Délmagyarország, 1916. július (5. évfolyam, 151-176. szám)

1916-07-23 / 170. szám

•1 Szeged, 131 (i. julius 23. 1) ELM A G Y AKOriSZAÖ Szeged élelmezésére szövet­kezetet alakítanak a gazdák. A Szegedi Gazdasági Egyesület közgyűlése. "(Saját tudósítónktól.) Szombaton dél­előtt 10 órakor tartotta a Szegedi Gazda­sági Egyesület 36-ik rendes évi közgyűlé­st. A közgyűlésen Bokor Raí elnökölt, az iigyeket dr. Gerle Imre titkár adta elő A közgyűlésen a gazdáik nagy tömege jelent meg. Bokor Pál elnök megnyitó beszédében részletesen vázolta Szeged mezőgazdaságá­nak háborús viszonyait és lelkes szavakkal buzdította az itthon levő gazda* at, hogy a haza s polgártársaink érdekében közérdekű tevékenységet fejtsenek ki. Ezután dr. Ger­le terjesztette elő az egyesület évi jelenté­sét. E szerint 1915. évben tartott az egye­sület egy rendes, egy alosztú'v közgyűlést, hat választmányi és 14 -bizottsági iilést. Az legyesiíiet iktatőhi'vataléba közhatóságoktól magáncsoKitol 2272 dg /.darab érkezett, am.;>. í ket ;. mi elintéztek. Részletesen vázolta az évi jelentés az egyesület nagyszabású tevékenységét a mv yeletlen földek bevetése, az aratások és cséplések zavartalan lefolyása körül. A rek­virálásak az 1915. évben kíméletlenül s nem megfelelő .szakértelemmel történtek, ugy, hogy az egyesület kénytelen völt panasz­szal fordulni a kormánybatósághoz. és a íe­lebbezések nagy tömegét beadni. Ezt a jövő évben elkerülendő az egyesület kerületerj­kint szakelőadásokat tartott, amelyekben a 'gazdákat kitanította, miként védekezzenek a jogtalan rekvirálások ellen. A uuvirálá­isok folytán Szegeden nem volt a szárvas­vniartíáknak,' lovaknak, -sértéseknek abrak­juk, ami a fuvarok hallatlan áremelkedését :es a húsárak íolyioüós emelkedését okozta. Az egyesület ez'évben is osztott ki ingye­mes íajmagvakaii a gazdák között. Az egye­sület tagjai minden egyes haidikölcsön jegy­zésénél egy milliónál többet tévéztek. Az egyesület díjmentesen látta el a hadifog­lyokkal vaió levelezéseket és a katonásko­dó gazdák .minden ügyes-bajos dolgában el­Mari. Irta: Dánieiné Lengyel Laura. . . . Most Mády György beszélt: — Vagy husz esztendeje már lehet á do­lognak. Zoltay Feri meg én, együtt laktunk egy kis hónapos szobában, a Ferencváros­ban. Csipás, takaros, kis szoba veit, búi- a konyhán "keresztül.:volt''a bejárás,-de ez, ab­ban áz időben, semmiképpen sem zseáiro­zott bennünket. Nagyon jól emlékszem most is. a. vasárnapi káposztaszagra, a .svéfnélMili függöláinpára, mely tulajdonképen esak szo­badísz volt s á jobhfal mellett álló széles dí­ványra, melyén néha együtt heverésztünk Ferivel. És mialatt hét krajcáros dohányból gyúrtuk a cigarettákat, arról beszéltünk, hogy miként fogunk berendezkedni, ha meg­jön az a. busz millió, melyet állhatatos kitar­tással és makacs, törhetetlen hittel • minden­nap vártunk. Már három napig laktunk szobánkban, • úrikor egyszer a konyhán- keresztül menve, véletlenül megpiiantoltuk Mari kisasszonyt. Mari kisasszony, egy • hoíjszu; .