Délmagyarország, 1916. július (5. évfolyam, 151-176. szám)

1916-07-23 / 170. szám

•1 Szeged, 131 (i. julius 23. 1) ELM A G Y AKOriSZAÖ Szeged élelmezésére szövetkezetet alakítanak a gazdák. A Szegedi Gazdasági Egyesület közgyűlése. "(Saját tudósítónktól.) Szombaton délelőtt 10 órakor tartotta a Szegedi Gazdasági Egyesület 36-ik rendes évi közgyűlést. A közgyűlésen Bokor Raí elnökölt, az iigyeket dr. Gerle Imre titkár adta elő A közgyűlésen a gazdáik nagy tömege jelent meg. Bokor Pál elnök megnyitó beszédében részletesen vázolta Szeged mezőgazdaságának háborús viszonyait és lelkes szavakkal buzdította az itthon levő gazda* at, hogy a haza s polgártársaink érdekében közérdekű tevékenységet fejtsenek ki. Ezután dr. Gerle terjesztette elő az egyesület évi jelentését. E szerint 1915. évben tartott az egyesület egy rendes, egy alosztú'v közgyűlést, hat választmányi és 14 -bizottsági iilést. Az legyesiíiet iktatőhi'vataléba közhatóságoktól magáncsoKitol 2272 dg /.darab érkezett, am.;>. í ket ;. mi elintéztek. Részletesen vázolta az évi jelentés az egyesület nagyszabású tevékenységét a mv yeletlen földek bevetése, az aratások és cséplések zavartalan lefolyása körül. A rekvirálásak az 1915. évben kíméletlenül s nem megfelelő .szakértelemmel történtek, ugy, hogy az egyesület kénytelen völt panaszszal fordulni a kormánybatósághoz. és a íelebbezések nagy tömegét beadni. Ezt a jövő évben elkerülendő az egyesület kerületerjkint szakelőadásokat tartott, amelyekben a 'gazdákat kitanította, miként védekezzenek a jogtalan rekvirálások ellen. A uuviráláisok folytán Szegeden nem volt a szárvasvniartíáknak,' lovaknak, -sértéseknek abrakjuk, ami a fuvarok hallatlan áremelkedését :es a húsárak íolyioüós emelkedését okozta. Az egyesület ez'évben is osztott ki ingyemes íajmagvakaii a gazdák között. Az egyesület tagjai minden egyes haidikölcsön jegyzésénél egy milliónál többet tévéztek. Az egyesület díjmentesen látta el a hadifoglyokkal vaió levelezéseket és a katonáskodó gazdák .minden ügyes-bajos dolgában elMari. Irta: Dánieiné Lengyel Laura. . . . Most Mády György beszélt: — Vagy husz esztendeje már lehet á dolognak. Zoltay Feri meg én, együtt laktunk egy kis hónapos szobában, a Ferencvárosban. Csipás, takaros, kis szoba veit, búi- a konyhán "keresztül.:volt''a bejárás,-de ez, abban áz időben, semmiképpen sem zseáirozott bennünket. Nagyon jól emlékszem most is. a. vasárnapi káposztaszagra, a .svéfnélMili függöláinpára, mely tulajdonképen esak szobadísz volt s á jobhfal mellett álló széles díványra, melyén néha együtt heverésztünk Ferivel. És mialatt hét krajcáros dohányból gyúrtuk a cigarettákat, arról beszéltünk, hogy miként fogunk berendezkedni, ha megjön az a. busz millió, melyet állhatatos kitartással és makacs, törhetetlen hittel • mindennap vártunk. Már három napig laktunk szobánkban, • úrikor egyszer a konyhán- keresztül menve, véletlenül megpiiantoltuk Mari kisasszonyt. Mari kisasszony, egy • hoíjszu; .\;á?ah>de§zka Gőtt állt és a . tüzes vasat egy fehér .szoknyán húzogatta, simogatta. Á bevizezett .yá; járt. A felsőmagyarországi elpusztult falvak újjáépítésénél 8 ház felépítését vállalta magara. Titkárát kiküldte Svédországba, a honnan a gazdáik részére öt vaggon rézgáiicot importált. A szegedi dohánybeváltó hivatalnál mint gazdasági szakértő működött közre s a beváltások oly méltányosan törírérüek, bogy egy panasz sem merült fel. Az idén először vállalkoztak a szegedi gazdák dohánytermelésre. Az egyesület a katonaság közmegelégedésére szállított a helyőrségi csapatoknak szénát és szalmát. A megfogyatkozott munkaerő pótlására a gazdáknak rab munkás okát és fogolyimunkásokat szerzett. Résztvett az összes gazdatársaidaimi mozgalmakban és minden fontosabb ügyben memorandumot intézett a kormányhatóságoklhoz. Az évi jelentést a közgyűlés egyhangú helyesléssel vette tudomásul. Ezután a titkár az egyesület zárszámadását terjesztette elő, mely szerint az egyesület 1915-ben 102,568 kor. 39 fillér bevétellel és 101,969 kor. 65 fillér kiadással működött. Vagyonleltára szerint most 37,084 kcir. ,93 fillér vagyona van. A zárszámadást a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Az előterjeszteti jövő évi muukaprogralafn legfontosabb pontja volt az, hegy az egyesiiilet Szeged városnak zSir. szalonna 'és disznóhússal való ellátása végett egy szövetkezetet alakit, mely az egyes gazdaságokban ezer disznót hizlal és decembertől kezdődőleg naponkint 5—10 hjzott sertést 'fog tudni a