Délmagyarország, 1916. augusztus (5. évfolyam, 177-203. szám)

1916-08-19 / 192. szám

DÉLMAGYARÖRS2ÁÖ Szegei!, 191(5. /augusztus 19. A felsővárosi szivattyútelepet villamos üzemre alakítják át. — A gázgyár előterjesztése a tanácshoz. (Saját tudósítónktól.) A Központi Gázés Villamossági R. T. szegedi telepének vezetősége a felsővárosi szivattyútelepnek villamos tizemre való átalakítása tárgyában pénteken a következő beadványt intézte a tanácshoz; — Ama szembetűnő kedvező üzemeredmény, melyet a hármas kőlyuki szivattyútelepnek villamos üzemre való átalakítása alkalmával tapasztaltunk, ahol ugyanis a mérnöki hivatal által kimutatott évenkint 'körülbelül 20.000 koronát kitevő üzemiköltségek a villamos üzem esetén 10100 koronára csökkennek, tehát a megtakarítás az által, hogy a régi, részben sok személyzeti, de sok üzemkiadást okozó gőzgép üzemet beszüntettük és helyette villamos üzemet létesítettünk, évenkint körülbelül 9900 koronát tesz ki, késztet bennünket arra, hogy a felső városi szivattyútelepnek elektromos üzemre való átalakítása tárgyában előterjesztést tegyünk. Szembetűnő eredménve még a villamos üzemnek, hogy nem Csak üzem megtakarításokat érhetni el vele. hanem a berendezésnek üzembiztonsága is lényegesen emelkedett, ugy hogy a berendezés egyszerűségéből kifolyólag szükségtelen ezen a helyen egy külön, nagyobb szakképzettséggel biró kezelőt alkalmazni. A jelen üzem mellett a hármas kőlyuki szivattyútelepnek üzemkiadásait a következőkben állitottuk össze: Áramköltség évente K 7000. kezelő gépész (fizetése 2300, olajköltség 320, épületjavítási és fenntartási költségek 300, gépi berendezés fenntartási és javítási költségei 200, összesen K 10120. Ez a kedvező eredmény, továbbá ama törekvésünk, Ihogy a város közönségének a modern technikai létesítések beszerzésénél önzetlenül segédkezet nyujtsunk, feljogosit bennünket, hogy a következőkben ajánlatot tegyünk hasonló értelemben a felsővárosi szivattyútelep íjefeulieg már régen, elavult üzemének elektromos tizemre való átalakítását illetőleg. Mi az ezen berendezéshez szükséges ajánlatokat több cégtől beszereztük és a mellékelt költségvetésbe felvettük ama berendezési tárgyakat, melyek ugy minőség, mint kivitel szempontijából, továbbá ár tekintetében a legmegfelelőbbek. A költségvetéseket eredetiben bemutatjuk és azoknak kalkulálásánál ugyanazon alapot vettük, mint amely elv szem előtt tartása mellett a hármas kőlyuki szivattyuberendezést megajánlottuk, illetőleg leszállítottuk. Ezen berendezést is hajlandók vagyunk a városnak öt éven át, azaz 60 hónapon keresztül, a tőkének 2%-os havi részlete ellenében leszállítani, oly módon, hogy öt év múlva a teljes berendezés a város tulajdonába megy át. A szolgáltatandó áramegységárat illetőleg csupán a háborús viszonyok következtében rendkívül megnövekedett üzemi kiadásaink miatt kérjük a fogyasztás mérvére való tekintet nélkül kilowatóránkint a 12 filléres áramegységárat elfogadni. Előbbi, a hármas kőlyuki szivattyútelep erőátviteli berendezésére tett ajánlatunk szerint a 100,001 kilowattórától 200.000 kilowattóráig terjedő áram/fogyasztás kilowattóránkint csak 11 fillérrel, a 200,000 kilowattórán feliil évi áramfogyasztás, pedig kilowattóránkint csak 10 fillérrel számíttatik. Megjegyezni bátorkodunk, hogy abbeli kérelmünk, hogy a 12 fil•léres egységár legalább a háboru okozta súlyos viszonyok tartama alatt függetlenül az évi áramfogyasztás mérvétől az egész évi áramfogyasztásra változatlanul fenntartassák, nagyobb engedmény szüneteltetését nem- jelenti, mert ha mindkét szivattyútelep évi összáramfogyasztását számításba is vesszük, ez utóbbi körülbelül csak 100,000 kilowattórát tesz ki egy évben. Természetes azonban, hogy mint a jelenlegi rendkívüli viszonyok megszűnnek, mi az ezen erőátviteli berendezésékre adott fokozatos árcsökkenési kedvezményt ismét hatályba foguk léptetni. Mint a hármaskőlyuki szivattyúié-' lepre nézve megállapittatott, a most szóban levő felsővárosi szivattyútelep miatt is ki kell kötnünk, hogy ezen telep áramfogyasztása után a világítási szerződés 26. szakaszában a város számára biztosított részesedés nem jár. ) A tanácsnak ezen ajánlatot az elektromos üzemre való áttérésre most ezen rendkívüli viszonyok dacára csakis a város közönségévél szemben tanúsított önzetlen jóindulatunkból kifolyólag tesszük, mert saját üzemünkben is tapasztaljuk, hogy különösen a mostani háborús viszonyok az egyes széttagolt üzemekre oly többletkiadásokat rónak, hogy technikai szempontból az üzemek összpontosítását ott, ahol lesák lehetséges, meg kell oldani. A berendezéshez szükséges áramot a városi hálózatból vennők és saját költségünkre kiépítjük a Kistisza-utcában a szükséges utcai vezetéket a szivattyútelep határáig. A telep (határán belül levő vezetékberendezés költségei ugyancsak a mellékelt költségvetésben, meg vannak adva. Tisztelettel kérjük a tekintetes tanácsot, hogy ezen, a város érdekében készített beadványunkat soronkivül letárgyalni szíveskedjék, mert mind a motor, mind a szivattyú gyártó cégek gyártmányaik árait állandóan emelik és jelen körülmények között a rézzel tekercselt motorok gyártását a hadvezetőség nem tiltotta be, tehát műszakilag tartós és kifogástalan berendezést léliet szállítani. Szeged város 1917. évi költségvetés előirányzata. (Saját tudósítónktól.) Scultéty iSándor városi főszámvevő pénteken terjesztette a tanács elé a város 1917. évi költségvetés előirányzatát. A költségvetésből megállapítható, hogy a kiadások emelkedtek, mag a födözetiil szolgáló bevételek rendkívül csökkentek. Bizonyos, hogj ez az alakulás kivételes és csak a háborús viszonyokra vezethető vissza és ebből a jövőre kiható következtetéseket levonni nem lehet. A főszámvevő jelentése a következő: A költségvetés mérlegét a következőkben ismertetem: Kiadás Bevétel Hiány K K K 1917. évi 7,008.946 5,971.178 1,037.768 1916. évi 6,653.341 5,615.554 1,037.787 Az 1916. évi költségvetés eredményével szemben 355.605 koronával több kiadás es 355.624 koronával több bevétel mutatkozik. A jelentkező 1,037.768 korona (hiány az előző évi 2,075.535 korona, egyenes állami adó után számítandó 50%-os városi ,pót adóitól fedezett dő. Az egyes költségvetési tételek eredménye szerint a mult évben előirányzott összegekkel szemben a bevételeknél a következő változások észlelhetők: Visszaesés mutatkozik az állami borital és husifogyasztási adónál 90.000, a kövezetvámnál 30.000, a tápéi réti földeknél 63.000, az ipariskolai államsegélynél 12.000 korona. Emelkedés mutatkozik a következő bevételi tételeknél: a halászatnál 4000, a fogyasztási adó utáni segélynél 90.000. a vízvezetéknél 26.000, a gőzfürdőnél 11.000, a kamatok és osztalékoknál 344.000, a házbér/filléreknél 113.000, a tandíjaknál 15.000 korona. A kiadásoknál a következő nagyobb változások fordulnak elő: Emelkedés mutatkozik: ,a vízvezetéknél 37.000, a gőzfürdőnél 13 ezer, a közvágóhidnál 22.000, a fűtésnél 16.000, a rendőrök ruházatánál 18.000, a szegényháznál 21.000 korona. A bevételek és kiadások összéhasonlitásából kitűnik, hogy a költségvetés mérlege 355.000 koronával és ezzel a költségvetés főösszege hét millió koronán fölül emelkedett. A bevételek visszaesése, amely mintegy negyed millió koronát tesz ki, kivévén az iparos tanonc- é.s kereskedő-tanonciskolai államsegélyeket, kizárólag a háboru okozta súlyos közgazdasági állapot kra vezethető vissza, — Szembeötlő az állami boritaladó és Ihusifogyasztási adótételnél jelentkező 90.000 koronás visszaesés, amely bővebb magyarázatra nem szorul, mert a hus és bor árának rohamos emelkedésével a fogyasztás napról-napa még most is csökkenőben van. Ezen bevételi visszaesés a városi pénztárt azonban csak átmenetileg érinti, mert a fogyasztási adók után. a haszonrészesedés törvényes intézkedéssel az állammal szemlten tfiksz őszszeg Len van megállapítva, ugy, Ihogy az 0 címen és rovaton jelentkező 90.000 korona' bevételi visszaesést, mint az államkincstár által megtérítendőt előirányoztam. A városi tárt illető fogyasztási adópótlék előirányzatát ugyancsak az előbb jelzett indokokra figyelemmel 13.000 koronával kellett .mérsékelni. A kövezetvám előirányzatát tekintettel az 1915. évi tényleges eredményre, újból 30 ezer koronával kellett apasztaná. A bevételek visszaesésénél szembeötlő különösen a tápéi réti és nagykemesi bérföldek előirányzati tételénél a 69.000 koronás visszaesés. A tápé] réti bérföldek területre 3019 és a nagykemesi bérföldek pedig 239 kataszteri hold terjedelműek. Ezn bérföldeknél jelentkező bér viszszaesés indokát abban kell keresni, hogy a hadbavonult bérlők bérleteiktől visszaléptek, a hátramaradottak pedig a föld művelését nem vállalták. Tiszteiéi tel kérem a tekintetes tanácsot, méltóztassék a tápéi réti és nagykemesi bérleti ügyet sürgősen megvitatás tárgyává tenni és arra vonatkozólag a gazdasági szakbizottság véleményét kikérni. A bevételek emelkedésénél két üzem és pedig a vízvezeték jövedelme mutat 26.000 korona, a gőzfürdő jövedelme 11.000 korona emelkedést, Az előbbi a vízvezetéki díjak, utóbbi a fürdő használati dijak felemelésének a következménye. Az erdők jövedelme 28.000 korona bevételi emelkedést eredményez. Ezen tétel emelkedését a tanyai nép pénzbősége folyományaként a fárak kedvezőbb alakulásával, részben pedig a kitermelés fokozásával indokolom. A kamatok és osztalékok tételénél 344.000 korona a bevételi többlet. A többlet onnan származik, hogy a III. és IV-dk hadikölcsönből jegyzett 3,000.000 korona 6%-os és 3 millió korona 5 és fél százalékos kamatai bevételre előirányoztattak. A kamat jövedelem részben fellhasznállatik a hadi kölcsön kötvényekre felvett lombardkölesönök kamatainak kiegyenlítésére. A hazbérfillérteikből várható jövedelemből számításaim alapján 195.174 koronát irányoztam elő. Igy e címen az eddigi 82.il/67 korona lakrészadóval szemben 113.000 korona jövedelmi többlet remélhető. Kérem a tekintetes tárnicsot, kegyeskedjék ugy a házbért"'' lér, mint a módosított vizvezletéki szabály* rendelet mielőbbi jóváhagyása iránt a szükséges intézkedéseket megtenni. A kiadási tételek emelkedésére vonatkozólag általánosságban jelzem, hogy azok '"E nagyobb részt a háborúval járó tetemes a1' drágulások következménylei, általában a''1^ van költségvetési cim és rovat, ahol az eme kedő kiadások, mással indokolhatók lennonek, igy a kiadások emelkedésének indokolására csak ott terjeszkedem ki, ahol azoK