Délmagyarország, 1916. szeptember (5. évfolyam, 204-229. szám)

1916-09-20 / 220. szám

4 • -•'•'•-• •--- —IV ....... -.-•• ......... ni és az egészet a liszthivatallal. Fontos, hogy minden emberről tudja a hatóság, miképen van ellátva. A főispán kijelentette, hogy rendellenességet tapasztalt. Azokat, a kik a visszaéléseket elkövették — mondta a főispán, — példásan meg kell büntetni. A "helyiségeket sem tartja megfelelőnek. Qyors intézkedést sürget. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester és Balogh Károly tanácsos, a hatósági közélelmezési üzem vezetője arról informálták a főispánt, hogy a jelenlegi intézkedések csak átmenetiek. Ha az átmeneti intézkedések befejeztetnek, az egész ügy rendezve lesz. Dr. Cicatricis Lajos főispán a válaszokat tudomásul vette. niiHiauiHimuiaii Az ármentesitő félmilliós követelése az államtól. II. A fúzió megtörténte után közvetlenül, a már egyesült társuiat vezetősége egyéb bokros elfoglaltsága miatt, amelyek az uj társulat körülményes szervezési munkálataiból következtek, nem foglalkozhatott a likvidálás munkálataival. 1914 május havában a sors véletlene ífölytán, az árvizi munkálatok végrehajtásakor, már kilátásom nyílott arra, Ihogy a likvidácionális munkálatokat is elkészíthetem. Egyelőre azonban a társulat volt elnökétől azt az utasítást kaptam, hogy a szeged—martonosi és a ihorgos— martonosi öblözetek által eszközölt alapbefektetések összeállításával és állami likvidáltatása előkészítésével foglalkozzam, elleniben mivel a sövényháza—szegedi öblözet ujabb alapbefektetési értéke még nem jelentékeny, ezzel a feladattal ne töltsem az időt. Ámde a likvidáció tárgyát képező összes alapbefektetések egybegyűjtése és ezek közül a még nem felülvizsgáltaknak a felülvizsgálatra való előkészítése során rájöttem, hogy a nevezett öblözetnél az 1885—86 években végrehajtott legutolsó állami likvidálás óta sok különféle, nagyobb értékű befektetés történt, amelyek összevéve megközelítik az előző likvidációk által már megállapított alapbefektetési érték negyed részét, amely urán a törvény már megengedi az ujabb állami likvidáció eszközlését. Azonban a társulati iratokban nem sikerült reátalálnom az 1885 —86 évi likvidáció irataira és igy a magy. kir. pénzügyminisztérium illetékes osztályához kellett fordulnom, ahol nagy előzékenységgel adták ki az általam régen kutatott okmányokat. Eme likvidációs jegyzőkönyv figyelmes olvasásából merítettem azt a feiette meglepő értesülést, hogy a sövényháza—szegedi ármentesitő társulatra nézve már az 1885—86 évi' 'állami ilikvidláició (alkalmával kétségbe vonhatatlanul megállapítást nyert, mikép ez az akkori likvidáció lefolytatott összes régebbi alapbeíektetési értékének az akkori óriási teherviselési képességének törvényszerű makszimális határát meghaladta. Ezen alkalommal ugyanis a társulat az előző likvidációk beszerzésével 1071611.44 forintot likvidált azon alapbefektetési érték után, a mely a társulat akkori makszimális megterhelési értékhatárát képezte, tehát 28419.18 forintot, továbbá évi fentartási költség cimén 9881.18 forintot, vagyis összesen 38300.94 forintot, azaz 76601.88 koronát évi állami adóvisszatéritésben. Mivel az akkor megállapittatott alapbeíektetési érték, a társulat makszimális megterhelési érték kárára 159577.26 forintot meghaladta ezt az értéket a társulat az államtól teljes összegében visszakapta, illetve mivel azon időben az államnak tartoztak, a tartozás ebből az értékből levonatott. UFCTAFAFLV ÁJTDBÍ&ITI A társulat összes öblözetei alapbefektetéseinek állami likvidációját végre folyó évi február huszadikán sikerült munkába vétetnem. Nyolc napi miunka után a megejtett likvidáció a pénzügyminisztérium szakközegének jelenlétében a következő eredményre vezetett: A horgos—martonosi öblözet javára megállapittatott 545198.06 korona alapbefektetés és ezen összeg után 1913 január 1-től számított évi 7087.58 korona állami adóvisszatérités élvezete. A szeged—martonosi öblözetet illetőleg megállapittatott. hogy az egy régebbi likvidáció alkalmával összesen 1623129.17 koronát fektetett be. valamint, hogy azon öblözetnek makszimális megterhelési határa 1370068.08 koronát tesz ki. Ezen megállapitások alapján a nevezett öblözet 253061.08 korona alapbefektetési megtérítésben részesült és 1259758.08 korona olyan alapbefektetési tőke után. amely az öblözet makszimális megterhelési érték határa és a régebben már likvidált alapbefektetési összeg különbségében mutatkozik, 1913 január 1-től visszamenőleg évi 16376.98 korona állami adóvisszatérités élvezetére nyert jogosultságot. A sövényháza—szegedi öblözetet illetőleg a likvidáló-bizottság az 1886 évi likvidáció óta eszközölt ujabb alapbefektetések értékét igen szűkmarkú mérlegeléssel 427081.37 koronában állapította meg, azt is konstatálván, hogy ezen összeg után az öblözetet az uj adótörvények életbe iépése óta 5559.85 korona adóvisszatérités illeti meg. E határozat ellen a pénzügyim niszter úrhoz indokolt felterjesztéssel éltünk, kifejtve, liogv a belikvidált tőkét a társulat az 1886- 1909 évek közti időben, amikor a társulati érdekeltség előbbi makszimális megterhelési határa fennállott, fektette be, igényeli ennélfogva, hogy a belikvidált ujabb alapbefektetési érték után ne adóvisszatéritésben részesüljön, 'hanem az egész összeget az államkincstár a társulat részére teljes értékben megtérítse. A társulatnak ezt a kérelmét szóbelileg is előterjesztettük és őszinte örömömre szolgált a közeli napokban illetékes helyen azt az értesülést nyerni, hogy kérelmünk teljesíttetni fog. Igaz, hogy az a kamatveszteség, amelyet társulatunk a késedelmes likvidálás miatt szenvedett, igen nagy, de mert a belikvidált alapbefektetések zömét még a kilencvenes évek folyamán befizették, amikor még a társulatnak törvényes joga lett volna ezen beruházás teljes visszatérítését igényelni, mégis fölötte örvendetes, hogy a társulat igénye legalább a megállapított tőkeérték megtérítése révén rövidesen kielégítést fog nyerni és nem leszünk kénytelenek jogos igényeink sorsát egy kockázatos és hosszadalmas közigazgatási bírósági perre bizni. Reök Iván. Pollin IíS M férfi és női divalcikkck legnagyobb raktára. — :: Legmegbízhatóbb cég. " Legolcsóbb beszerzési forrás. Csekonics-u. 6. Széchenyi-tér 17. Telefon 854. Telefon 855 Szerda, 1916. szeptember 20. Szerdán tárgyalja a közgyűlés a vigalmi adót. (Saját tudósítónk tói.) Élénknek ígérkezik a szerdai közgyűlés. A tárgysorozat fontosabb pontjai a vigalmi adó, a melyből — a mennyiben a közgyűlés megszavazza. — több mint évi százezer korona ujabb jövedelmet remiéi a hatóság, a fübérdijak száz százalékos emelése a fogyasztási illetékek eünelóse és a légszeszgyár kérdem® a gáz árának emelése iránt. íA keddi tanácsülésen, amely a szerdai közgyűlés ügyeit tárgyalta ós látta el javaslattal, dr. Cicatricis Lajos főispán elnökölt. A közgyűlést előkészítő tanácsülésről a következőket jelenti tudósítónk: (Ismét a gázgyár.) A lisztellátás ügyébon l>eadott interpellációkat külön cikkben ismertetjük. Kordás János törvényhatósági bizottsági tag inditványt adott be, amelyben azt javasolja, hogy a Csen,gélén a jövő évben lejáró bérleti föld helyett a baiástyai legelőből adjanak ki bérföldet. A tanács azt javasolja a közgyűlésnek, hogy az indítvány fölött térjen napirendre. A városi népkonyhák, mint minden évben ugy ezidén is megnyílnak a hidegebb idők beálltával. A tanács javaslatot terjeszt a közgyűlés elé arra vonatkozólag liogy utaltasson ki a közgyűlés — a társadal mi adományokon felül, — a közélelmezési üzem nyereségéből a népkonyhák fentartási céljaira ötvenezer koronát. A Központi Gáz- és Villamossági R.-T. a májusi közgyűléshez, — mint azt annak idején jelentettük, — a gáz árának felemelése iránt kérvényt nyújtott be. A kérelmet a közgyűlés elutasította, mire a társaság a belügyminisztertől kérte, hogy a háború esetére alkotott kivételes törvények alapjón rendelje el a lógszesz árának felemelését. A miniszter a gázgyár kérelmét a tanácsihoz küldte véleményezés céljából. A jog- és pénzügyi bizottság foglalkozott az üggyel ós a kérelem elutasítását javasolta. A keddi tanácsülés elutasító javaslattal terjeszti a kérelmet a közgyűlés elé. (A vigalmi adó.) A város közlegelői holdankint 7—8 korona jövedelmet hajtanaik. A tanács megbizta Bokor Pál polgármester helyetteset azzal, hogy a fübérdijak száz százalékos emelésének kérdését tanulmányozza, mivel az eddigi jövedelem túlságosan csekély. A gazdasági szakbizottság, ahol Bokor Pál a kérdést letárgyal t-att-a a fübérdijak emelését tanácsolta. A tanács javasolja a közgyűlésnek, hogy a belső közlegelőkön 24, aidegenekuok pedig 36 korona legyen a fübórdij, ami 100—150% áremelésnek felel meg. 1916. deoem|ber ai-én lejár a városi fogyasztási illetékek érvénye. A tanács javasolja, hogy az illetéke érvényét ujabb hat esztendőre 20—40%-os emeléssel ujitsa meg a közgyűlés. A város jövedelmeinek fokozása céljából Balogh Károly pénzügyi tanácsos szabályrendelet-tervezetet dolgozott ki a vigalmiés kártya-adóra vonatkozólag. A tervezetet tárgyalta már a jogügyi és pénzügyi bizottság. A bizottságok véleménye alapján a tanács a tervezetet a közgyűlésnek némi módosításra ajánlja. A módosítás értelmében a táncvigalmak orfeum kabaré és egyéb előadások mellett szinház-, hangverseny ós mozilátogatók is vigalmi adót lennének kötelesek fizetni. A jog- és pénzügyi bizottság a mozik vigalmi adóját 20%-ban javasolta, a szinházi előadások ós hangversenyek utáni adót pedig 5%-ban. A táncvigalmakra, orfeumi- ós ka-