Délmagyarország, 1916. szeptember (5. évfolyam, 204-229. szám)

1916-09-21 / 221. szám

— " —­Petrozsény. DÉLMAGYARÖRSZÁG Csütörtök, 1016. szeptember 21. Az olaszok 25 dandárt vetettek, harcba a Karszt fensikon. Örömhire van az országnak: Petrozsény, a gazdag bányaváros ismét a mienk és győ­zelmes hadseregünk elől a betolakodott orv­I támadók a szurdoki szoroson át riadtan menekülnek a magyar földről. (Mi. akik a pillanatnyi balszerencse megpróbáltatásai­ban is rendületlenül bíztunk a hadvezetőség­ben és hős katonáinkban, kezdettől fogva nyugalommal kísér fcükl figyelemmel az er­délyi harctéri helyzet alakulásait, mert meg­rngathatlan, volt a bizodalmunk, hogy az orvtámadó románok átmeneti sikereit csak­hamar a mi hadseregünk győzelmei váltják föl. Ez a reményünk előbb bekövetkezett, mint vártuk, ami fokozza bizalmunkat és növeli elismerésünket az erdélyi fronton küzdő hős csapatok iránt, amelyek a hátszeg­harcokban homlokuk köré ujabb diesőség­koszorut fontak. A petrozsényi győzelem kapcsán emlé­keztetnünk kell a közvéleményt az oláh be­törés első riadt napjaira, amikor a keserű­ség és a szivünkhöz nőtt Erdély sorsáért való aggódás már-már egyenetlenséget és visszavonást szitott közöttünk. Ismét beiga­zolódott, ihogy a kishitüségnek nem szabad teret engednünk a háború legsúlyosabb csa­pásai közben sem. Magunk is szivünk leg­mélyén átéreztük annak a fájdalmát, hogy az édes hazai földre az ellenség tette be a lábát és részvétünknek — hivalkodás nél­kiil mondhatjuk — bizonyságát is adtuk. De mérsékletre és nyugalomra intettünk, nem engedtük gyöngiteni a végső győzelembe vetett hitet, amelyet a románok első könnyű győzelmei a közönség lelkében elhomályo­sítottak. A román hadüzenet után a hadvezető­ség hivatalos magyarázatot tett közzé er­délyi csapataink tervszerű visszavonulásáról és megnyugtatóan nyilatkozott gróf Tisza István miniszterelnök is. aki az országban erre leghivatottabb. A közvélemény azon­ban nem tudott megnyugodni a felvilágosí­tásokban, a nemzet lelke háborgott az oláhok előnyomulása miatt, amely értékes magyar városok feladását és erdélyi vércink mene­külését eredményezte. És bár nem gáncsol­ni, hanem dicsőíteni kell azt a féltést és ér­zékenységet, amellyel az ország az ellenség­öl ricgszálVa tartott hazai föld felé tekin­tett, mert lebben az ország területi épségé­nek szentsége és a magyár földhöz való ragaszkodás és szeretet nyilvánult meg, a mely pillanatig sem akarja tűrni, hogy bé­kés falvainkban és városainkban az ellenség üssön tanyái, mégis figyelmeztetünk arra, hogy nem szabad pusztán érzelmi szempon­tokból megítélni a harctéri eseményeket. íme, beigazolódott, hogy a románok tér­nyerése csak addig haladhatott, ameddig a hadvezetőség tervei szerint megengedhető volt és hogy ahol ellentámadásunk akcióba lép, az ellenség futva hátrál csapataink elöl, mint most Petrozsénynál történt. Most már nyilvánvaló, ihogy a románok orvtámadása következtében határaink vé­delméről nem gondoskodhattunk. Időt kellett nyernünk arra, hogy felkészüljünk és aztán nagyszerű lendülettel vethessük rá magun­kat az orvtámadókra. Ennek a győzelmes támadásnak első nagy eredménye Petro­zsény visszahóditása, ­Petrozsény példáján ismét okulhat a közvélemény, hogy az elhamarkodott és tü­relmetlen bírálat nem erénye a polgári la­kosságnak, amelyre nemes és nagy köteles­ségek hárulnak. A front mögötti lakosság ezek teljesítésével felel meg hivatásának. Legyünk nagyok az áldozatkészségben, a lemondásban és tűrésben, erősek a 'hitben. Emelkedjünk fel önfeláldozásban katonáink hősiességéhez, akik a háború harmadik esz­tendejében győzelemről-gvőzelemre halad­nak előre. Mi, a munkának, részvétnek, ál­dozatkészségnek katonái győzzük le önma­gunkban a bizalmatlanságot és kiShitiiséget. BUDAPEST, szeptember 20. (Közli a | miniszterelnöki sajtóosztály.) A Karszt-fen­sik elten irányuló olasz ágyútűz időnként újra megélénkült. Az ellenséges gyalogság támadási kísérletei, hála tüzérségünk mű­ködésének, nem fejlődhetett ki. Megállapí­tást nyert, hogy a fenslk védelmezőivel a négy napos nehéz harc alatt 20 gyalogdan­# A görög válság. Lugano, szeptember 20. Athénhői jelen­tik a milánói \Secolo-mik: Kalogeropulosz, az uj miniszterelnök, az antanttal szemben jéakatrcdu semlegességet fog tanúsítani. A miniszterelnök valótlannak mondta azt a birt, hogy németbarát érzelmű. Minisztériu­ma politikai és nem pusztán ügyvivő minisz­térium. Rotterdam, szeptember 20. A Daily Te­legraph-nak jelentik Athénből: Kalogeropu­losz még néhány hónappal ezelőtt a leghűsé­gesebb hive volt Teotoki'Sznak, ennek az izzó németbarátnak, aki a ISk.uludiszHkabinetben a? antanttal való szembeszállás és az állás­foglalás elhalasztása mellett harcolt. Teoto­kisz halála után ő vette át a párt vezetését. Rttfosznak, mint belügyminiszternek a sze­mélyében Kalogeropulosz személyes ellensé­get állított Venizelosszal és engesztelhetetlen ellenfelet a szabadéivüpárttal szemben. A kabinet egyetlen tagja, akinek angol-barát érzései ismeretesek, Kanarisz a közoktatási miniszter kisebb jelentőségű szerepét vállalta. Az uj miniszterek csaknem valamennyien Tooíokisz pártjához tartoznak, amelyhez a kamarának negyven tagja csatlakozott és amely kicsiny számánál fogva döntő akcióra képtelen. Azonkívül Kalogeropulosz kiielen tette, hogy hajlandó a kabinetet megalakí­tani, anélkül azonban, liogy bárminő külön­leges megbízást vállalna. Genf, szeptember 20. Venizelosz és szalo­nikii hivei ujabb üzelmekkel azt a bitet akarT ják elterjeszteni Ó-Görögországban. mintha az úgynevezett szalonikii jóléti bizottság a tartalékosok behívására jogosolt hatóság lenne. A hivatalos nyelven megfogalmazott beliivó-paraiiicsof az 1900—L012. évfolyamok számára a forradalmi bizottság kikézbesitet­te. Kréta-, Kiosz- és iMitilóne-szigetek azok, amelyeket az üzelmek céljaira kiszemeltek. Ezt a fogást az antant erősen támogatja. A Radio-ügynökség Szaloniikiból arról értesül, hogy ujabb konfliktus támadt a 11. hadosz- j tály királyhü része és a krétai csendőrök kő- j zött. i dár, 1 lovashadosztály és 15 bersaglieri zászlóalj állt szemben. A Sugaua-szakaszon az olaszok meg­támadták a Civaroni és a Maso-patak mel­letti állásainkat. Heves, éjjelig tartó harc után nagy veszteségeik mellett teljesen visszavertük őket, HÖFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. Frankfurt, szeptember 20. A párisi Ma­tin arról értesül Athénből, hogy az uj görög' kormány (Németországtól annak a görög hadtestnek kiadatását kéri, amely a német védelemre bizta magát, A Csernavoda-Konstanza vonalat sem tarthatják a románok. Bécs, szeptember 20. Dobrudzsában a megvert orosz-román csapatok a Dunán gyorsan átvetett friss csapatokkal megerő­södve, a Dunától a tengerig terjedő uj védő­vonalban igyekeznek megállapodni, hogy hevesen követő üldözőiket föltartóztassák, Az uj harcvonal, amely a Dunánál a cserna­vodai védőmütői délre tiz kilométerre Ra­sovánál kezdődik, csak valamivel hosszabb hatvan kilométernél és a Fekete-tenger part­ján Tuzlánál végződik, amely Konstanza hadikikötőtöl délre csak husz kilométerre van. Nem tu'dni, vájjon az uj csapatok szá­ma van-e olyan nagy, hogy a megvert sereg erkölcsi értékét fokozza, de ez legalább is kérdéses. Csernavodából és Konstanzából a pol­gári lakosságot már eltávolították. Buka­restben nagy a fejetlenség és kavarodás. Averescu tábornokot állítólag szintén föl­mentették állásából, akárcsak több orosz tábornokot Dobrudzsában. Az antant köré­ben mindenütt általánossá vált a dobrudzsai vereség következéseitől való félelem. Előre látnak még egy súlyosabb csapást is és föl­háborodnak Romániának Erdélyben vívott külön háborúján. Azt is valószínűnek tartják, hogy az egyesült orosz-román csapatoknak a csernavoda—konstanzai vOmtó/i tul még jobban vissza kell vomilmok észak felé. Krémer H. 'fSa.1fz.ifi Kossuth Lajos-sugarut . Mérsékelt árak. — Pontos kiszolgálás. — Férfi- fiu és leányka-kalapok. Telefon 773. Telefon 773. a iiFiriifiifaifiifiifijfiifiiíii®.®®®®®] ®s®®®®®®®®®@®@®®® IFÍSCHÉR T-ESTVÉREK" d ÉKSZERÉSZEK ÉS mŰÓRASOK =j 2 FŐÜZLETE (3 Kár ász-utca 2. sz. *-KÉKS «'bLcLnfleoAL" | Kárász-utca 10. sz. 'JUSSTSSSS. ' 30SB000SB00E0BBS0E!

Next

/
Oldalképek
Tartalom