Délmagyarország, 1916. augusztus (5. évfolyam, 177-203. szám)

1916-08-13 / 188. szám

6 BÉLM A 0 Y A.RORISZ A (1 Szeged, 1916. augusztus 12. Nagy asigui haderők ujabb kudarca. — Thiaumont-erődnél meghiusult a franciák támadása. — Románia. Románia, a kis balkáni állam, amely többször mutatott már hajlandóságot arra, hogy ifajrokonainak a hitvány olaszoknak jelszavával: a sacro egoizmussal, kilépjen semlegességéből, félreismerhetetlen jelek szerint most tényleg döntő lépés előtt ált Még egyre-másra érkeznek hirek arról, hogy a józan román államiférfiak erélyesen tiltakoznak az antanttal való erkölcstelen szövetkezés ellen, de a megbízható tudósításokból az is kiderül, hogy az orosz rubel, a (francia ékesszólás és az angol Ígérgetés megtette talár a hatását. A bukaresti russzofilek, fran'kofilek és anglofilek nyilt terrorral lépnek fel; elvadult ösztönökkel és /fékevesztett izgató beszédekkel igyekeznek félrevezetni a tömeget, amely az indulatok elvakultságában távol áll attól, liogy nemzetének valódi érdekeit és jövö fenállásának eshetőségeit komolyan mérlegelje. ; • Románia előtt pedig több tanulságos, intő példa áll. Ott van először is a szerencsétlen végű kis Szerbia esete, amelyet a meggondolatlan államférfiak és a nagyra törő'kulturátlan tömegek 'vittek a pusztulásba. Szerbia is Oroszországnak adta el magát; véresszájú demagógjainak fantasztikus vágyait először a csengő rubelek élesztgették. 1 , . Példaképen szolgálhat a derék és erős karakterű Bulgária is. Miért állott ez a sok megpróbáltatásban megedzett, életképes nemzet a központi hatalmák oldalára? A dolog igen egyszerű: a nemzetéknek nemcsak jelenük van, de jövőjük is és ha Bulgária elősegítette volna Oroszország győzelmét, ha tehát Konstantinápoly birtokában az orosz világbirodalom a kis Bulgária mellé juthatott volna: akkor ugyan 'mi sors várhatott volna Bulgáriára? Hiheti-e józan ember, különösen a hazáját szerető bolgár, hogy az az Oroszország, amelynél nagyobb hódító hatalom a római impérium óta nem volt és amely 'kétszáz év előtt még adófizetője volt a krimi tatárkhánna'k. ma pedik már el akarja nyelni Európát és Ázsiát, hihető-e, hogy ez a hódító cári imperializmus majd tűrte Volna, hogy a Balkánnal ez a 'gyönyörű része az Al-Dunával együtt másé és ne az övé legyen? Bulgária tehát nem akarhatta Oroszország győzelmét, mert ezzel állami és. /nemzeti egzisztenciájának halálát akarta volna. . __ Románia mostan saját ingadozása miatt az antant száznyomásu atmoszférájának hatása alá került. Eddig föl tudta fogni ugyanazt a nemzeti érdéket. amit Bulgária is felfogott; mert ha egy győzelmes Oroszország mellett nem egzisztálhatna egy független Bulgária: ez Romániára nézve még sokkal inkább áll. A feketetengeri orosz uralomhoz a Duna deltájának birtoka föltétlenül (hozzátartozik; továbbá egv győzelmes Oroszország és Szerbia között nincs szükség egy erős Romániára. Ha Oroszop szág kezén nincsen béklyó: a világbirodalmT Oroszország ugy elsöpörné az útjába eső kis Romániát, hogy nyoma sem maradna. Mindezzel Románia is tisztában v©lt. Tudta ezt nagyon jól Károly römán király, aki politikai végrendeletében hagyta meg, hogy Románia Oroszországgal .soha egy uton nem mehet, mert nincs nagyobb ellensége Romániának Oroszországnál. Tudják ezt Carp, Marghiloman és társaik is, akik az utolsó pillanatig mindent elkövetnek a nemzeti veszedelem elhárítására. Sőt tudja ezt Bratianu és azok is. akik Erdélyre aspirálnak; de ezekben sokkal erősebb az irántunk való gyűlölet, mint hazájuk szeretete. A magyar parlamentben elhangzott beszédek talán 'mégis jókor érkeznek el oda, ahol egyre nagyobb népszerűségre tesz szoft a cár parancsára megindítandó rablóhadíjárat eszméje. BERLIN, laiugusztuis 12. A nagy fcjhaldi(szálliás jelenti: Dhiepval és Foureaux-erdö között, valamint Gillemontnál nagy angol erők támadtak. Auvlllenstöl északra és Pozieresnél közelharcban és ellentámadással visszavertük őket. Bazentin le Petittől északra és Gillemontnál a tüzérség, gyalogság és a gépfegyverek tüzében a támadások meghiúsultak. Maurepas és a Somme között a franciák heves támadása összeomlott. , Aemtől északra egy kis erdörészbe behatoltak. A Somimetöl délre Barileuxnél meghiúsult egy részleges ellenséges előretörés. A Maas jobbpartján augusztus tizenegyedikén éjjel a Thiaumont-erödtöl északnyugatra kézigránát-támadásokat, tegnap este pedig az eröd ellen intézett erös gyalogsági támadásokat vertünk vissza, a franciák súlyos vesztesége mellett. Leintreytöl délre egy német járör-válíalkozás sikerrel járt; foglyokat ejtettünk. LEGFŐBB HADVEZETŐSÉG. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) A román iBukarest, augusztus 12. A román kor- I uiány hivatalos lapja a Viitorul a háború eleje óta állandóan azt a magatartást követte,, amit a kormány elnöke: hivatalosan se az egyik, se a másik hadakozó fél mellett, vagy ellene nem nyilatkozott. Ha színvallásra akarták hirni, akkor élesen kikelt ugy a velünk rokonszenvező, mint az antant mellett küzdő sajtó ellen. Oarp lapja, a „Moldova", ezt a leplezett rnsszofilizmnsnak minősítette és nem egyszer keserű szemrehányást tett a román kormány hivatalosának, a Viitorulnak. ; - I "" A román kormány lapja engedett a diplomatikus elzárkózáshói és kezd szint vallani. Erről a színvallásról, illetve színváltozásról a Moldova a következő cikkben emlékezik meg: — A liberális párt hivatalos lapja két évi bizantini magatartás után, mellyel tán akaratlanul, de a russzoifilizmusuak egyengette az útját végtére tárgyilagosságról beszél. Számtalan izben megmutattuk, hogy a Viitorul mennyire tendenciózusan informálta olvasóit a háborúról, felhasználva minden eszközt,, hogy a lap az antant embereinek szája ize szerint ismertesse a jelen világháború eseményeit. Emlékezzünk csak jól, mikor néhány nap előtt azt irta, hogy az oroszok útban vannak Lemberg felé és a naiv olvasó ebből könynyen azt a következtetést vonta le, liogy.az oroszok már tényleg Galieia fővárosának el/foglalásánál tartanak. Á Verdun körül folyó harcokról szintén ilyen formán tájékoztatta olvasóit. És nem lehet elfelednünk azt a szerencsétlen1 fogást, mikor a mi vezérkarunk lapjában, a kormány jóváhagyásával az oroszok futásáról ugy emlékeztek meg, mint stratégiai visszavonulásról liogy az emberek szinte azt hitték, hogy nem az oroszok, hanem a központi hatalmak hadai verettek meg. .És esak az antanttal szemben való bátortalanságból nevezett akkor minket eladottaknak,, a nemzeti ügy árulóinak, mert azt követeltük hogy a román hadsereg tisztjeit nem szabad a hadsereg hivatalos lapjába csúsztatott hamis hűekkel félrevezetni. És ugyanez a Viitorul, mely két óv óta a román nemzet ideálját Nagy Péter cár végrendeletének egyszerű pótlékává alacsonyította s amely lap többet ártott Románia helfjzef. ügyének, mint az egész russzofil sajtó, mint a federalisták minden bohóc-lármája, ez a Viitorul most mintegy restelkedve megtagadja minden múltbeli tévedését és szégyenkezve vonul a tárgyilagossá!/ spanyolfala mögel A Viitorul szemérmes lett, elrejti russzofil bűneit, mint a kora ifjúságuk' bűneit takaró inegvénbedt demimondok. A russzofilek orosz dicsőségéről zengedező sajtóra a Viitorul most rákiált és azl mondja hogy legyen tárgyilagos, nem feledkezvén meg minket is erre inteni. Nem fogadunk el leckét a Viitorul-tól, aki leginkább büuös abban, hogy nálunk oly hangos tudott lenni a minden sikerek nélküli russzofilek csürkéjének az akciója, s a midőn kénytelen végre belátni az orosz-francia hadak végső erőfeszítésének megroppanását, azzal akar a bűnei elől menekülni, hogy most tárgyilagos akar lenni. Hogy a, román közvéleményt russzofil irányban tájékoztatták, abban nem T. Jonescu és Filipesou a bűnösök, hanem a kormány, mely végtelen türelmet tanúsított orosz ágensek aknamunkájával szemben. Most Bratianu attól fél, hogy az ország a muszkák kezére jut s ahelyett, bogy egyenesen lépne fel és megrendszabályozná Filipescu összevásárolt hadait, gyávaságában tárgyilagosságról beszél, másokra akarván tolni a felelősséget bűneiért. Bukarest, augusztus 1/2. A félhivatalos "Viitorul folytatja a russzofil lapok tendenciózus álhireinek cáfolását. Felhívja a lakosságot, hogy mindI eddig, továbbra is őrizze meg nyugalmát, mert Románia magatartá'sában nem történt változás. Az ellenség színleges támadásai a Doiran-tónálBUDAPEST, /augusztus 11. (Közili a íiiiiiiszterehiíöiki saijtóoszltáily.) A délkeleti harctéren nincs nevezetesebb esemény. HÖFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. BERLIN, augusztus 12. A hagy főhaidiszálMás jeleníti: Az ellenségnek a Doirantótól délre tegnap megismételt gyenge színleges támadásai már tüzérségi tüzünkbert meghiúsultaik. LEGFŐBB HADVEZETŐSÉG. (Közli a miniszterelnöki sajtáosztály.l