Délmagyarország, 1916. augusztus (5. évfolyam, 177-203. szám)

1916-08-08 / 183. szám

'Szeged, 1M6. augusztus 8. DÉLMAÜYAROES'ÁÁG 3 az ellenség üldözése közben bevonult KJzilagacs községbe, 16 kilométerre Mustól keletre. E harc folyamán egy hadnagyot és több mint 200 főnyi legénységet fogtunk el, Hét ágyut, köztük két 15 centim éter'és tarackot, 5 tábori ágyat és gépfegyvereket zsákmányoltunk, A centrumban és a balszárnyon nem volt jelentősebb hadmüvelet. Az egyiptomi frontról nőm érkezett jelentés. (M. T. I.) Banfield ujabb bravúrja. — Lelőtt egy olasz repülőgépet. — BUDAPEST, augusztus 7. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Augusztus hatodikán délelőtt Banfield sorhajóhadnagy repülőgépével hosszabb légi csata után a tries-. ti öböl felett 2600 méter magasságban lelőtt egy olasz nagy harci (Caproni) repülőgépet. Evvel a negyedik ellenséges repülőgépet győzte le. A repülőgép Sistiananál lezuhant és elégett; a bennülök közül egy hadnagy meghalt, egy altiszt súlyosan és egy altiszt könnyen megsebesült. HAJÓHADPARANCSNOKSÁG. Lefujt román hadgyakorlat BASEL, augusztus 7. A Baseler Nachrichten jelenti Bukarestből.' A román krízis valószínűleg eltorlódott. A konzervatív vezérek hosszú és többszöri audienciája különös következményeikkel járt. A hadgyakorlatot is, amelyet egy királyi dekrétum megkerülésével hadiállapotban kellett volna megtartani, lefújták. Ellentámadásunk növekedése a kárpáti fronton. Bécs, augusztus 7. A főhadiszállásról jelenti a N. W. Journal haditudósítója: A kárpáti fronton élőnyomulásunk szélesség ben is terjed. Most támadásunk és előnyomulásunk vonala a kirlibabai tó völgyétől egészen a Felső-Pruth völgyéig terjed 63 Delatyr tói délnyugatra a Fehér-Cseretnosz mentén előrejutottunk a Jablonicától délre levő térségig. , Anglia ujabb erőszakoskodásai Hollandiában. Rotterdam, augusztus 7. A Nieuwe Couranf ingerüM tiltakozást fejez ki az angol kormány ellen a (Hollandia gazdasági önállósága ellen intézett hallatlan támadásai miatt s igy ir: — Az angol partnál ifültartóztatják gabonaszállító hajóinkat, mert az amerikai cég, mely a gabonát berakta, az angol kormány fekete listájára került. Ugy látszik, liogy ez a téiiy németalföldiek számára is lehetetlenné teszi, ihogy a céggel kereskedelmi összeköttetést. tartsanak fönn. A Batawigsch Handelsblgd egyik előfizetője közli a Nieuwe ltotterdamsehe Couranttal, hogy május közepe óta nem kapja kézhez az eniliiq!\t lapot, noha a többi indiai lapok rendesen megérkeznek Hollandiába. iKitíünt,, hogy a gyarmatügyi minisztérium sem kapja már a lapot. Az előfizető azt kérdezi, vájjon annak a következménye ez, hogy a lap az angol fekete listára került s vájjon az angol cenzúrára van-e bizVa, hogy & holland miniszter számára átengedlhetnek-e egy lapot, vagy sem. Gabonabeszerzési csoportokat alakítsanak a vásárlók. (Levél a szerkesztőséghez.) A Délmagyarország vasárnapi számában cikk jelent meg arról, hogy Szegeden nagy a tülekedés a vásárlási igazolványok után. Mindenki siet megszerezni azt a jogosítványt, hogy gabonát szerezhessen be, mert tudvalevőleg, aki október 15-ikéig nem váltja ki a vásárlási igazolványt, az nemi. vásárolhat gabonát. A szegedi közönség nagy buzgalommal látja el imagát vásárlási igazolványokkal és ugy látszik, határozott szándéka, hogy jóelőre védekezzék a lisztinség ellen. A vásárlási igazolványok birtokában azonban a közönség szomorú tapasztalatra jutott, amire a Délmagyarország cikke nagyon helyesen, fölhívta a figyelmet. Ez a szomorú tapasztalat pedig az, hogy a vásárlási igazolványtól a gabonabeszerzésig igen íáradaimas és költséges utat kell megtermi. A helyzet ugyanis az, hogy aki gabonát akar vásárolni, annak ki kell mennie a gazdákhoz. Mert most a paraszt nagy ur, nem* hozza be a tanyáról a gabonát a városba, hogy itt nyomban kész is legyen a vásár. A békében a gazdák el akarták adni a gabonát, most pedig nem nagyon keresik a vásárlók kedvét. Ez furának látszik, ugy-e, pedig a háborús állapotok között igen érthető, aminek a nyitját nem nagy fejtöréssel lehet megállapítani. Szóval a városban gabonát nem lehet vásárolni és iha a közönség nem segít magán, a vásárlási igazolványokat hiába váltotta ki és október 16-ikán aztán vissza kell szolgáltatni anélkül, hogy gabonát szerezhettünk volna be. De hát miért nem lehet gabonát beszerezni, mikor zsebemben van a vásárlási igazolvány? Talán, nincsen gabona? Dehogy. Egyszerűen azért, mert nem tudunk érte menni. Többe kerülne a leves, mint a hus. A fuvar, az utánjárás annyi