Délmagyarország, 1916. szeptember (5. évfolyam, 204-229. szám)

1916-09-20 / 220. szám

4 • -•'•'•-• •--- —IV ....... -.-•• ......... ni és az egészet a liszthivatallal. Fontos, hogy minden emberről tudja a hatóság, mi­képen van ellátva. A főispán kijelentette, hogy rendellenességet tapasztalt. Azokat, a kik a visszaéléseket elkövették — mondta a főispán, — példásan meg kell büntetni. A "helyiségeket sem tartja megfelelőnek. Qyors intézkedést sürget. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester és Balogh Károly tanácsos, a hatósági köz­élelmezési üzem vezetője arról informálták a főispánt, hogy a jelenlegi intézkedések csak átmenetiek. Ha az átmeneti intézkedé­sek befejeztetnek, az egész ügy rendezve lesz. Dr. Cicatricis Lajos főispán a válaszo­kat tudomásul vette. niiHiauiHimuiaii Az ármentesitő félmilliós követelése az államtól. II. A fúzió megtörténte után közvetlenül, a már egyesült társuiat vezetősége egyéb bokros elfoglaltsága miatt, amelyek az uj társulat körülményes szervezési munkálatai­ból következtek, nem foglalkozhatott a lik­vidálás munkálataival. 1914 május havában a sors véletlene ífölytán, az árvizi munkála­tok végrehajtásakor, már kilátásom nyílott arra, Ihogy a likvidácionális munkálatokat is elkészíthetem. Egyelőre azonban a társu­lat volt elnökétől azt az utasítást kaptam, hogy a szeged—martonosi és a ihorgos— martonosi öblözetek által eszközölt alapbe­fektetések összeállításával és állami likvidál­tatása előkészítésével foglalkozzam, elleniben mivel a sövényháza—szegedi öblözet ujabb alapbefektetési értéke még nem jelentékeny, ezzel a feladattal ne töltsem az időt. Ámde a likvidáció tárgyát képező összes alapbefek­tetések egybegyűjtése és ezek közül a még nem felülvizsgáltaknak a felülvizsgálatra va­ló előkészítése során rájöttem, hogy a ne­vezett öblözetnél az 1885—86 években vég­rehajtott legutolsó állami likvidálás óta sok különféle, nagyobb értékű befektetés történt, amelyek összevéve megközelítik az előző likvidációk által már megállapított alap­befektetési érték negyed részét, amely urán a törvény már megengedi az ujabb állami likvidáció eszközlését. Azonban a társulati iratokban nem sikerült reátalálnom az 1885 —86 évi likvidáció irataira és igy a magy. kir. pénzügyminisztérium illetékes osztályá­hoz kellett fordulnom, ahol nagy előzékeny­séggel adták ki az általam régen kutatott okmányokat. Eme likvidációs jegyzőkönyv figyelmes olvasásából merítettem azt a feiette meglepő értesülést, hogy a sövényháza—szegedi ár­mentesitő társulatra nézve már az 1885—86 évi' 'állami ilikvidláició (alkalmával kétségbe vonhatatlanul megállapítást nyert, mikép ez az akkori likvidáció lefolytatott összes ré­gebbi alapbeíektetési értékének az akkori óriási teherviselési képességének törvény­szerű makszimális határát meghaladta. Ezen alkalommal ugyanis a társulat az előző lik­vidációk beszerzésével 1071611.44 forintot likvidált azon alapbefektetési érték után, a mely a társulat akkori makszimális megter­helési értékhatárát képezte, tehát 28419.18 forintot, továbbá évi fentartási költség cimén 9881.18 forintot, vagyis összesen 38300.94 forintot, azaz 76601.88 koronát évi állami adóvisszatéritésben. Mivel az akkor meg­állapittatott alapbeíektetési érték, a társulat makszimális megterhelési érték kárára 159577.26 forintot meghaladta ezt az érté­ket a társulat az államtól teljes összegében visszakapta, illetve mivel azon időben az államnak tartoztak, a tartozás ebből az ér­tékből levonatott. UFCTAFAFLV ÁJTDBÍ&ITI A társulat összes öblözetei alapbefekte­téseinek állami likvidációját végre folyó évi február huszadikán sikerült munkába vétet­nem. Nyolc napi miunka után a megejtett likvidáció a pénzügyminisztérium szakköze­gének jelenlétében a következő eredményre vezetett: A horgos—martonosi öblözet javára megállapittatott 545198.06 korona alapbefek­tetés és ezen összeg után 1913 január 1-től számított évi 7087.58 korona állami adó­visszatérités élvezete. A szeged—martonosi öblözetet illetőleg megállapittatott. hogy az egy régebbi likvidáció alkalmával összesen 1623129.17 koronát fektetett be. valamint, hogy azon öblözetnek makszimális megter­helési határa 1370068.08 koronát tesz ki. Ezen megállapitások alapján a nevezett öb­lözet 253061.08 korona alapbefektetési meg­térítésben részesült és 1259758.08 korona olyan alapbefektetési tőke után. amely az öblözet makszimális megterhelési érték ha­tára és a régebben már likvidált alapbefek­tetési összeg különbségében mutatkozik, 1913 január 1-től visszamenőleg évi 16376.98 korona állami adóvisszatérités élvezetére nyert jogosultságot. A sövényháza—szegedi öblözetet illetőleg a likvidáló-bizottság az 1886 évi likvidáció óta eszközölt ujabb alap­befektetések értékét igen szűkmarkú mérle­geléssel 427081.37 koronában állapította meg, azt