Délmagyarország, 1916. augusztus (5. évfolyam, 177-203. szám)

1916-08-22 / 194. szám

íö DÉLMAGYAIRORSZÁJG Szeged, 1916. augusztus 20. A románok Magyarországon. * E elmen a Berliner Tageblatt Striegl F. Józseftől, a Délmagyarország munkatársától, vezető helyen az alábbi cikket .hozta: Az erdélyi és magyarországi románság földrajzi összefüggésben él Romániával. Ép ebből az összefüggésből igényt támaszt a román királyság a magyar korona egyes területeire. Csakhogy ezek a románok ugyanannyi (székelynek nevezett) magyar és szász között élnek, amely utóbbiak nyolc évszázadon keresztüli őrizték meg német jellegüket és német sajátosságukat, ami elnyomatás mellett, amit a magyaroknak oly gyakran a szemükre hánynak, bizonyára nem volna lehetséges. S miként a szászoknak, azonképen a románoknak egész Magyarországon, ahol letelepültek, megvannak minden román községben a maguk román népiskolái, a városokban pedig, mint Brassóban, Nagyszebenben, Balázsifalván, Brádon stb. a maguk középiskoláik, tanitóképzőik, theoiogiai szemináriumaik, aihol a tanítási nyelv a román és a magyar nyelv épen csak tanítási tárgy. De Magyarországon a nemzetiségek nyelve a nyilvános élet más téréin is érvényesül. A hivatalos nyelv az állami szervezet minden ágában ugyan a magyar, de ha például egy román, aki magyar állampolgár, törvény elé kerül, jogában áll anyanyelvét használni, ha még oly tökéletesen tud is magyarul. Hivatásomban éveket töltöttem Erdélyben, ah dl a román néppel közvetlen érintkezésben élteim. Azért nem 'hallás-mondásból Ítélek, amikor (hangsúlyozom, hogy a román nép Magyarországon teljes megelégedettségben és boldogan él, gazdasági tekintetben pedig jóval kedvezőbb körülmények között, mint faitestvérei Romániában. Ez az oka, hogy a magyarországi román intelligencia egy részének az aknamunkája nem tudott mélyebb gyökeret verni és hogy Magyarország románjai ebben a világküzdelemben feddhetetlen hűséggel és bátorsággal küzdenek az osztrák-magyar zászlók alatt. És ha Románia netalán könnyű győzelem reményében a Kárpátok védőfalai ellen vezetné seregeit, a magyarországi románokban ép oly keservesen fog csalódni, miként az olaszok csalódtak „fel nem szabadított' testvéreikben. A kedvező gazdasági viszonyok közt élő magyarországi románok vajmi gyakran emlékeznek meg a mintegy másfél évtized előtti parasztlázadásról, amikor Románia elnyomott parasztjai kaszával és doronggal fordultak földesuraik ( a bojárok) ellen. Nem a győzelem reményében, hisz jól tudták, hogy országuk katonai hatalmával szemben alulmaradnak, hanem csupán csak azért, hogy elkeseredettségüknék és kétségbeesettségüknek kifejezést adjanak. Lényegesen már csak az idő rövidsége miatt sem változhattak meg ezek a viszonyok és ilyenek után Magyarország román parasztjai egyáltalán nem vágyódnák. Mily forrásokból táplálkozott a béke ideién a (Magyarországon élő román intelligencia akna munkája, arra csak egy példát akarok itt felemlíteni: Egy magyarországi román község jegyzője, — maga is román — meghívott a karácsonyi ünnepekre. Ugyanott volt egy román származású ügyvéd is vendégül. Ez az ügyvéd a román intelligencia azon részéhez tartozik, amely részese a magyarság elleni aknamunkának, sőt annak egyik vezetője. Az ügyvéd ur politizálni kezdett velem, mire azt mondtam neki: „A mi politikai nézeteinket egy egész tenger választja el egymástól, hagyjuk tehát a politikát és mulassunk." Erre abbahagyta a (Politizálást, amig a bor élvezetétől felvidítva újból nem kezdte. Ekkor a többek közt ezeket mondotta: „A legutóbbi képviselőválasztásnál jelölt voltam Arad-megye egyik, kerületében. A legközelebbi választásnlá ismét fellépek, de most más kerületben." — „Miért nem ugyanabban a kerületben, ahoil magát már ismerik?" — véltem én ártatlanul. — „Ép azért nem", felelte. „Most arra 'kell törekednem, hogy másunnan is szerezzek klienseket." Ez ugyan csak egy eset. de tapasztalatból állithatom, hogv kilecnvenkiilenc esetben száz közül, nem nemzeti érdek, hanem önző haszoiilelsés |a ' nemzetiségi .gyűlölködés rugója. Történjék bármii és bármiként, abban Tiszával, Apponyival és Rakovszkyval egyet ért minden magyar ember, bármi legyen is az anyanyelve: A magyar korona országainak az integritása minden magyar állampolgár előtt no-li tne tangere, amelyért odaadja mindenki az utolsó csöpp vérét is. Az oroszok ujabb nagy hadmüveletekre készülnek. Berlin, augusztus 21. Félhivatalos orosz kommentár közli, hogy az ©naptár szerinti augusztus havában nagy hadműveletek lesznek, mert az orosz seregek ujabb nagy erőfeszítéseket akarnak tenni. A lapok sokat foglalkoznak az orosz seregek haditervével. Arról semmit sem irnak, hogy mit tervez a hadvezetőség az északi fronton, de azt például megirja a Rjecs, hogy a galíciai orosz hadmiiveletek célja Lemberg. Sumszky ezredes, a Birsevija Vjedomoszti-ban azt irja, liogy Lemberg birtoka közömbös és hogy az ofíenziva tulajdonképeni iránya a Kárpátok szöglete. A kaukázusi helyzetet az orosz lapok is komolynak mondják. A Djen azt irja, hogy Izzet pasának, aki Bitlis vidékén és a Van tótól nyugatra harcol, óriási túlereje van és hogy a török balszárny elleni orosz offenzíva megállt, mert a törökök haláltmegvető bátorsággal védtek ki minden támadást. Fényképészeti gépek. 10—500 koronóig Görz és Zeiss lencsékkel. Nagy raktár mindennemű fényképészeti cikkekben, — eredeti gyári árakban — Sandberg Henrik ffiá1 Szeged, Széchengi-tér 16. T. vevőimnek jól berendezett sötét kamrát dijtalanul rendelkezésére bocsájtok. Az összes harcterek legjobb és legát tekinthetöbb térképei legolcsóbb áron Várnay L. könyvkereskedésében (Kárász-utca 9.) Garázdálkodnak a szegedi bérkocsisok. (iSaját tudósítónktól.) Annyi panasz érkezett már hozzánk a közönség köréből a szegedi bérkocsisokra, liogy nem nézhetjük tovább a közönség kizsákmányolását és ezúton hivjuk fel a rendőrség figyelmét a garázdálkodókra. Tűrhetetlen állapotok uralkodnak nálunk ezen a téren és a bajt csak ugy sikerül hamarosan kikúrálni, ba erélyes kézzel nyúl bele a rendőrség a darázsfészekbe. Elvégre, ha a mai amúgy is terhes világban makszimálni tudták az élelmicikkek árát azért, hogy lelkiismeretlen kufárok viszsza ne élhessenek a háború szülte alkalommal, akkor a közönség egyéb érdekeinek megvédését is vállalja a hatóság. Hiába őrzi minden bérkocsis a nyomtatott tarifát, hiába köteles a vendége kívánságára átadni, olyan utasok is vannak, akik nem óhajtanak utcai botrányra alkalmat adni, még önkéntelenül sem. Mert hogy Szegeden botrányt csinál a bérkocsis, az bizonyos. He könnyen teheti, hiszen a rendőrlegénység létszáma annyira csökkent, hogy csak a legekszponáltabb helyekre jut. rendőr. a bérkocsis a, legjobb pszihológus ós kezében tartja a közönséget. Látszólag nem azért csap botrányt, mert a tarifát, követelte az utas hanem azért, mert „a ló kidöglik", „a ló két napja nem kapott abrakot", stb. A közönség egyszerre a kocsis pártján van és undorral méri végig az uta'st, aki figyelembe nem vesz ilyen okokat ós követelésekkel áll elő a bérkocsissal szembenó A legegyszerűbb eset, ha elmegy valaki a bérkocsiállomásra és megkérdi: — Szabad? A válasz nem az, liogy igen, sem az, hogy nem, a válasz a következő: — Hová tetszik? Kérdésre kérdéssel felel a. szegedi bérkocsis. Már most, ba közlik vele, hogy a Pozsonyi Ignáic-uteába, gondolkodik egy sort, aztán lelki szemei elé képzeli a Mars-tér göröngyeit, az utas sem tetszik neki, esetleg és igy szól: — „Rendelve" vagyok. Ez ellen aztán .apellálhatsz nyájas olvasó, amig bele nem fáradsz. Másik eset. Az utas már jártasabb, nem intéz kérdést a bérkocsislhoz aziránt, bogy miként van beosztva a munkarendje, hanem egyszerűen beül és megmondja hová hajtson. Mondjuk elviteti magát a Kossuth Lajossugárutra, a közkórházig, ahol már várja valaki, akivel együtt visszajön a kocsin a kU indulási helyre. Átad két koronát, a kocsis nincs meg*eléged!ve, pedig a tarifa szerint ezért az utért megközelítőleg sem jár annyi. Mit csináljon az utas. Ha a kocsis ilyenkor többet követel, mint ahogy arra már számtalan példa volt. Ha nem fizet, a kocsis botrányt csap, hát inkább fizet. Arra aztán, már lusta az utas, bogy a kocsist följelentse a kihágási- bíróságon, pedig ez az egyedüli orvosság. A bérkocsi-mizériák csak akkor fognak megszűnni, a hatóság is csak akkor tud segédkezet nyújtani, ha elsősorban az utas följelentést tesz. Ez.igazán nem kerül fáradságba és módot nyújt a hatóságnak a közönség megvéd el mezősére. A feljelentést, nem kell írásban benyújtani, elegendő az esetet dr. Temesváry Géza ifőkdpi'tány-lielyettesnél jegyzőkönyvbe mondani. A cserkésző-bérkocsisok ellen legegyszerűbben ugy lehet védekezni, hogy a rendőreégre liajtat az utas, — éjjel az őrszobáu kell jelentést tenni — és a rendőrség intézkedését kéri. Hosszabb útra, — óraszámra fi' zetve kevesebb a kereset — nem akar vállalkozni a bérkocsis, ezért folyamodik a legkülönbözőbb trükkhöz, csaklhogy megmeneküljön a neki nem tetsző fuvar elől. tá