Délmagyarország, 1916. augusztus (5. évfolyam, 177-203. szám)

1916-08-19 / 192. szám

LDÉLMIAGY ARORSZÁG 3 sóban. Eddig Bruszilov tulajdonkénen nem tud felmutatni kézzel fogható sikert, amivel föl lehetne lelkesíteni ,az oroszbarát lengyeleket; félő, hogy a lengyelek el fognak szakadni az orosz birodalomtól. A Temps a harctéri 'helyzetről szóló szemléjében megállapítja, hogy Sacharov seregét a Sereth és a Strypa között az ellenség föltartóztatta és Lesicki tábornok is meg lassította elönyoinulását. Elhibázott dolog, hogy Bruszilov az ellenség legerősebb védelmi pontjait támadja, ahol nem kecsegteti siker. 150.000 török katona Lembergnél : Hága, augusztus 18.. Londonból jelentik; A Daily Telegraph rotterdami levelezője azt táviratozza lapjának, hogy erős török hadsereg áll Lemberg előtt. A török hadsereg 150.000 főből áll. €gy hónapig a háborús Jfémetországban. (Szeged, 191ÍÍ. augusztus 19. Florínáf elfoglalták a németek. BUDAPEST, augusztus 18. (Közli a mi-' niszterefllnöki sajtóosztály.) A cs. és 'kir. csapatoknál a helyzet változatlan. HOFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. BERLIN, augusztus 18. A nagy föhadiszáilás jelenti: Az antantnak az utóbbi napokban intézett hiábavaló támadásai után a szövetséges csapatok ellentámadást indítottak. Florinát a szerb Duna-hadosztály elleni harc után elfoglaltuk. Német repülőgépek Karaburnutól észak keletre eredményesen támadtak meg orosz torpedórombolókat ós egy tengeralattjárót. LEGFŐBB HADVEZETŐSÉG. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.! Meghiusult a Lemberg elleni előretörés. Sajtóhadiszállás, augusztus 18. Az orosz támadások súlypontja Sacharov hadseregének a déli szárnyán volt. Ismételten megkisérelték, hogy Lemberg ellen előre törjenek, azonban sehol sem jutottak előbbre. A csata mintegy tizenkét kilométer széles fronton rfolyt Perepelniki és tPleniaki között. Az orosz tüzérség óriási municiókészlettel dolgozott és órákig tartó pergőtűzzel igyekezett állásainkat összeromíbolni. A magyar, osztrák és német tüzérség azonban fölényben volt és a szünet nélkül előretörő orosz rohamsorokat kitűnően lőtte. Átmenetileg'sikerült az oroszoknak Manajov mellett betörni árkainkba, azonban hatalmas ellentámadással újból kivetettük őket. Magyar, osztrák és német csapatok versenyezték egymással ennek a nagy áttörési kísérletnek az elhárításában, amelynél az oroszok nagy tömegekkel támadtak. A támadások elhárításában kitüntette magát a 12. komáromi és a 72. pozsonyi ezred. Oroszország eddigi vesztesége 5,186.000 ember. Hága, augusztus 18. Londonból jelentik: Az orosz hadügyminisztérium egyik előkelő rangú tisztjének közlése szerint, aki a hadügyminisztérium hadiikegészitő- és újoncozó osztályát vezeti, Oroszország 1916. julius 15-ikéig 9,730.000 embert mozgósított. Az orosz hadsereg vesztesége mostanáig halottakban, sebesültekben, eltűntekben, foglyokban és szökevényekben 5,186.000 ember. Ez a szám még nem teljes, mert egyes hadtestek még nem számoltak he egészen. Francia kritika Bruszilov működéséről. Genf, augusztus 18. Hervé kérve kéri az orosz hadvezetőséget, hogy siettesse a galíciai offenzívát és iparkodjék Lemberget inkább holnap, mint holnapután elfoglalni, mert ennek nagy erkölcsi hatása volna Var1 intaMnti ara mm\ juttassanak valamit a rokkant hősöknek i. (Saját tudósítónktól) A Németország élelmezése köriül keringő hírekre való tekintettel körülbelül ugy készültem' föl németországi utamra, mint annak idején a jó peleskei nótárius az ő budai útjára s „szalonnát is vinni el nem felejtettem." Ez az óvatosság azonban két okból is teljesen fölöslegesnek bizonyult. Először, mert az osztráknémet Ihatálrpni, Salzburgban, fi.z os'zthák pénzügyőrök alig hagytak meg valamit az elemózsiámból, másodszor, mert egy'hónapos németországi tartózkodásom alatt semmiben sem szenvedtem hiányt és az élelmezés ellen — eltekintve attól, hogy a német konyha béke idején sem veheti fel a versenyt a mi ihires magyar