\;á?ah>de§zka Gőtt állt és a . tüzes vasat egy fehér .szok­nyán húzogatta, simogatta. Á bevizezett .yá; járt. A felsőmagyarországi elpusztult fal­vak újjáépítésénél 8 ház felépítését vállalta magara. Titkárát kiküldte Svédországba, a honnan a gazdáik részére öt vaggon rézgá­iicot importált. A szegedi dohánybeváltó hi­vatalnál mint gazdasági szakértő működött közre s a beváltások oly méltányosan tör­írérüek, bogy egy panasz sem merült fel. Az idén először vállalkoztak a szegedi gaz­dák dohánytermelésre. Az egyesület a kato­naság közmegelégedésére szállított a hely­őrségi csapatoknak szénát és szalmát. A megfogyatkozott munkaerő pótlására a gaz­dáknak rab munkás okát és fogolyimunkáso­kat szerzett. Résztvett az összes gazdatár­saidaimi mozgalmakban és minden fontosabb ügyben memorandumot intézett a kormány­hatóságoklhoz. Az évi jelentést a közgyűlés egyhangú helyesléssel vette tudomásul. Ezután a titkár az egyesület zárszáma­dását terjesztette elő, mely szerint az egye­sület 1915-ben 102,568 kor. 39 fillér bevé­tellel és 101,969 kor. 65 fillér kiadással mű­ködött. Vagyonleltára szerint most 37,084 kcir. ,93 fillér vagyona van. A zárszámadást a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Az előterjeszteti jövő évi muukapro­gralafn legfontosabb pontja volt az, hegy az egyesiiilet Szeged városnak zSir. szalonna 'és disznóhússal való ellátása végett egy szö­vetkezetet alakit, mely az egyes gazdasá­gokban ezer disznót hizlal és decembertől kezdődőleg naponkint 5—10 hjzott sertést 'fog tudni a közélelmezésbe adni a város ál­tal meghatározott áron. E szövetkezet elő­fmmkálatait dr. Gerle Imre elnöklete alatt egy gazdabizottság eszközli. Gondoskodni kivan továbbá az egyesület a földmivolés­iigyi kormány utján a jószágok 1916. évben abrakkal való ellátásáról. ügy á Ikölíségclőifányzatot, mint a •munkaprogrammot a közgyűlés helyeslőleg fogadta el. Ezután; közfelkiáltással megválasztották az egyesület elnökévé Bokor Pált. alelnöké­vé Reök Ivánt s titlkos szavazás útján har­minc igazgató választmányit tagot választot­tak. mosollyal üdvözölt héti hűnkét, mi Pedig lekaptuk a kalapunkat és htirtd á két­ton mélyen elpirultunk. , vagyok olyan bstobE liögyr'meg­próbáljam Wni Mari "szépségét. LGietV'hogy nem is volt szép;' mit tüdőim ArU Zoltay Feri sem tudná, ha megkérdeznétek tőle.- Elég az, Beszélgessünk. A fahonvéd: Még mindig itthon van, jó uram? Azt hittem, hogy már valahol rnesz­sze, az idegenben jár. Én: Itthon tart a szivem és az érzésem, hogy mégis esak okraahb itthon jól élni, mint súlyos, nehéz pénzekért koplalni az ide­geitben. A fahonvéd: No az már igaz. Honnan van mégis, hogy annyian utaztak el az idén •is nyaralni? Én: Ez is divat, mint a kurta szoknya, meg a magasszáru cipellő. Sokan betegek lennének, Iia el nem utazhatnának. Hogy miért? Egyszerűen csak azért, mert a nyár­ral együtt .fúr a fürdőzés, mint pappal a szentség. A fahonvéd: Én szentségtörésnek tar­tom most a fláncot, meg az ok nélküli köl­tekezést. Én: Okkal is történhet a költekezés. És leginkább okkal is történik. Az emberek ugy gondolkoznak: uj tájak, uj viiányok, uj em­berek, uj szerelmek. És sietve loholnak uj tájak és uj szerelmek felé, Mondják, hogy most, amikor a frontokon innen szükiben va­gyunk az épkézláb embereknek, a fürdőhe­lyeken még azoknak a férfiaknak is értékük van, akikbe csak hálná jár a lélek. És a nők ugy virágozzák, ajnározzák és árasztják el szerelmes levelekkel őket, mint ahogy bol­dog időkben az agg primadonnákat volt szo­kás. A fahonvéd: A .szokásnak esak mindig rabja marad az ember. Én: A rosszunk inkább, mint a jónak. A fahonvéd: Javító akadémiát kellene tán Felállítani. Én: Erre is sor kerül még,-hiszen most az, akadémiák f- láliitása van .napirenden. Volt Zóna-akadémiánk, van kenderakadé­niiánk és lesz Balkán-akadémiánk. A fahonvéd: Lesz, ha