Délmagyarország, 1916. július (5. évfolyam, 151-176. szám)

1916-07-09 / 158. szám

' Szeged, <1916. foltot 9. 'í I..É*' ! Az élelmiszerárak Szegeden rohamosan emelkedtek az ármaximálás megszüntetése óta. (Saját tudósítónktól.) Másfél hónapja kö­rülbelül annak, hogy Szegeden a hatóság nem állapitot meg ujabb makszimális árakat, hanem mivel a konjunktúrák gyors szeszé­lyét követni nem akarta, egyszerűen eltekin­tett az ár makszimálástól. Legyen szabad a vásár, — gondolta, a tanács — mert igy van mSakszimális ár, de nincs áru, ha azonban szabad teret engedünk, akkor nem lesz ma­kszimális ár, de lesz áru. Azóta egyre érdemesebb a piacra kimen­ni. A világért sem azért, hogy az ember pró­báljon vásárolni valamit, hanem azért, hogy szive gyönyörködjék a sok, szép portékában, amely aklatánsan bizonyítja azt a régi meg­állapításunkat, hogy élelmiszer és áru igenis van bőven, nem azért kell tehát nyomorog­nunk, mintha az antant kiéheztetési terve csöppet is éreztetné hatását. A szegedi piacon most tényleg bőségesen van élelmiszer. Különösen gyümölcs és zöld­ség-féle. Aki azonban azt hiszi, hogy a bő séggel az árak is arányosak, nagyon téved. Már pedig, ha van élelmicikk, amelynél sem a konjunktúrákra, sem pedig egyéb árfelhajtó kifogásokra nem lehet jogosan hivatkozni, az épen a gyümölcs. A gyümölcs ma is csak ngy megterem a fán, ,mint akár tavaly, vagy háború előtt. Gyümölcstermelésnél nem kell ujabb befektetés, nincs szükség munkaerőre sem. A gyümölcsöt leszedi a gazda a fáról agy ahogy az istenadta és kiviszi a piacra. Hogy van tehát mégis, hogy a gyümölcs mire a tanyáról, vagy a kertekből a piacra ér, igen loyalisau alkalmazkodik a tojás, a turó, a vaj, a tej és egyéb élelmiszer uzsora­áraihoz. Nem különben vagyunk a zöldség­fé'ékkel is. Ezeket a tényeket egyébként il­lusztrálni is akarjuk. Mióta eltekintenek Sze­geden az ármakszimálástól és minden terme­lőnek meg kofának privilégiuma van olyan árfelhajtást csinálni, amilyen jól esik neki, az irigylésre méltó bőségesen ellátott szegedi Piacon az alábbi árak vannak divatban. Tojás (1 drb) 27 fillér Tök (1 drb fél kilós) 1 K 20 fillér Karfiol, darabja 1 K 60 fillér Barack, egy kosár 2 és fél kiló 2 K 80 fillér Zöldség, kis csomó 30 fillér Vöröshagyma, kis csomó 70 fillér Karalábé (3 drb) 50 fillér Zöldbab, egy garabo y 3 K - fillér Burgonya, öt literenként 1 K 80 fillér Meggy, garaboly, 2 kiló 3 K — fillér Káposzta-fej 1 K 60 fillér Ubo.ka (1 drb) 12 füléi­Kelkáposzta (1 fej) 40 fillér Zöldborsó, literje 1 K 20 fillér Nem érdektelen elfáradni a bőségben dúskáló csirke-piacra sem. Ott érezteti az­tán csak igazán a makszimálástól való elle­kintés igazi hatását: Rántani való csirke, párja Sütni való fiatal kacsa, párja Süt. i való csirke, párja Tyúk, párja Fiatal liba, párja Hízott liba, kilója Hizott kacsa, kilója Akinek elég volt a piacból és 6 6-40 K 12—14'— K 8-9— K 15-17— K 26-28— K 7-20-8— K 6— K a bőség látásától jól még sem lakott, az mehet hen­esiizletbe szerencsét próbálni. Mielőtt a makszimálástól való eltekintés következté­ben származott uj árakat közölnénk, csak tájékoztatásul álljon itt, hogy az olvasztott disznózsírnak kilója a hatósági utolsó ma­kszimális árjegyzék szerint 6 korona 30 fill térben volt megállapítva, ma pedig 15 korona. A henteseknél és mészárosoknál szintén 'Ség van élelmieik.kekben, aminek konzek­venciája azonban sehogysem fedezhető fel az alábbi árakban: Olvasztott disznózsir, kilója 15 K Háj és egyéb nyers disznózsir, kilója 13'50 -14 K Friss nyers szalonna, kilója 12—13 K Sertés hus szalonna nélkül, kilója Füstölt és paprikás szalonna, kilója Főzött és abált szalonna, kilója Sütni való friss kolbász, kilója Füstölt kolbász, kilója Füstölt oldalas, kilója Vagyis a hatóság tényleg elérte azt a célját, hogy áru bőven legyen. De hisz áj^j az előtt is volt, mert a semmiből egyszerre nem lehetett azóta sem, hogy a makszimálás­túl eltekintettek. Most már tehát arról is kel­lene gondoskodni a hatóságnak, hogy az áru­kat meg is lehessen vásárolni. Mert bőség mellett éhezni, mégis csak furcsa egy kilsit. a hivatása, hogy lekösse az összes német csa­patokat és niegakadálifokéi, hogy az ott álló katonákat más frontokon is föjiasználhassák. A