Délmagyarország, 1916. július (5. évfolyam, 151-176. szám)

1916-07-04 / 153. szám

1 DÉLIM] AGYAROIRSZÁG Szeged, 1916. julius 4. Város és tanya. A házbérfillért statuáló szabályrendele­tet a juniusi közgyűlés tudvalevőleg egy­hangúlag elfogadta, öt perccel a közgyűlés után már azok a városatyák is elégedetlen­kedtek a határozattal, akik a legnagyobb határozottsággal szavaztak a tanács javas­lata mellett. Az elégedetlenkedők — régi és ismert recipe szerint — a határozathozatal után kezdtek beszélgetni a szabályrendelet­ről és akkor jöttek rá arra, Ihogy az nagy terhet ró a kereskedőkre. A legtöbben ugyan is azon a véleményen voltak, hogy a javas­lat szerint házbérfillért csak a iakás után kell majd fizetni és a közgyűlés befejezése után derült ki, hogy a kereskedőknek üz­leteik után is le kell róni majd a gyakran százasokká dagadó szerény filléreket. Ez a határozat és a nyomában keletke­zett elégedetlenség nem első kiáltó példája annak, hogy a városatyák nagv többsége nem tündököl a közügyekkel való foglalko­zástól. Egészen bizonyos, hogy a házbér fillér behozataláról szóló szabályrendelet nem emelkedett volna határozattá abban a formájában, amelyben a tanács a közgyűlés elé terjesztette, ba a szavazó városatyák aj közgyűlés előtt is beszélgettek volna a ta­nácsi javaslatról. Alapos, beható foglalko­zást nem is kiván senki. Túlzott igényekkel nem szabad föllépni, de talán ilven témák­ról is beszélhetnének a Lloydban, a kávé­házakban és egyebütt, ahol összejönnek, a kereskedők. Ezt a hibát kívánja most kire­perálni az a fölebbezés, amelv a határozat megsemmisítése, vagy legalább megváltoz­tatása érdekében érkezett a polgármester­hez. A fölebbezést egész terjedelmében kö­zöljük, ez alkalommal egy szempontjára akarunk nyomatékosan rámutatni. A ház­bérfillért a határozat szerint csak a városi lakók fizetnék, a tanya mintegy 30.000 em­bere előtt ez az adónem is ismeretlen ma­radna. Sajnos, az okos szempontokat találó fölebbezés nem a kellő nyomatékkal mutat rá erre az ellentétre. Viszont bizonyos, hogy Szegeden a város és a tanya nem tudták a mai napig sem megtalálni egymást, aminek okai között döntő szerepe van annak, hogy a hatóság ép a háború két esztendejében ré­szesítette a tanyát a városi lakosság rová­sára indokolatlan kedvezésekben. Hisszük, hogy sikerülni fog teljesen kiküszöbölni azokat az ellentéteket, amelvek sokszor ál­lítják szembe egymással Szeged lakosságú* nak két, egyaránt hatalmas táborát. Teljes sikerre ez a munka azonban csak ugy ve­zethet, ha politikájában a hatóság megta­lálja a helyes középutat. Az ország és a város agrárjellegéről megfeledkezni bűn és rövidlátás volna. Ezzel szemben a város fej­lődését akasztaná meg évtizedekre az a ha­tóság, amely a város természetéről, fejlő­désének törvényeiről táplálna és hirdetne téves, vagy hamis véleményt. A város és a tanya nem tudtak eddig megértéssel találkozni. Ez az oka annak, liogy a városi lakosság sokszor lát sérelmet a hatóság helyes intézkedésében, vagy ja­vaslatában is. Meg kell értetni a paraszttal a kereskedőt és az iparost és olvan városi politikát kell inaugurálni, amelv azt is ki­zárja, hogy látszatok szolgáltathassanak okot arra, hogy a hatóság az egyik, vagy másik osztály javára részrehajló. Erősíteni kell a szegedi kisbirtokosokat és bérlőket, fokozni kell az egyetlen társadalmi módon: a többtermeléssel jövedelmüket, hogy mind­nyájunk áldására gazdagabb legyen a föld termése és busásabb a jövedelem, amely belőle a parasztnak és a városnak jut. E mellett haladéktalanul meg kell honosítani az erőteljes iparpolitikát és mindig mély megelégedéssel és duzzadó büszkeséggel kell gondolni arra, hogy erőnk, haladásunk, emberbaráti és kulturális alkotásaink ki- | osztály bölcs megértése és nemes áldozat­apadhatatlan