konyhánkkal — a legkisebb panaszra sem volt okom az egész idő alatt. ; Mielőtt azonban erről bőségesebben írnék, talán nem lesz érdektelen fölemlíteni, hogy 'Salzburgban, la német /Grenzschutz (határőrség) katonái igen alapos vizsgálatnak vetettek alá és a személyes igazolásomra szóló iratokon kivül semmiféle írást vagy nyomtatványt, még vasúti menetrendet sem engedték átvinni a határon. A határon tul első megállapításom! az volt, hogy a német középosztály harmadik osztályon utazik, de — gyorsan. Első tartózkodási állomásom München volt. Mikor a szállodában kitöltöttem' a bejelentő lapot és arról tudomásul vették, hogy külföldi vagyok, a portás rögtön udvariasan tudomásomra adta, hogy szobát csak a rendőrségen való jelentkezésem után bocsáthat rendelkezésemre. Első utam tehát oda vitt. A rendőrtiszt első kérdése: i — Volt-e már a háboru alatt Németországban? Azt hittem, hogy erre azért kíváncsi, hogy ha netalán már lettem volna, esetleg megfelelő formában tudtomra adja, hogy ne sokáig szerencséltessem őket. S ebben a hitemben megerősitett a második kérdése: — Meddig szándékszik itt tartózkodni? A későbbi — a nacionálémra vonatkozó — kérdések folyamán azonban meggyőződtem! róla, hogy az első kérdést csak azért intézte hozzám, hogy ha már egyszer lettem volna Münchenben, ugy megvolna már a lapom náluk, amelyre följegyzik a rám vonatkozó adatokat. A rendőrségnél való rögtöni jelentkezés még az éjszakai órákra is kötelező. Frankfurtba (M.) például éjfél körül érkeztem és akkor is mindjárt jelentkeznem kellett. Szóval már első nap arra a tapasztalatra jutottam, Ihogy még a szövetséges külföldi is Németországban csak állandó rendőri ellenőrzés alatt tartózkodihatik. Nem felel meg azonban a valóságnak az, amit ínég idehaza többféléi hallottam, hogy az idggeií egy-egy /német városban legföljebb néhány napig maradhat Ellenkezőleg. Mikor Münchenben azt mondottam, hogy egyelőre még nem tudom, Ihány napig maradok ott, azt mondta a rendőrtiszt, hogy ez a kérdés csak formalitás és maradhatok addig, ameddig jól esik. A német művészetek városában az itthon is észlelhető jelenségeken kivül csak az idegenforgalomnak úgyszólván teljes hiánya juttatja az embernek az eszébe a háborút. A képtárakban, muzeumokban alig van forgalom. Ellenben rendkivül élénkek az utcák és zsúfoltak a vendéglők, kávéházak és színházak. Mikor az első étlap keriilt a kezembe (Paulanerbrüu), alig akartam hinni a 'szememnek: a legdrágább pecsenye egy márka nyolcvan pfennig (csirke), egy merni pedig, mely állott levesből, előételből (hal vagy gomba), pecsenyéből főzelékkel vagy salátával vagy befőttel és tésztából,- mindössze egy márka harminc pfennig. Valamivel szegényebb, nem mennyiség, de változatosság dolgában és valamivel drágább (egy márka hetven pfennig) volt a menü Tutzingban, a starnbergi tó mellett. Ugyanitt egy vendéglői adag (120 gr.) sonkáért egy márka negyven pfenniget fizettem. Hasonilitsuk ezzel össze a siófoki vagy balatonfüredi árakat s akkor megállapíthatjuk, hogy a németeknek sejtelmük sincs az igazi drágaságról, amely ellen pedig sokat panaszkodnak. iNein lesz talán érdektelen, ha még egy-két élelmiszer-árt említek fel: egyegy adag .főzelék 40—50 pfennig, kávé 30— 35 pfennig, zsemlye 3—5 pfennig, Berlinben egy adag csirkéért két márkát (egy hónappal előbb Budapesten négy és fél koronát) fizettem, egy-egy adag befőttnek az ára 40—50 (pfennig, Budapesten! közepes vendéglőben egy korona busz .fillér és ehhez számítsuk még hozzá azt, hogy a német befőtt adag majd még egyszer akkora, mint a budapesti. A svájci sajt negyed fontja seholsem drágább ötvenöt pfennignél. Egy adag kacsa Berlinben két 'és fél márka és a legdrágább pecsenye a liba: három márka adagja. Berlinben a baromfi- és vadhúsért nem kérnek husjegyet, Németország egyéb városaiban azonban, alhol "jártam, igy Münchenben, Nürnbergben és .Frankfurtban ezeket a húsokat is csak husjegy ellenében szolgáltatják ki. Striegl F. József.