth Endre: Szilágyi, mint budapesti vezérkari főnök megígérte, hogy mihelyst képviselő lesz, engem ki fog végezni a par­lamentben. Beválthatja igéretét, de addig nem halok meg, amig ő is ki nem lesz vé­gezve. Elmondja, hogy Szilágyi felelősségre vonta őt a József-utcai parancsnokságon, hogy mint tiszt, miért adta becsületszavát a fogságban, Ihogy nem harcol az ellenség el­len. Akkor ő előadta, hogy Amerikából való visszatérésekor fogságba esett, borzalmas szenvedéseket állott ki és csak ugy tudott szabadulni, ha becsületszavát adja. Szilágyi már akkor fellépett ellene és erre ő a .hon­védelmi miniszternél jelentkezett, előtte be­ismerte a dolgot és a honvédelmi miniszter adott szavára .való tekintettel helyi szolgá­latra osztotta be. Mikor emiatt Szilágyi is­mét megtámadta, akkor ő a csapatihoz való beosztását követelte. .A miniszter ezt csak abban az esetben volt hajlandó teljesíteni, iha annak következményeit Ráth viseli. A következménye pedig az, hogy a hágai kon­venció értelmében aki adott szava ellenére harcol, azt elfogás esetén egyszerűen fel­kötik. ö mindennek dacára megesküszik a családja boldogságára, hogy elmegy a harc­térre, ,ha Szilágyi is odamegy és nem itthon grasszál. Szilágyi Lajos: Bocsánatot kér, hogy el­ragadtatta rríagát. Máskép képzelte a be­mutatkozását . . . Rakovszky: Mi is máskép képzeltük! Szilágyi: Már napok óta türtőzteti ma­gát, de Ráth támadja legjobban a kormányt, holott kötelességének legkevésbé felelt meg. Gróf Zichy Aladár: Bebizonyította, hogy nem tehetett máskép. (Kitör a vihar.) Szilágyi.- Én nem értem a felháborodást, hiszen nem teszik magukévá az iigyet . . . Rakovszky: De igenis! Szilágyi: Ha egy képviselő becsület­szavát adja, hogy nem harcol . . . Barabás Béla: Ezt nem ön itéli meg! Megitélték már mások. Beck Lajos (Szilágyira célozva): A mi­niszterelnök-jelölt megbukott! Barabás; Ne tolja fel magát birónak! Szilágyi: \z urak közül az egyik becsü­letszavát adja, hogy nem harcol és ebből politikai szolidaritást vállalnak magukra. Én egész más légkörből jövök. Felkiáltások: Menjen vissza! Szilágyi: Ott látom sorukban Károlyit, Zlinszkyt, Héderváryt, akik szintén voltak Franciaországban. Hogyan lehet Károlyi •katona és Ráth nem az? Károlyi Mihály és Beck Lajos többször közibeszólnak. Élénk szóváltás keletkezik. Majd Szilágyi folytatja: Tartózkodom, hogy most itt Erdély ... Sümegi: A székelyek már koldulnak. Szilágyi: A miniszterelnök felkért ben­nünket, hogy amig az ország érdekére való tekintettel nem nyilatkozihatik, tartsuk fenn véleményünket. Mi eddig fel is függesztettük véleményünket, de ftz ellenzék azt a körül­ményt, hogy az ország egyik része bajba jutott, kortes célokra használja fel. A baloldalon Szilágyi e kijelentésére óriási zaj keletkezik. A képviselők felugrál­M Régi és törmelék aranyért kurzus árakat fizet az Általános forgalmi részvénytársaság a következő beváltó helyeken: Arany Károly cég Fischer Testvérek cég Kelemen-utca 11. „Kék csillaggal" szemben Kárász-utca 2. Berényí János cég előbb PIósz Alajos Fischer Testvérek cég Klauzál-tér. „Várnay'-val szemben Kárász-utca 10. Vi/jaros ülés a jfázbarj.

Next

/
Oldalképek
Tartalom