lesz és ha lesz, elsősorbaa is Donavell Jánosnak köszöi tik, akinek az agyában fogant meg a Bab akadémia íelállitásának a gondolata. A j. vetést ő kezdte és az avatást mégis má ízt .11­k hög'Y' ő veit az cl-ur tisztessége* balul nő, kLi utunkba akadt. , Mégis, csinos kis szűke fejét és édes mo­solygását nem hagyha.toip. szó nélkül'. A ter­mete, azt. hiszem, kissé túlságosan gömbölyű volt, de ezt a bírálatot csuk most találtain ki. akkor? . . . Hiszen mondtam mái, hogy ő volt az első hatul leány, aki utunkba k.rijlt. .Az ismerkedés ezekben a körökbon nem olyan szertartásos, mint teszem a spanyol udvarnál. Mari ránk mosolygott s ezzel .rend­ben • volt a dolog. Ne tessék semmi rosszat gondolni. Tóti) Mari tisztességes, becsületes volt. de ez a mosolygás éppen ugy kidu­kált a, szobauraknak, mint a srófnélküli füg­gőlámpa, meg. a széles, dívány. Meg aztán le­het, hogy tetszettünk is néki, felismerté ben­nünk a jó .fiukat. E naptól kezdve estéinket mindig „a -Tóthiió .szobájában• töltöttük. Itt aztán, meg­tudtuk, hogy Mari kisasszony a Svarcz és Gutmann cég női divatfermoben dolgozik. •Nem ismertük, ugyan ,é derék ^eg .yezető)t, de-haíároziott.respektussal viseltettünk a fia-' tal -Svarcz iránt, aki. szigorúságú mellett is igazságos ós. méltányos mihyv, dlcnbep szi­vünk, teljes erejével, gyűlöltük az agg Gut­mannt, ezt a \én gnzemhprt, ki'.'egyszer, — mint Téthué elbeszélte, ~ a sötét folyosón megesápteva Mari . kisasszony áíb(t. • • Mari eshi hat órától kezdve és ;vasár­naponként szabad volt. Ez idő alatt mii min­dent .eliéjyattünk. 02ÓraJmMatásóu:;n Beval­lom,; ebben ZnltaJkiig^ü^b- veit.; Akkoriban valamj. ie.ndő'i'i riporterrel kötött barátságot ki gyakran -eikórto számára.az.'újság jegyet. Természetesen Marit bocsátottuk a-földszint-­mcg.u latf-jjMi ijUnlielyrol lestiik, hógy mulat a uii kis. szőke báró, Tótliné ugyanis nem jött- velünk. A de­rék a-szonyt kilenó óra után leküzdhetetlen álmosság fogta el és még' egy országos ve­szedelem sem bírta volna ébren tartani. Leá­nyát.'mi gardíroztuk. Mondhatom, soha sem­miféle hercegkis-asszoiuiyal-nem bántak vol­na nagyobb tisztelettel, mint ahogy mi hán­tunk Tóth Marival. Inkább megfojtottuk vol­na magunkat és egymást, • minthogy egy il­letlen. szóval is megbotránkoztassuk a leányt. Pedig ebben az időben húszéves, léha" jogász gyerekek voltunk. ; Ha a mai szemmel rtsszágoudüiok a do­logra, ugy látom, hogy. .nem h leány, Hátiéth. saját lelkünk tartott vissza, minden ilyes do­Zogtól. Ez a szőke, nevető ..kis leány völt a mi szemünkben a nő,. Egész multunk egypár piszkos és visszataszító1, emlék yoit. S most, hogy egy tiszta leánnyal' .'lic^otl .össze Sor­sunk, egyszeribe oltárt.. MUitóttühk tisztele­kére, glóriát fon.tirnjí feje köré'^s.,e!halmók'­tuk .azzal az,imádattal, .mgly/Úminden'1 jóra­való férfi olt rcjtéggV szfvéheú az" asszbifiy iránt. Nagyon yóí emmVbzemí. rfnnf jöttünk haza egy-egy ilyén szitiliázi, vágy koheert­este után. Marit közrefogtuk .is ugy magya­rázgattük neld & sziiidárah éaTgy zene szép­ségeit, Mari nevetett; lehet, hogy'a imi saját­külön esztétikánkon, de leltet, lio^y csak a csillagos égnek, á" derült, e.nyhe éjszakának és" áz ő- tizennyolc éves; ifjúságának -örült. A vasátrnapn kirándulásokat azonban ren dcztgm. S Mari ily-onkor talán niév, ljfflí­dogubh volt, mint a szinhálban. Vár ' ' nyák szinte ínáúiorosak.. ha .Tzabn'd h'vegő­Mm

Next

/
Oldalképek
Tartalom