forrása a kereskedő és iparos- | készsége volt. SJ,llI||««M»MBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBa«»l«BMBBBB!OBI(»«BnBBBBB»«»»«lBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBB Az angol-francia offenzíva ujabb előnyt nem tudott elérni. — A franciák Verdun körül hiábavaló támadásokat végeztek. — Hat ellenséges repülőgép pusztulása. — tileg benyomult elöl levő árkainkba, ahon­nan azonban rögtön ismét kivertük. Vaux erődtől délnyugatra a Baterle de Damloup ma éjjel óta kezünkben van. Itt egyszáz foglyot és több géppuskát szállítottunk be. A bois de petrei (Pont a Moussontól északnyugatra) német állások ellen előnyo­muló francia osztagokat könnyűszerrel visz sz a vertiik. A tegnapi nap számos légi harcában hat ellenséges repülőt, ezek közül négyet vona­lainkban lelőttünk. Molzer hadnagy ez al­kalommal a hetedik, Varschau hadnagy pedig a hatodik ellenfelét lőtte harcképte­lenné. Elhárító tüzelésünk egy ellenséges kétfedelüt Douai felett, egy másikat tegnap előtt Pervysetöl keletre (Yser harcvomfl) szedett le. Repülőink Verdun környékén francia kötött léggömböt lelőttek. LEGFŐBB HADVEZETŐSÉG. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) BERLIN, jufius 3. A nagy főhadi­szállás jelenti: Az angol-francia támadások folytatása a Somme mindkét oldalán álta­lában nem ért el a folyótól északra semmi­féle előnyt. Az ellenség itt rendkívül nagy véres veszteségeket szenvedett. A folyótól délre éjszaka egy második állásba hajlltot tuk vissza azt a hadosztályt, amelyet teg­nap az első és második vonal közti állásba vetettünk vissza. A harci tevékenység a meg nem táma­dott hadsereg-arcvonalakon ugyanaz ma­radt. A Maastól nyugatra kisebb gyalogsági harcokra vezettek a franciáknak azon kí­sérletei, hogy a 304-es magaslaton elfoglalt árokrészeket ismét elragadjanak. A Maastól keletre az ellenség tovább­ra is a Thiaumont erőd és a Froide Terre elleni hiábavaló támadásokban merült ki. Egyik támadás alkalmával, mintegy hatszáz méternyire az erődtől délnyugatra átmene A négy hetes offenzívában félmillió embert vesztettek az oroszok. Sajtóhadiszállás, julius 3. Az orosz fog­lyok vallomásából, valamint a kezünkbe ke­riilt orosz jelentésekből és egyéb adatokból megállapítható, hogy milyen veszteségei szenvedtek az oroszok a négy hét óta tartó offenzívában. Ezek szerint az orosz délnyu­gati hadsereg egyetlen hónapban alig vesz­tett kevesebbet tudottakban és sebesültek­ben ötszázezer embernél. (M. T. I.) Orosz híradás Brody védelméről. Genf, julius 3. A Havas-ügynökség je­lenti Pétervárról: Az osztrák-magyar had­sereg óriási előkészületeket tett Bródy vé­delmére. A várost az ágyuk százai védik. Minden felől hatalmas betonmüvek, föld­sáncok, aknamezők várják a támadókat. A város bevétele egyike volna a legnehezebb feladatoknak, de az oroszok áldozatot nem kiméivé, meg fogják kísérelni a kellő pilla­natban a védelmi vonalak áttörését. Orosz lapok a békéről. Berlin, julius 3. Az orosz sajtóban, mely fölötte ritkán foglalkozik a békekötés prob­lémájával, most megjelent néhány cikk, a mely a béke eshetőségeivel foglalkozik. Pa­riskovics ismert nacionalista képviselő azt indítványozza, hogy dolgozzák ki azokat a föltételeket, amelyeket a békekötésnél figye­lembe kell venni. A Novoje Vremja kijelenti, hogy a békeszerződésben el kell ítélni azo­kat, akik ezt a háborút okozták. A Petro­gradiskia Vjeáomosti a következőket irja: — Nem ismeretesek azok a koncessziók, melyekre a németek hajlandók volnának, de nagyon kétséges, hogy azok a szövetségese­ket kielégíthetik. A lap szerint közeli békekötésnek alig van lehetősége. Tisztválság az orosz hadseregben Bern, julius 3. Az orosz sereg tisztihiá­nyáról jelentik informált oldalról a Bemer Tagblatt- nak:

Next

/
Oldalképek
Tartalom