Délmagyarország, 1916. augusztus (5. évfolyam, 177-203. szám)

1916-08-08 / 183. szám

BÉLM A 0 Y A.RORISZ A (1 Szeged, 1916. augusztus 12. Csak ildomosán, alapos tájékozottsággal és anélkül tegyék, .hogy feleslegesen üzenjenek hadat más foglal kozásuafcnak. Bizonyára velük lesz: a nyilvánosság és a hatóság ro­konszenve es íigyüklhöz szegődik támogatá­sával' a megértés segítő keze. BBBBBBBnBBBBBBBBB.HBaBHBaH asaBQBBBBi3aB3aaaxsaB& bbkbabbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbí A németek térnyerése Pozieresnél. — A Thiaumont hegyháton a harcok nyugvópontra jutottak. — 6 Kiskereskedők. Hétfőn délben a szegedi kiskereskedők nagyobb küldöttsége tisztelgett a polgári mesternél. Pontokba iktatjuk, amiket kértek, mert némikép karakterizálja a viszonyt, a melyben a különböző, sokszor rokon foglal­kozások és társadalmi osztályok ma egy­mással állnak. Kérték 1., Ihogy az uj termésig is kapjanak a rendelkezésre álló lisztből a kiskereskedők; 2., hogy a pékek lisztet ne, csak kenyeret árulhassanak, 3. hogy az uj lisztelosztásnál semmi körülmények között se mellőztessenek. A kiskereskedőket könnyű kielégíteni. Jó szóért átusszák kétszer egymásután a kiáradt Tiszát és lisztet ráznak ki — bárcsak ezt a jó szót megadná nekik valaki — az üres lisztes' zsákból. A polgármester ur szé­pen tud beszélni, a jó siónak hivatott mes­tere. Szavain mindig átérzik a sziv melege és a meggyőződés és 'bár ezekből nem lesz liszt a kiskereskedők és közönlségük számá­ra, látni lehetett, hogy a napok óta izgatott kedélyállapotban lévő emberek megnyugtat­va és liszt nélkül1 is kielégitve távoztak. Mi izgatta ugy fel a szegedi kiskeres­kedőket? Hogy nyolc nap óta csak a pékek és lisztesek kaiptak lisztet és hogy nnég nyolc napig — augusztus 15-ig — szintén csak ők kapnak? Nem. A kiskereskedők azt hallották, hogy az uj termés árusításából őket teljesen ki akarják zárni és ennek a hallomásuknak a sajtó ellenkező hiradásai a 'közigazgatási előkészületek dacára is annyira hitelt adtak, hogy a legilletékesebb helyről kellett szerezni számukra megnyug­tató szót. Ez a hallottam, ez az ugy mondják kezd nagyon belejátszani az emberek életébe. Nem vennénk róluk tudomást, ha a háboru sok izgalmától egyre idegesebb és ingerlé­kenyebb embereket nem lehetne velük egyre •könnyebben és károsabban befolyásolni. Ez a vészes ugy mondják, ez a kinos biztosan tudom sokszor hangol egymás ellen embe­reket, akiknek nyugalmas együttes-dolgozá­sa a társadalom érdeke. A jövő évi liszt­elosztás szabályozásánál hogy kapjon a ha­tóság higgadt és megfontolt véleményt, ha az azt beszélik segítségével sikerült ép azo­kat egymás ellen hangolni, akik vélemény­és tanácsadásra első sorban hivatottak. Iga­zán itt van az ideje, hogy az emberek inkább a jól informált sajtóra adjanak, mint a pletykákra és hogy érdeme szerint bánjanak el a rosszmájú, vagy meggondolatlan hír­gyártókkal. A kiskereskedők kérése egyebekben tel­jesen jogos. Nem vitatja ezt a polgármester sem, hiszen; dqpatációzáisukl nélkül is már régebben határozott ugy, hogy az uj liszt árusításába mindeni kereskedőt bevon. Ez eddig is igy volt és csak a két-három heti átmeneti állapotban kellett a kiskereskedő­ket a liszt árusításából kikapcsolni. Minden nap hangoztatni kell, a világháború harma­dik esztendejét éljük. A legfőbb szempont: hogy a rendelkezésre álló mennyiség idejé­ben és 'teljes egészében a közönséghez jus­son. Ha ezt megkönnyíti és egyszerűsíti — amint ez történik — hogy a kiskereskedők is részt kapjanak ebből a munkából, akkor hívni kell őket. (Mellőzni pedig csak akkor szabad ezt a 350—400 családfenntartót, ha az ő közreműködésük a közönség kárára lenne. A legszebb lenne, ha a háborúban soha senki semmiféle körülmények között se har­colna a maga hasznáért. Nagyon jól tud­juk, hogy ez képtelenség és meg lehetünk elégedve, ha ez a harc a tisztesség és mér­séklet határai között mozog. A kiskereske­dők osztálya a háboru két éve alatt lelég mérsékletet tanúsított, a kilhágási biróság elé pedig aránylag kevesen kerültek közü­lük. Megnehezedett felettük is az idők járá­sa,' igazuk van, ha futnak a garas után. BERLIN, augusztus 7. A nagy főhadi­szállás jelenti: Pozieresnél ellentámadással ismét elragadtunk az angolok kezéből egyes árakrészeket, amelyeket átmenetilég elfog­laltak. Tegnap este óta Thiiepval és Basen­tin le Petit között uj harcok folynak. A Mo­naco majortól északra tegnap este egy gyengébb, ina reggel pedig egy igen erös francia támadást teljesen visszavertünk. A Thiaumont hegyháton a harcok nyugvópontra jutottak anélkül, hogy az el­lenségnek sikert hoztak volna. Az erdős hegység keleti szélén egy francia támadást visszaistasitottunk. Ellenséges repülök több támadása a mögöttes területen semmi különösebb hatás­sal nem járt. Metznél ismételt bombavetés némi kárt okozott. LEGFŐBB HADVEZETŐSÉG. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.1) Az olaszok beavatkozásra csábítják Romániát. — A „Ziua" visszautasítja Bukarest, augusztus 7. Egy időben az | olasz lapok türelmüket vesztették, és meg­unva a saját frontjukon is lehetetlen offeii­zivájuk'at, Romániára támadtak, mert ne ni jön a szövetségesek segítségére. A román lapok alaposan helyben hagyták az olasz lapokat pökhendi magatartásukért. Jött az idő és az antant lapjai az orosz hivatalos nagyzolások nyomán orosz dicsőségekről zengedeztek, majd megint a telhetetlen orosz taktika csapott le az emberekre. A megszo­rult antant Tiberis-parti újságíró harlequin­jei újra a szép szóhoz folyamodtak és azt irták a remény hangján, hogy Románia néni. sokára akcióim:lep az antant dldulán. A hí­zelgésre Filipescu Gergely miniszteri titkár a Ziua-ban a következőképen válaszol: — Az olasz lapok megint „testvéri" han­gon irnak és sürgönyökben, levelekben Ír­ják, hogy „Románia az akcióba lépés elő­estéjén van, a koVmány csak azokat a föl­tétélekét mérlegelt, melyek mellett dönthet) a háboru mellett, politikai köbeinkben pedig bizalommal néznek a várva- várt nap elé." Kétségtelen, az olasz megint az illendő­ség határai közt beszél velünk és az állító­lagos szándékokról, de sietnek is egyúttal élükön a „Giornale ritalla"-val hozzátenni, hogy a „túlságos óvatosság megint arra késztethetné Bratiunut, hogy halo­gassa a dolgot, ami épén nem vol­ría Románia előnyére." Amint most is láthatjuk, a Tiberis-part­jánál levő „testvérek" megint nem vetnek számot Románia érdekeivel. Pedig tudhat­nák már, hogy hazánk politikáját sehol má­sutt nem; fogják irányítani, mint csupán csak Bukarestben és nem fogja befolyásolni ezt semminemű más érdek, mint kizárólag Ro­mánia érdeke. Románia egyáltalán nem érez ua­gában hivatási arra, hOgy idegen államok érdéjkeinék eszköze legyen, és semminemű presszió, szép sző, avagy fenyegetések ném fogják el­téríteni ez útról És épen Olaszország az az állam, mely nek legkevésbé van joga valamelyes, Ro­mániára irányuló nyomás kísérletére. A hosszú háboru alatt alaposan megismertük az olasz hitszegőket. — ezt a „testvér" államot. Tudjuk már jól, mit ér az olaszok szava, mit ér az olasz had­sereg és mire becsüljük az olaszoknak hoz­zánk való vonzalmát. Az olaszok, amint láttuk, azt szerették volna, ha ugy bánhattak volna velünk, mint­ha mi amolyan hozományféléjük lennénk, a mellyel azt tehetik, amit akarnak. Amikor pedig szembeszálltunk ezzel a megalázó kí­sérlettel és az öntudatlan eszköz szerepé­vel, nyomban kimutatták a foguk fehérét, felfedték igazi érzelmeiket, felmondták a testvériségé, letagad­ták latinságunkat, barbároknak, felemásaknak és tisztességtelen üzé­reknek kiáltva ki bennünket. Miként ma a dicséreteik és Ihizelgéseik, ép ugy hidegen hagytak minket a szidalmaik is. Az olaszok lássanak csak a dolgaik után,, nekünk pedig hagyjanak békét. Ami a tni dolgainkat illeti, azokat majd elintézzük mi a mi legjobb belátásunk szerint. Amidőn biztosíthatom az olaszokat, hogy mi romá­nok csak igy fogunk cselekedni, biztositom egyiít&l arról is, hogy nagyobb becsülettel és több haszonnal fogunk kikerülni a világ­háborúból, mint Olaszország. , . ^ • a «*SJ*T fffflf* igj|§a Török győzelmek a Kaukázusban Konstantinápoly, augusztus 7. A főhadi­szállás jelenti augusztus 6-ikáról Irak-front változatlan. 1 Perzsa-front: Az oroszok a Bukantól északra levő állásaink ellen minden rendel­kezésükre álló erővel támadást intéztek, á melyét az ellenség súlyos veszteségei mel­lett visszavertünk. Az ellenség kénytelen volt ellentámadásaink következteben isimét északkelet felé visszavonulni, miközben sok foglyot hagyott kezünkön. KaukázuS-front: A jobbszárnyon a bit­liszi szakaszon az ellenig szívós ellenállá­sa dacára elfoglaltuk a Nebatt-hegyet hat kilométerre délnyugatra Bitlisztől. Épp igy eredményesen halad előre egy támadásunk a Költik hegyen tul a Bitlisztől délkeletre. A Mus-szákaszon augusztus 5-iken végre­hajtott tá'madásunk, amelyet a Kozima me­redek hegy ellen, Mustól 20 kilométerre dél­keletre intéztünk, az ellenség rendetlen me­nekülésével végződött. Haderőnk' egy r'észej

Next

/
Oldalképek
Tartalom