is konstatálván, hogy ezen összeg után az öblözetet az uj adótörvények életbe iépése óta 5559.85 korona adóvisszatérités illeti meg. E határozat ellen a pénzügyim niszter úrhoz indokolt felterjesztéssel éltünk, kifejtve, liogv a belikvidált tőkét a társulat az 1886- 1909 évek közti időben, amikor a társulati érdekeltség előbbi makszimális megterhelési határa fennállott, fektette be, igényeli ennélfogva, hogy a belikvidált ujabb alapbefektetési érték után ne adóvisszatéri­tésben részesüljön, 'hanem az egész összeget az államkincstár a társulat részére teljes ér­tékben megtérítse. A társulatnak ezt a kérelmét szóbelileg is előterjesztettük és őszinte örömömre szol­gált a közeli napokban illetékes helyen azt az értesülést nyerni, hogy kérelmünk telje­síttetni fog. Igaz, hogy az a kamatveszte­ség, amelyet társulatunk a késedelmes lik­vidálás miatt szenvedett, igen nagy, de mert a belikvidált alapbefektetések zömét még a kilencvenes évek folyamán befizették, ami­kor még a társulatnak törvényes joga lett volna ezen beruházás teljes visszatérítését igényelni, mégis fölötte örvendetes, hogy a társulat igénye legalább a megállapított tőke­érték megtérítése révén rövidesen kielégítést fog nyerni és nem leszünk kénytelenek jo­gos igényeink sorsát egy kockázatos és hosszadalmas közigazgatási bírósági perre bizni. Reök Iván. Pollin IíS M férfi és női divalcikkck legnagyobb raktára. — :: Legmegbízhatóbb cég. " Legolcsóbb beszerzési forrás. Csekonics-u. 6. Széchenyi-tér 17. Telefon 854. Telefon 855 Szerda, 1916. szeptember 20. Szerdán tárgyalja a köz­gyűlés a vigalmi adót. (Saját tudósítónk tói.) Élénknek ígérkezik a szerdai közgyűlés. A tárgysorozat fonto­sabb pontjai a vigalmi adó, a melyből — a mennyiben a közgyűlés megszavazza. — több mint évi százezer korona ujabb jövedelmet remiéi a hatóság, a fübérdijak száz százalékos emelése a fogyasztási illetékek eünelóse és a légszeszgyár kérdem® a gáz árának emelése iránt. íA keddi tanácsülésen, amely a szerdai közgyűlés ügyeit tárgyalta ós látta el javas­lattal, dr. Cicatricis Lajos főispán elnökölt. A közgyűlést előkészítő tanácsülésről a követ­kezőket jelenti tudósítónk: (Ismét a gázgyár.) A lisztellátás ügyébon l>eadott interpel­lációkat külön cikkben ismertetjük. Kordás János törvényhatósági bizottsági tag inditványt adott be, amelyben azt java­solja, hogy a Csen,gélén a jövő évben lejáró bérleti föld helyett a baiástyai legelőből ad­janak ki bérföldet. A tanács azt javasolja a közgyűlésnek, hogy az indítvány fölött térjen napirendre. A városi népkonyhák, mint minden év­ben ugy ezidén is megnyílnak a hidegebb idők beálltával. A tanács javaslatot terjeszt a közgyűlés elé arra vonatkozólag liogy utal­tasson ki a közgyűlés — a társadal mi adomá­nyokon felül, — a közélelmezési üzem nye­reségéből a népkonyhák fentartási céljaira ötvenezer koronát. A Központi Gáz- és Villamossági R.-T. a májusi közgyűléshez, — mint azt annak ide­jén jelentettük, — a gáz árának felemelése iránt kérvényt nyújtott be. A kérelmet a köz­gyűlés elutasította, mire a társaság a belügy­minisztertől kérte, hogy a háború esetére al­kotott kivételes törvények alapjón rendelje el a lógszesz árának felemelését. A miniszter a gázgyár kérelmét a tanácsihoz küldte véle­ményezés céljából. A jog- és pénzügyi bizott­ság foglalkozott az üggyel ós a kérelem elu­tasítását javasolta. A keddi tanácsülés el­utasító javaslattal terjeszti a kérelmet a köz­gyűlés elé. (A vigalmi adó.) A város közlegelői holdankint 7—8 koro­na jövedelmet hajtanaik. A tanács megbizta Bokor Pál polgármester helyetteset azzal, hogy a fübérdijak száz százalékos emelésének kérdését tanulmányozza, mivel az eddigi jö­vedelem túlságosan csekély. A gazdasági szakbizottság, ahol Bokor Pál a kérdést le­tárgyal t-att-a a fübérdijak emelését tanácsolta. A tanács javasolja a közgyűlésnek, hogy a belső közlegelőkön 24, aidegenekuok pedig 36 korona legyen a fübórdij, ami 100—150% áremelésnek felel meg. 1916. deoem|ber ai-én lejár a városi fo­gyasztási illetékek érvénye. A tanács javasol­ja, hogy az illetéke érvényét ujabb hat esz­tendőre 20—40%-os emeléssel ujitsa meg a közgyűlés. A város jövedelmeinek fokozása céljából Balogh Károly pénzügyi tanácsos szabály­rendelet-tervezetet dolgozott ki a vigalmi­és kártya-adóra vonatkozólag. A tervezetet tárgyalta már a jogügyi és pénzügyi bizott­ság. A bizottságok véleménye alapján a ta­nács a tervezetet a közgyűlésnek némi módo­sításra ajánlja. A módosítás értelmében a táncvigalmak orfeum kabaré és egyéb elő­adások mellett szinház-, hangverseny ós mo­zilátogatók is vigalmi adót lennének kötelesek fizetni. A jog- és pénzügyi bizottság a mozik vigalmi adóját 20%-ban javasolta, a szinházi előadások ós hangversenyek utáni adót pedig 5%-ban. A táncvigalmakra, orfeumi- ós ka-

Next

/
Oldalképek
Tartalom