költséget emésztene föl, hogy azt a pár métermázsa búzát, amit a vásárlási igazolvány alapján beszerezhetnénk, tulmagas áron kellene megfizetnünk, amit egy-egy család nem bir el. Nagyon helyes, hogy a Délmagyarország ezt az anomáliát feltüntette, mert az emberek bámulatos nemtörődömsége napirendre tér a legéletbevágóbb dolgokon is és — bár boszusan és szitkozódva — belenyugodnék abba is, Ihogy a következő évben gabona nélkül maradjon. Elvégre — igy okoskodnának a legtöbben — én eleget tettem azzal, hogy a vásárlási igazolványokat kiváltottam, arról már nem tehetek, hogy gabonához nem tudok jutni, mert én csak nem lóthatokfufihatok a gazdák után! Nem nagy jóstehetség kell ahoz, hogy ilyen körülmények között a város gabona^ ellátása körül súlyos nehézségek fognak fölmerülni. Nem szabad tehát tétlenül bevárni a gabonabevásárlásra kitűzött határidőt, hanem sürgősen össze kell fogni és a vásárlási igazolványokkal ki keli menni a tanyákra. Amit egy ember nem tehet meg, többen keresztülvihetik. Gabonabeszerzési csoportokat kell \alakitani. Száz-százötven métermázsa gabonát már könnyebben be lehet szerezni és a vásárlási mellékkiadások tizenöt-husz ember1 között osztatnának föl. Azt a pár koronát, ami a beszerzési csoport egy tagjára a külön költségek fejében esnék, mindenki meg tudná fizetni, aki gabonát akar beszerezni. Ezeket a beszerzési csoportokat mielőbb meg kell alakítani. A termelők szolidaritásával és furfangjával szemben a vásárlóközönségnek szervezkednie kell. Csodálatos, Ihogy a lakosság a háború keserves tapasztalatai után még mindig nem tudta ezt kellőképen megtanulni. Szerkesztő urnák készséges hive: 'A beszerzési csoport egyik leendő tagja. A háborús drágaság a szegedi kézmű és divatáruüzletekben — A háború előtti és a mostani árak. — (Saját tudósítónktól.) Amióta iháboru van, állandó téma lett a drágaság. Akárhol megfordul az ember, mindenütt arról beszélnek, hogy a drágaság már tűrhetetlen és hogy az ujabb és ujabb áremelkedéseket már nem lelhet bírni. Az újságok hasábokat írnak a drágaság elleni védekezésről, miért bizonyos szükségleti cikkeknél az áremelkedés nem a háborús helyzetnek, hanem, főként a kapzsiságnak a szüleménye. De — saijnos — a legtöbb esetben a drágaságnak oly okai vannak, amelyeket, amig a háború tart, nemi lehet megszüntetni. Különösen, az oly szükségleti cikkeknél mutatkozik ez, a melyek tengerentúli behozatalra szorulnak, a hadsereg részére lefoglaltaknak és ahol az anyag és munkahiány veri föl az árakat, persze nem olyan magasra, mint amilyen magasságban büszkélkednek. A kézmű- és divatárucikkek is ezek közé tartoznak. Ezeknél a cikkeknél az árdrágulást főként az anyaghiány és a meglévő anyagkészletek horribilis áremelkedése okozza. Igy példám a gyapjúnak az ára hihetetlenül felszökkent, mert Amerikából a behozatal a Iháboru óta megszűnt ós a nagynehezen. beszerzett nyersanyagot a gyárak a katonaság részére dolgozzák fel. Tudvalévő, hogv a gyárak most csaknem kizárólag a hadsereg számára vannak üzemiben, a polgári lakosság szükségleteinek kielégítéséről nem gondoskodhatnak, aminek természetes következménye a kézmüáruk és szövetek nagy áremelkedése. A pamut- és gyapjuáruk drágulásának kisebb részben a spekuláció is oka. A drágaság valódi méreteiről csak akkor nyerhetünk tiszta képet, ha a mai árakat a Iháboru előtti árakkal összehasonlítjuk. Hogy ezt megtelhessük, néhány szegedi kereskedőhöz fordultunk információért. A háború előtti és a jelenlegi árakat a következő adatok tüntetik föl: A pamut méterje háború előtt 2, most 10 K, jobb gyapjúszövet méterje háború előtt 8—10, most 40—50—60, egy vég vászon háború előtt 10, most 50—55, egyszerű munkásrulha háború előtt 24, most 52—60, jobb férfiöltöny háború előtt 40, most 100—120, gyermekruha iháboru előtt 8, most 22—26, egy csikós nadrág Iháboru előtt 8, most 20— 22, egy dupla gallér Iháboru előtt 0.50, most 1.70, kézelő háború előtt 0.70—2, ing háború előtt 3, most 9—20, kalap háború előtt 2—3, most 7—10, cipő Iháboru előtt 16—20, most 50—60, esernyő háború előtt 3, most 8.—, zsebkendő háború előtt 1, most 1.50 korona. A nyakkendő ára alig emelkedett valamivel, mert a selyem csak kevéssel lett drágább. A divatárucikkek áremelkedésének a már emiitettek mellett az is oka, hogy a mellékcikkek is megdrágultak; drágább lett a borax, a keményítő. A kalapkészitéshez szükséges ser lak 1000 százalékkal emelkedett. Egy kiló cipőtalp 60 korona. És még igy senn lehet kapni. Magyarországon és Ausztriában a cipőtalp teljesen kifogyott.