Délmagyarország, 1916. július (5. évfolyam, 151-176. szám)

1916-07-09 / 158. szám

s Szegedről - Szegednek. — A gyálai rét. — i A boszorkánysziget alatt a röszke-szent•nrihály.teílki kapitányságig íerj'édő szakaszon a Tisza jobb partján terül el a gyálai rét a magyar Alföldnek legtelevénydusabb és egyik legjobban termő földterülete, amelynek térfogata, 'ha jól tudom, mintegy 5000 katasztrális hold. Mint az elnevezéséből Is kivehető, ez a nagybirtok közgazdaságilag a Torontál-vármegyében fekvő Ciyála községhez tartozik, a község pedig a Tisza balpartján fekszik, t eh ált Gyála községet és a gyálai rétet a Tisza folyó jváiasztja el. Valamikor a Tisza szabályozás előtti időben a helyzet másként vált. akkor Szegedet a gyálai réttől a Tisza választatta el, vagyis a gyálai rét a Tisza balpartján terült el. A Tisza szabályozása azt követelte, hogy a gyálai rétnél a tiszai nagy kanyarodás megszüntettessék, aminek következtében a nyolcvanas évek elején ennél a kanyarodás-, nál az átvágás megtörtént és a gyálai rét a Tisza jobb partjára került, földrajzilag teljes összefüggésbe jutott Szeged területével. Torontál-vármegye testéből és Gyála községtől a Tisza elvágta a gyálai rétet, de közigazgatásilag máig is Torontál-vármegyéhez tartozik, pedig ezt a területet életének és érdekének minden szála, ma már földrajzi fekvése is egyedül Szegedhez köti. A Tiszának szabályozása és az ártéri érdekeltségek megalakítása előtt a gyálai rétnek tulajdonosa egy kiiltoldi bank volt, amely bank, a számlájára folytatott eredménytelen gazdálkodás folytán fünek-f tnak kinálta a gyálai réti 5000 holdas birtokot megvételre. Az 1882. évben Szegednek Is felkínálták megvételre, pénz sem kellett volna hozzá, mert olcsó kamat mellett az egész vételárat rajta Ihagyta a bank. Ugv emlékezem, hogy a gyálai rétnek eladási árát 450.000 forintban állapították meg. Szeged közönségének azonban nem kellett a megvételre felajánlott föld, mert akkor nem a Vétel, hanem az eladás volt divatban, isőt azókban az időkben erős hangulat keletkezett amellett az eszme mellett, hogy a város a maga akkori 80.000 holdas latifundiumát 500—1000 holdas középbirtokokra oszsza fel és adja el, a paraszt kisbérleteket és kisbirtokeladásokat szüntesse meg, mert a nagyvárosiassághoz és a város fejlődéséhez elengedhetlen feltételként szükséges, hogy Szegeden erős középbirtokos osztály létesíttessék. Egyedül László Gyála, akkori gazdasági tanácsnok volt a gyálai rét megvétele mellett, a vételből azonban nem lett semmi, pedig a következmények azt igazoí'ták, hogy a gyálai rétet meg kellett volna venni, mert ma ezt a rétet majdnem annyi évi bérért lehetne haszonbérbe adni, mint amennyiért a város 1882-ben megvehette volna. Magyarország főurai kezdtek érdeklődni az eladásra kínált gyálai rét után és nem sokára meg is vette 450.000 forintért gróf Szapáry Géza, volt fiumei kormányzó. iMintegy 6 év előtt ismét felkínálták a városnak a gyálai rét nagyobbik részét megvételre. Ekkor már a gróf Szapáry-család eladta a birtokot. Az ni tulajdonos mintegy 3000 holdat kínált holdankint 1400 koronáért, tehát ekkor már 4 millió 200.000 korona lett volna 'a vételára a rét háromötöd részének Még ekkor is lelkes szószólói -voltak a felkínált föld megvételének. Bokor Pál helyettes-polgármester az ügy előadója, sot_ dr. LazátGyörgy polgármester, is a megvétel mellett foglaltak állást, azonban az ügyet mar az előkészítés stádiumában levették a napirendről, mert a többségi hangulat a vétel ellon nyilatkozott meg. •. Nem hiszem, hogy jövőre ínég egyezet alkalma legyen Szeged közönségének a gyálai rét megvételének kérdésével komolyan foglalkozni, mert a földnek vételára oly maDÉLAÜAGYARQKSZAO ga,sra emelkedett, hogy azok mellett az árak ! mellett a varosnak a vétel pénzügyileg nem fizetné ki magát; azonban a gyálai rétnek kérdésével más irányban kell felfogásom szerint a varosnak foglalkozni, aminek folytán a varos háztartásában jelentkeznének kedvező financiális eredmények. Meg kell ragadnunk azt a természetes alkalmat, hogy a tiszai átvágás folytán, a gyálai rét a Tisza jobbpartjára esett, Torontói-vármegye testéből kivágatott es Szeged területével a természet rendje szerint összeforrott, egész életviszonyával és jövendőjével .Szegeddel egy érdekkörbe futott. A természetnek ezt a javítását arra kell felBUDAPEST, iuéiiis 8. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Az Isonzó-arcvonalon a tüzérségi harc a görci és tolmeirii hidfekre is kiterjeszkedett. A Moafalcone keleti hegyháta ellen az olaszok éjjel erös tüzérségi tüzelés után több támadást intéztek, de valamennyit véresen visszavertük. A Sugami-völgytől délre az olasz husz és huszonkettő számú hadtestek támadása a Cisna Dieci és Monté Zebló közti harevoIJgyanekkor angol ügynökök közölték, nem hivatalosan ugyan, de mégis elég érthetően, a román kormánnyal, hogy ha Románia barátságosabban viselkedik az antanttal szemben, akkor megkapja Besszarábia egy részét és pedig azt, amely a Dnyesztertől délre és Kobilniktőí nyugatra esik, ugy hogy az uj orosz határ Kisenevet és Mogilevet érinti, Ez volt egyik oka annak, hogy Kitchener lord Oroszországba é$ onnan később Bukarestbe akart utazni, ahová julius közepére várták cs egy szállóban már lakást is béreltek számára. A holland lap levelezője megjegyzi, hogy Romárán sohasem bírható úrra, Szeged, 1016. julius 9. használni, hogy a gyálai rét Torontál-vármegyéből és Gyála községből közigazgatásilag kikebeleztessék és Szeged törvényhatóságának területébe kebeleztessék be. Nem hiszem, hogy e gondolat inegvalósithatásának lenne komoly akadálya. Szeged fejlődésére pedig -igen, nagy eredményt jelentene, amelynek pénzügyi hatása a város háztartásában is nyomban jelentkeznék. Nem szabadna ezzel a kérdéssel késlekednünk, mielőbb az országgyűlés elé kellene fordulni a városnak a bekebelezés kérdésével, mert minden elmulasztott perc távolabb visz bennünket a most még remélhető sikertől. Nemo. nálunk ellen még folyik. Ezt a hat gyalogsági hadosztályból ós több alpini csoportból álló ellenséges haderőt tegnap is mindenütt, az ellenségnek legsúlyosabb veszteségeket okozva vertük vissza. Az Ortler-szakaszon az olaszoknak egy a kis Eiskögelen levő állásaink ellen Intézett t ám adá s a in eg h I u s u 11. HÖFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. Repülöharc a svájci határon. Berlin, julius 8. Baselből jelentik: Szombaton délután négy óra körül egész EStfel megremegett a közelében lefolyó ágyúzástól. Német ágyuk tüzellek egy francia repülőszakaszra, amely Sundgan fölött dolgozott. Fél óráig a város lakossága tisztán látta a repülőgépek mozdulatait, majd a körülöttük szétrobbanó srapnelkket. Körülbelül tiz francia repülőgépből állott a szakasz, egyet közülük mindjárt az ágyúzás elején lelni lettek a német lövegek. Hat óra felé iMÜhlshcímből egy német repülőflotta érkezett, amely űzőbe vette a francia aviatikosokat. A légiharc folytatásáról már nem tudnak Baselben. cau»*«sanaaBaaB9aUBBRBaKalaaBBaaB>BaaBsaal{BSBHaa s«BaBaBaaaBBa»««SBaa»o«aBBBaB«a«aBs«o«!.»aaBBa Két olasz hadtest súlyos veszteségeket szenvedett. — Az ellenség támadásait mindenütt visszavertük. — Romániának oda Ígérték Besszarábia egg részét. — Az oroszok romániai betörése. — Orosz jegyzék Romániához. — Kitchener Bukarestbe készül. — Bratianu elutasító válasza. — A marmornicai betörés, -rIlága, julius 8. A „Nieuve Rotterdamselw Courant" bukaresti levelezője jelenti: — Az orosz kormány az offenzíva megindítása előtt jegyzéket intézett a román kormányhoz, amelyben azt a valóságnak meg nem telelő dolgot vetette a román kormány szemére, liogy a román tüzérség instruktorai a központi hatalmak altisztjeinek sorából kerültek ki, akiket román uniformisba öltöztettek. Ez az oka annak, hog yaz antant nem hisz komolyan Románia ama kijelentésében, hogy minden körülmények között semleges akar maradni. Oroszország követeli, hogy ezeket a tüzérségi instruktorokat bocsássák cl. Ha Románia nem hajlandó erre és jövő politikájának barátságos voltáról nem biztosítja Oroszországot, akkor ,az antant ebben ellenséges magatartást lát és a jogos bizalmatlansága jeléül csapatokat vonnak össze (a besszarábiui határon. hogy szakítson a központi hatalmakkal, meri szüksége van a velük való gazdasági összeköttetésre. Bratianu éppen ezért elutasító választ adott orosz jegyzékre és válaszában újra hangoztatta Románia abszolút sem legességét. Ilyen előzmények után történt, liogy két orosz dandár (és nem század, mint később jelentették) Mramornicánái átkelt a Pruthon, hogy az osztrák-magyar csapatok hátába kerülhessenek Azt nem lehet tudni, mikép engedhette meg Románia ezt a betörést, amelytől a közönség csak két nappal később kapott értesítést. Az is megfoghatatlan, hogy miképen elégedhetett meg Románia azzal a Pétervárről érkezett magyarázattal, hogy a határ átlépése tévedésből történt, mert a Pruth széles folyó és igazán jól kivehető határvonal.