most következő döntő eseményekben ez lesz Verdun elsőronguan fontos uj szerepe. Tünő angol remények. Berlin, julius 8. Az angolok támadására vonatkozóan az •ellenség köréből azt jelentik, liogy Angliában már nem fűznek nagy re­ménységek a vállalkozáshoz. Kizárt dolog olyan terepnyereség, irja a Times, mint a minőre az első roham alkalmával szert tet­tünk, most már csak az ellenség erejének csökkentéséről van szó. A 'francia lapok, a melyek .természetesen büszkék a saját táma­dásuk lökőerejére, azt kívánják, hogy \tz angol támadás \tgrtson lépést velük és egyál­talán nem titkolják csodálkozásukat és el­kedvctlencdésiiiikct, begy nem haladn'ak ugy előre, amint ők kívánják. A francia nép pusztulása. Stockholm, julius 7. A Svenslca Dagblu­ded irja: Tiszta sor, hogy a franciák ereje sokkal nagyobb mértékben van igénybevéve, mint a németeké. Több foglyot vesztenek és i háború elején annyira fogyatékos egész­9-56 K 12 K 12 K 10 K 12 K 8 K ségiügyi szolgálatuk folytán kévést bb sebe­sültet állítottak vissza a csatasorba, mint a német hadsereg egészségügyi személyzete, a mely valóságos csodát müveit. A francia faj ebben az élet-halálharcban súlyos megpró­báltatásnak van kitéve, a gyermekkortól az ötvenedik érig mindenki k.úona. X népes­ség gyarapodásával Franciaország már a háború előtt is nagyon rosszul állott. A szü­letések kérdése tehát Franciaországban sok­kal nagyobb gondot okoz, mint bárhol má­sutt. Hir szerint a francia kamara legutóbbi titkos ülésén egyebek között ezzel a rendkí­vül nyugtatandó kérdéssel .foglalközi ik. Olasz lap Verdun helyzetéről. Bern, julius 8. A Popolo dTtalti élesen az antantnak támad amiatt, hogy a nómee­teknek leibetővé tették, hogy Bi uszrilov meg­a'kasztására segitő csapatokat küldhettek a magyar-osztrák seregeknek. A szövetsége­seknek most már minden ponton vad offen­zívát kellene kezdeniük és elsősorban a fran­ciák helyzetén kellene könnyiteniök Verdim­nél, amely ugy körül van állva, hogy a francia tüzérség alig mozoghat. A oroszok ujabb veresége a kaukázusi fronton. — Török hivatalos jelentés. — A M. T. I. jelenti Konstantinápolyból: A főhadiszállás jelenti julius 7-én: IRAK-FRONT: Semmi változás. KAUKÁ\ZUlS-FRiONT: A jobbszárnyon és centrumban nem vot jelentős esemény. A Csorok-s&tkaszon jelentéktelen helyi harcok folynak tovább. A folyóból északra csapata­ink a balszárnyon az ellenségtől újból elfog­lalták állásainak egy részét. Ellentámadá­sokat és rajtaütési kísértetekét, amelyekkel ez ellenség számos állást vissza akart fog­lalni, óriási veszteségeivel meghiwsitdttuk. Az eredménytelen támadások egyikénél az oroszok egyetlen állásunk előtt négyszáz ha­lottat hagytak. Tizenhét foglyot is ejtettünk, jíöztük egy tisztet, zsákmányunk pedig két gépfegyver és pótló darabokkid együtt, •nagy­mennyiségű mmiciós láda, puskák, sátrak és felszerelési tárgyak voltak. A többi harcvonalon semmi jelentős. A Temps Verdimnek uj szerepet szánt. Bern, julius 8. A Temps katonai kritiku­sa irja: A németek csak ugy intézhetnének sikéres ellentámadást az angol front ellen, ha ott jelentős csapatokat vonhatnának ösz­sze. De a mi hadvezetőségünk semmi esetre sem fogja megengedni, hogy akár Verdim­től, ukár az arcvonal más pontjáról elvigye­nek katonákat. Abban a pillanatban, mikor az angol gyalogság döntő rohamra indul, a mi katonáink is kijönnek lövészárkatikból s támadást intéznek az ellenség ellen. Most már nem Verdun elestének vagy- megtartá­sának kérdése a döntő, hanem Verdimnek az A semlegesek általános béketünfesése augusztus elsején. Basel, julius 8. Az itteni lapoknak jelen­tik Stockholmból: Az állandó békeközveti­tésre szolgáló semleges konferencia augusz­tus elsejére nagyszabású béketüntetéseket tervez. Az erre vonatkozó jelszó a következő: „Ne engedjetek még egy téli háborút!" Euró­pa és Amerika semleges államai e napon kérni fogják hadviselő államoktól, hogy tu­dassák^ békeföltételeiket. Augusztus elsején nyilvános gyűléseket és tüntető meneteket rendeznek, azonkívül istenitszteleteket is. Ezen a napon .délelőtt tiz órakor a világ ösz­szes munkásai öt percre megszüntetik a mun­kát, hogy ezzel is tüntessenek a béke érdeké­ben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom