Délmagyarország, 1916. augusztus (5. évfolyam, 177-203. szám)

1916-08-10 / 185. szám

6 BÉLM A 0 Y A.RORISZ A (1 Szeged, 1916. augusztus 12. gyok, hogy itt a Ház plénuma előtt megbeszéljük, kit mennyi felelősség terhel az elmúlt két esztendő során. Nagyon szívesen állok rendelkezésére. Az én meggyőződésem és azt hiszem, az -egész ország meggyőződése az, hogy Románia ingadozó állásfoglalását sokkal jobban befolyásolja a lucki epizód, mint a Károlyi-epizód. Remélem1 és hiszem-, hogy romám háborúra nem fog kerülni a sor, azonban ha •mégis megtámadnának, hát tudja meg Románia és tudja meg az egész világ, hogy ameddig csak egy magyar marad is életben, addig küzdeni fog, — és a románok nem emberekkel fognak az erdélyi havasokon találkozni, de tigrisekkel — mert Erdélyt ugy fogjuk védeni, mint a tigris, akitől legdrágább kincsét, testének testét, vérének vérét akarják elrabolni! (Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon és a baloldal nagy részén.) (Apponyi felszólalása.) Gróf Apponyi Albert: Egy félreértést hárít el. Midőn azt mondja, hogy a háború .xövetkezményekép egy uj Magyarországnak kell születni és hogy ez újjászületés szüksége liáboru előtt is fenforgott, de a háború ténye által, a háború tapasztalatai által csak világosabb lett, midőn továbbá azt mondja, hogy az újjászületés feltétele a nemzeti élet teljesebbé válása, valamint a demokratikus gondolat érvényesítése, e tekintetben sincs semmi különbség az uj függetlenségi és 48-as párt között. E tekintetben ő csak előre tehet egy lépést, amit hogy már tett is, visszafelé azonban nem. Az a lépés, amelyet már megtett, az volt, hogy az ellenzék választójogi megállapodásán tul követeli azt, hogy a háborúban résztvett minden huszadik életévét betöltött férfi választójogot kapjon. A háború és a külpolitika kérdéseiről olyan körültekintéssel nyilatkozott Károlyi, amit ő Károlyi hazauságától el is várt. Ami a békére vonatkozó megjegyzést illeti, itt megint egy téren áll Károlyival. Azt, amit Károlyi a békéről és különösen a tartós békéről való ideális képet rajzol, ő is épp ugy óhajtja. És óhajtja azt is, hogy a béke és a háború kérdéseiben a jövőben nagyobb tért nyerjen a demokrácia. A jövendő béke megszilárditásának éppen a jelenlegi szövetség mélyítése a feltétele. (Taps a jobboldalon, a középen és a baloldalon. Tisza, Andrássy és Rakovszky tapsolnak.) Ne tévesszünk össze két fogalmat: a függetlenség s az izoláltságnak fogalmát. (Taps a jobboldalon és a középen.) A függetlenség az izoláltságnak az ellentététidézi elő. Gróf Tisza István: Ugy van! Gróf Apponyi Albert: Ezért szilárdan ragaszkodunk ahoz a szövetséghez, amelyben egyedül látjuk jövendő biztosítékunkat és amelyben egyedül látjuk a tartós béke biztositékát is. . • . á Tárgyi tekintetben belpolitikai kérdésekben a függetlenségi párt két része között csak későbben előáttható különbségek van nak. Sokkal konkrétebb momentumokból áll a különbség a tekintetben, hogy a párt ki nem lépett része fel akar függeszteni minden politikai küzdelmet a háború idejére. Szónok szerint a küzdelem módját és eszközeit illetőleg nem szabad figyelmen kivül hagyni a jelenlegi háborús állapotot. (Helyeslés.) A függetlenségi gondolatnak a politikai életbe \ aló átvétele a háború után sem történik meg azonnal. (A miniszterelnök válasza.) Gróf Tisza István miniszterelnök: Különösen azok után, amiket Apponyi Albert elmondott, felesleges volna felszólalnom, ha kötelességem nem lenne tisztázni egy kérdést, amely gróf Károlyi Mihály t. képviselőtársam szavai után esetleg félreértésre adhatna okot. Szemben azokkal, amiket Károlyi Románia állásfoglalásáról és bizonyos jelenségekről elmondott, minden polémiától tartózkodva, konstatálni kívánom a következőket: A román sajót egy igen lármás része a háború kitörése óta, tehát több mint két esztendeje, mindent elkövet, hogy - harcba vigye a román királyságot szövetségesei ellen. Ezek az orgánumok keserves és epés szemrehányásokat tettek a román kormánynak, mivel szerintük elmulasztotta a kedve ző alkalmat, hogy a mi 1915 májusi nagy győzelmeink előtt közbelépjen. Ugyanezek az orgánumok minden lehető és lehetetlen alkalmat megragadnak, hogy azt a -hitet keltsék, hogy újból beállhat egy olyan időpont, amikor a monarchia sikeres megtámadásának alkalmát sietnie kell kihasználni. E törekvés hátterével tisztában van mindenki, aki elfogulatlan szemlélője az eseményeknek. Gráf Károlyi Mihálynak a függetlenségi pártból való kilépésével létrejött uj alakulás kapóm jött ezeknek az orgánumoknak és igyekeztek hamis színben feltüntetni ennek az alakulásnak céljait és jelentőségét. Azt írták a pártalakulásról, hogy ennek célja a háború abbahagyása, megadás ellenségeink előtt cs az orosz különbéke. Károlyi Mihály mai felszólalásában ezeket a rágalmakat találóan nevetségeseknek jelentette ki. Nagyon jól tudom, hogy gróf Károlyi Mihálytól és pártjától távol állanak mindezek, de liogy ha bárkinek is- ilyen intenciója volna, nagyon jól tudják, hogy lehetetlen volna azt érvényesíteni. Jól tudjuk mindnyájan, hogy mennyire nem ismerik külső országok a m-i viszonyainkat és milyen egyiigyii és bárgyú, nevetséges rágalmakat költ rólunk az antant sajtója. Igy volt lehetséges, liogy bizonyos hatást ezek a rágalmak mégis elérhettek ellenségeinknél, hogy ^ csiiggedésiinkbe vetett hitet, amely már-már kialvóban volt, újból ébresztgetni kezdhették. Ezekkel szemben mi sem volt természetesebb, mint hogy a sajtó utján olyan hangon, amely semmiesetre sem lehetett sértő a képviselő urakra, figyelmeztessem őket eljárásuk helytelen voltára. Ha a képviselő ur ma azt mondta, -hogy a nemzet integritásának védelmére minden magyar ember meghalni kész, én ezt azért ismétlem, hogy e kijelentés valóban eljusson ellenségeinkhez. Ez a háború a mi integritásunk ellen folyik. (Ugy van! Ugy van!) Egész nyíltan hirdetik ellenségeink a monarchia, főleg Magyarország szétdarabolását. Amíg ők erről, a mi testünk véres cafatokra tépéséről beszélnek, addig ebben a Házban nem békéről, hanem győzelemről kell beszélni. (Falrengető lelkes taps a Ház minden oldalán.) Mert csak a győzelem adja meg a tisztességes, becsületes békét, amelyért most a magyar nemzet küzd. \ Azt mindenki tudja, hogy a háborút nem mi kezdtük. A becsületes béke hívei voltunk a hadüzenet napjaiban is, de a mai nap feladata az erők végső megfeszítéséit vivott férfias küzdelem, a győzelem érdekében. (Hosszantartó zajos helyeslés és taps.) "Az elnök az ülést öt percre felfüggeszti. A szünet után áttértek a napirend tárgyalására. (Az adójavaslatok.) Hegedűs Lóránt, a pénzügyi bizottság előadója referált a jövedelmi adóról és a vagyoni adóról szóló törvényjavaslatokról. Az egyesült függetlenségi és 48-as párt nevében Földes Béla szólalt fel ezután a ja;, vaslat-hoz. Földes beszédét két órakor abbahagyta és délután 4 órakor folytatta. Részletesen foglalkozik az adójavaslatokkal és beterjeszti az ellenzék által elfogadott közös határozati javaslatot. Beszéde után a vitát félbeszakították és áttértek az interpellációk tárgyalására. (Az interpellációk.) Mezőssy Béla az iránt interpellálja a kereskedelmi minisztert, hogy megtörténtek-e a kellő intézkedések az államvasutak beruházása ügyében. Kiutalták-e a háborús segélyt és a beszerzési előleget a vasúti tisztviselőknek. Milyen stádiumban van a fizeíésrendezés ügye. Báró Harkányi János kereskedelmi miniszter a segély kérdésében megnyugtató választ adhat. A miniszteri rendelet már elment. A vasúti összeköttetésre vonatkozólag csak tartózkodóan nyilatkozhatik; amit megtehettek, azt megtették. — Mezőssy követeli, hogy a kormány a legfőbb vasúti vonalakat mielőbb építtesse ki. A -Ház tudomásul vette a miniszter válaszát. -Báró Mansdorff Géza a városok gabona ellátása ügyében interpellált. Hajlandó-e a miniszter, — kérdezte — megváltoztatni azt a rendeletet, hogy a városok csak önkormányzati uton biztosíthatják a gabona- és lisztszükségleteiket. Micsoda okok vezették a minisztert annak a rendeletnek a kiboesájtására, hogy a lakosság csak az illető város kerületeiben szerezheti meg szükségletét. Hajlandó-e a miniszter a rendeletet megváltoztatni és engedélyezni, hogy a szomszédos törvényhatóságokban is beszerezhető le-, gyen a szükséglet. Sándor 'János belügyminiszter röviden válaszolt. Nincs semmi ok, — mondotta — a rendelet megváltoztatására. A Ház ülése ezután véget ért. IniiHimiiimnnnuniniHinnnmiiiimi Ujabb behívás Japánban. Kopenhága, augusztus 9. A Rvszhoje Silovo jelenti Tokióból: Az 1886-4889. évfolyam itisztj-eit behívták, A behívás okát nem adják tudtul. Ifi irásu tiíuafaínoH vagy -- •- koiást keres. Perfekt magyarnémet levelező és könyvelő. — Szives ajánlatok „Szorgalmas" jeligére a kiadóba kéretnek.