Délmagyarország, 1916. augusztus (5. évfolyam, 177-203. szám)

1916-08-10 / 185. szám

Szöged, 1916. augusztus iö. 5 Debrecenben a pótadó 25 százalékos felemelését tervezik. — Nincs eddig más fedezet az egyetemi költségekre. — (Saját tudósítónktól.) Különösen a szegedieknek van még élénk emlékezetében az a verseny, amelyet a harmadik egyetemért több vidéki város futott. A kormány döntése lemarasztalta Szegedet nemcsak a harmadik, hanem a negyedik egyetemről is. Szegeden tehát nem került sor arra, hogy az egyetemért .felajánlott összeg előteremtése imialtt fájjon a fejünk. A „boldog" debrecenieknek a felajánlott milliók előteremtése olyan gondokat okoz, amelyekkel eddig nem tudtak sikeresen megbirkózni. 'Debrecen városának ugyanis egyre több gondot okoz az a határozata,, ihogy a debreceni egyetem építésére 5,000.000 korona hozzájárulást szavazott .meg. Ez a kötelezettség mostan kellemetlen helyzet elé állította a várost, amely — ugy látszik, — pótadóból lesz kénykelen előteremteni az öt milliót. A város 'hozzájárulásának esedékessége arra az időre volt megállapítva, amikor az egyetem építése megkezdődik. .1914. elején az építéshez hozzáfogtak. A város azonban az akkori rossz pénzügyi viszonyok közepette nem tudott szerezni 5 milió koronás kölcsönt, hogy kötelezettségének eleget tehessen. Alkudozások kezdődtek tehát a kultuszminisztériummal s létre is jött a megegyezés: Debrecen városa a megajánlott. 5 millió korona hozzájárulást 1916. január 1-től kezdve évi 500.000 koronás részletekben fogja beszolgáltatni az államkincstárba, de attól az időtől kezdve, amikor esedékes lett volna az 5 millió korona kifizetése, négypercentes kamatot fizet. Az 500.000 koronás részletekét a város kölcsönből szándékozott felvenni. A város ezt a megállapodást a törvényhatósági közgyűlésből felküldte jóváhagyás végett .a belügyminiszterhez. Dr. Vargha lElemér tb. főjegyző tegnap mutatta be a belügyminiszter válaszát. A miniszternek ugyanis nincs kifogása az ellen, bogy a város 500.000 koronás évi részletekben törleszti le az 5 millió koronát, azonban azt nem engedi, hogy ezeket az évi részleteket kölcsön utján szerezze meg. Az 1916. évre eső 500.000. koronát .még megengedi kölcsön venni a Magyar Általános Hitelbank debreceni fiókjától, 1917-től azonban, minden esztendőben a; város költségvetésébe kell beállítani az 500.000 koronás részleteket. A miniszternek ez a megszorító intézkedése azt. jelenti, hogy az egyetemi '5 millió koronát községi pótodéból fizeti meg a város az államnak s ez az intézkedés a .községi ipótadókmlesot, a mely most is magas, mintegy 25%-kal fogja egyszerre felemelni. A tanács sürgősen rendkívüli közgyűlés elé viszi a miniszter leiratát, amely bizonyosan nagy vitát fog kelteni a város parlamentjében, minthogy máris kelletlenül érzi a város annak az 5 millió, illetve az egyetemi kórházra külön adott 3 millió koronával együtt 8 millió koronára rugó hozzájárulásának az ólom súlyát, melynek árán egyetemi város lett. Mielőtt az építéshez fogtak volna, Szávay Gyula cikket irt, amelyben azt pendítette meg: ne adja-e vissza Debrecen az egyetemet, amely oly sok áldozatot ró a városra. A cikkre hevesen fellobbantak az egyetem hivei. Nem adták vissza az egyetemet. Azóta a 8 millió korona meg is növekedett, mert az építés közben bekövetkezett a világháború s az anyagok és a munka drágulása folytán megsokszorosoditak az egyetem építésének költségei. A tulkiadást bizonyosan viselnie kell majd a városnak is. iSzó esett már erről a múltkoriban tartott egyetemi nagy bizottsági ülésen is, ahol Korb Flór is, az egyetemi építkezés vezetőije rámutatott a drágulásra és arra, hogy ez a várost is fogja terhelni. lErre dr. Baltazár Dezső püspök a leghatározottabb hangon kijelentette, hogy Debrecen a 8 millió koronán felül nem hozhat több áldozatot, igy is sokkal busásabban fizetett" "azért, hogy egyetemi város lett, mint Pozsony, amely jóval csekélyebb áldozat árán kapta meg az egyetemet. A pénzügyminiszter kiküldte Papavek miniszteri tanácsost, ki a leghatározottabban azon állásponton maradt, hogy a többletkiadások egyformán terhelik Debrecen várost és az államot. Igy fest a kultúráért nemes versenyben felajánlott áldozatkészség, ha a városok — amelyeket egy-egy intézmény létesítésével régi ikáros recipe szerint futtatnak — a verseny hevében megfeledkeznek arról, hogy ceruza is van a világon, amelyet számolásra is szabad használni... HÍREK oooo Elküldtem Annát, kedves Anna, — mondtam — legyen olyan szives és vásároljon két kiló hatósági halat, legyen nekünk is egyszer egy jó napunk. Anna, — hátha a földijével találkozik — egyszerű harangpaletót ölött, feltette fejére a malomkerekeket, oldalt szerény paradicsommadár diszitéssel. A keztyüje hófehér volt,, a fátyol halványlila, apró, alig észrevehető pettyezéssel. Már reggel hatkor útra kelt, pedig a hatósági bódé még az igazak álmát aludta. Ez egyszer rajtatok kifogva lett, — gondolta Anna abban a biztos tudatban, hogy elsőnek érkezik a küzdőtérre. Anna — mint már annyiszor, lilszen a férfiak játékszernek tekintik egy szegény mindenes szivét, — ismét csalódott: ő volt a báromszázadik. Egész ostromló sereg vette körül a bódét, minden tüzérségi előkésztés nélkül. Kis köztársaságok alakultak a bódé előtt, az összes aktuális kérdéseket letárgyalták. Mit szól lelkem ebez a nagy drágasághoz, a Grünné megint avval a tejfelesszájuval volt a moziban,, a Turteltau'bnénak egy repülőhadnagy udvarol, Szűcsinél van cukor, a közélelmezési üzemnél ma hatvan szem árpa kerül kiárusításra szigorúan makszimális áron (vagy azon valamivel felül) és eliez hasonlókat. Közben, — elvégre a városházán is van óra, ha nem is tart lépést a középeurópai idővel — az óra ütött, ütögetett. Hol kilencet, hol tizet. Kilenckor tizet, tizkor kilencet, tizenegykor fél tizet. Az óra ütött, ütögetett, a hatósági halra éhes publikum mér épen négy óra. hosszat várakozott sturmra készen. Anna, elvégre engem csak Anna érdekel — felvetette selymes pilláit és kétségbeesve konstatálta, hogy közte ás a hatósági bódé között egy teljes hadsereg várakozik. Az anyád! — véleményezte — és elszántan vetette magát a tömegbe. Rúgott, karmolt, harapott, rúgták, karmolták, harapták. Anna rést talált a tömegben és rövid állóharc után áttörte a .frontot. Az óra kettőt ütött, — négy óra volt tehát — összetépázott, elnyűtt nőszemély rohant el a városiháza előtt, mindkét kezébete véres ihalcafatokat lobogtatva, A tömeg szánakozva nézte a szerencsétlent, Battára, meg a rendőrségi pincére gondolva; megőrült, mondták. Én is ott álltam és mosolyogtam, mert abban a viharvert és folytonossági hiányokban szenvedő nőben felismertem Annát, kisded családunk kipróbált mindenesót. Anna nem őrült meg, ezt reputációja érdekében kötelességemnek tartom kijelenteni, csak — hatósági halat vásárolt ebédre. — Osztrák miniszterek kitüntetése. Bécsből jelentik: A király augusztus 18-án, születése napján több osztrák minisztert fog kitüntetni. Gróf iStürgkh miniszterelnököt a király bizalmának különös megnyilvánulásában fogja részesíteni. Lovag Huszarék köz oktatásügyi miniszter bárói rangot kap, bápó Fomter vasúti miniszternek la Lipót-rend nagykeresztjét adományozza a király. Kitüntetést kap a töb'bi miniszter is, de hogy milyen formában, azt még nem tudják. — A betéti kamatláb 4 százalék marad Ausztriában. Bécsből jelentik: A nagyobb bécsi pénzintézetek és Alsó-Ausztria többi városának bankjai, valamint az osztrák korona tartományok intézetei általában a betétek után 1 százalék kamatot fizetnek. (Egyes közelfekvő országok kamatmozgalma folytán az osztrák pénzintézetek is tárgyaltak a kamatláb leszállítása céljából. Az intézetek vezetői azonban túlnyomóan a 4 százalékos beHéti kamatláb változatlan föntartása mellett nyilatkoztak. A nagyobb bécsi pénzintézetek ezt az elhatározást azzal okolják meg, bogy óvatosságból be akarják várni azt, hogy a jelenlegi pénzbőség tartósnak mutatkozik-e. — Hogy készülnek a szegedi honvédek a nagy harcokra. Állandóan érkeznek a harctérről ujabb és ujabb dokumentumok arról, hogy nemcsak katonáink harci kedve és bátorsága, de kedélye is kifogyhatatlan. ÍEnnek egyik ujabb megnyilvánulása az itt következő meghívó: MIElGHIVÓ. A 302. honvéd gyalogezred I. szászlóalj harmadik százada menykövező honvédéi, az ötös szegedi bakákkal augusztus 5-ig tartó ingyenes táncmulatságot rendeznek társasvacsorával egybekötve, amelyre a rendezőség meghívja az összes otthonmaradt legényekeit és leányokat a nagymamákkal együtt. Műsor: Minden bevezetés nélkül kezdődik a tánc, előadatnak az őszes harctéri újdonságok: schrappnell-keringö, gránátcsárdás (lassn), gépfegyver-csárdás, kézigránát tangó és több efféle, otthon még nem ismert táneujdonságok. A zenét a mi 30 és feles ütegeink és a többi jó muzsikát adó harci hangszerek szolgáltatják. Szümóra alatt vacsora: főtt burgonya héjában, főtt kukorica forrásvízben. Utána tánc kivilágos kivirradtig. A táncmulatságot a drótakadály előtt két lépésnyire fülig érő sárban tartják. Kedvezőtlen időben is megtartják. Kérik a nagyérdemű közönség pártfogását. — Szegedi küldöttség a pénzügyminiszternél. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester, Bokor Pál polgármester helyettes ós Reök Iván országgyűlési képviselő mint a Szeged-Sövényházai Ár mentesítő Társulat megbízottai csütörtökön délután Budapestre utaznak és pénteken Teleszky János pénzügyminiszternél jelennek meg kihallgatáson. A küldöttség az ármentesitő társulat beruházási költségeinek részbeni fedezését fogja a minisztertől kérni, államsegély formájában. — Kinevezés. A kereskedelemügyi miniszter Muzsay Aladár szegedi posta- ós távirdatisztet posta- és itávirdafőtisztté nevezte ki.