közélelmezésbe adni a város által meghatározott áron. E szövetkezet előfmmkálatait dr. Gerle Imre elnöklete alatt egy gazdabizottság eszközli. Gondoskodni kivan továbbá az egyesület a földmivolésiigyi kormány utján a jószágok 1916. évben abrakkal való ellátásáról. ügy á Ikölíségclőifányzatot, mint a •munkaprogrammot a közgyűlés helyeslőleg fogadta el. Ezután; közfelkiáltással megválasztották az egyesület elnökévé Bokor Pált. alelnökévé Reök Ivánt s titlkos szavazás útján harminc igazgató választmányit tagot választottak. mosollyal üdvözölt héti hűnkét, mi Pedig lekaptuk a kalapunkat és htirtd á kétton mélyen elpirultunk. , vagyok olyan bstobE liögyr'megpróbáljam Wni Mari "szépségét. LGietV'hogy nem is volt szép;' mit tüdőim ArU Zoltay Feri sem tudná, ha megkérdeznétek tőle.- Elég az, Beszélgessünk. A fahonvéd: Még mindig itthon van, jó uram? Azt hittem, hogy már valahol rneszsze, az idegenben jár. Én: Itthon tart a szivem és az érzésem, hogy mégis esak okraahb itthon jól élni, mint súlyos, nehéz pénzekért koplalni az idegeitben. A fahonvéd: No az már igaz. Honnan van mégis, hogy annyian utaztak el az idén •is nyaralni? Én: Ez is divat, mint a kurta szoknya, meg a magasszáru cipellő. Sokan betegek lennének, Iia el nem utazhatnának. Hogy miért? Egyszerűen csak azért, mert a nyárral együtt .fúr a fürdőzés, mint pappal a szentség. A fahonvéd: Én szentségtörésnek tartom most a fláncot, meg az ok nélküli költekezést. Én: Okkal is történhet a költekezés. És leginkább okkal is történik. Az emberek ugy gondolkoznak: uj tájak, uj viiányok, uj emberek, uj szerelmek. És sietve loholnak uj tájak és uj szerelmek felé, Mondják, hogy most, amikor a frontokon innen szükiben vagyunk az épkézláb embereknek, a fürdőhelyeken még azoknak a férfiaknak is értékük van, akikbe csak hálná jár a lélek. És a nők ugy virágozzák, ajnározzák és árasztják el szerelmes levelekkel őket, mint ahogy boldog időkben az agg primadonnákat volt szokás. A fahonvéd: A .szokásnak esak mindig rabja marad az ember. Én: A rosszunk inkább, mint a jónak. A fahonvéd: Javító akadémiát kellene tán Felállítani. Én: Erre is sor kerül még,-hiszen most az, akadémiák f- láliitása van .napirenden. Volt Zóna-akadémiánk, van kenderakadéniiánk és lesz Balkán-akadémiánk. A fahonvéd: Lesz, ha lesz és ha lesz, elsősorbaa is Donavell Jánosnak köszöi tik, akinek az agyában fogant meg a Bab akadémia íelállitásának a gondolata. A j. vetést ő kezdte és az avatást mégis má ízt .11k hög'Y' ő veit az cl-ur tisztessége* balul nő, kLi utunkba akadt. , Mégis, csinos kis szűke fejét és édes mosolygását nem hagyha.toip. szó nélkül'. A termete, azt. hiszem, kissé túlságosan gömbölyű volt, de ezt a bírálatot csuk most találtain ki. akkor? . . . Hiszen mondtam mái, hogy ő volt az első hatul leány, aki utunkba k.rijlt. .Az ismerkedés ezekben a körökbon nem olyan szertartásos, mint teszem a spanyol udvarnál. Mari ránk mosolygott s ezzel .rendben • volt a dolog. Ne tessék semmi rosszat gondolni. Tóti) Mari tisztességes, becsületes volt. de ez a mosolygás éppen ugy kidukált a, szobauraknak, mint a srófnélküli függőlámpa, meg. a széles, dívány. Meg aztán lehet, hogy tetszettünk is néki, felismerté bennünk a jó .fiukat. E naptól kezdve estéinket mindig „a -Tóthiió .szobájában• töltöttük. Itt aztán, megtudtuk, hogy Mari kisasszony a Svarcz és Gutmann cég női divatfermoben dolgozik. •Nem ismertük, ugyan ,é derék ^eg .yezető)t, de-haíároziott.respektussal viseltettünk a fia-' tal -Svarcz iránt, aki. szigorúságú mellett is igazságos ós. méltányos mihyv, dlcnbep szivünk, teljes erejével, gyűlöltük az agg Gutmannt, ezt a \én gnzemhprt, ki'.'egyszer, — mint Téthué elbeszélte, ~ a sötét folyosón megesápteva Mari . kisasszony áíb(t. • • Mari eshi hat órától kezdve és ;vasárnaponként szabad volt. Ez idő alatt mii mindent .eliéjyattünk. 02ÓraJmMatásóu:;n Bevallom,; ebben ZnltaJkiig^ü^b- veit.; Akkoriban valamj. ie.ndő'i'i riporterrel kötött barátságot ki gyakran -eikórto számára.az.'újság jegyet. Természetesen Marit bocsátottuk a-földszint-mcg.u latf-jjMi ijUnlielyrol lestiik, hógy mulat a uii kis. szőke báró, Tótliné ugyanis nem jött- velünk. A derék a-szonyt kilenó óra után leküzdhetetlen álmosság fogta el és még' egy országos veszedelem sem bírta volna ébren tartani. Leányát.'mi gardíroztuk. Mondhatom, soha semmiféle hercegkis-asszoiuiyal-nem bántak volna nagyobb tisztelettel, mint ahogy mi hántunk Tóth Marival. Inkább megfojtottuk volna magunkat és egymást, • minthogy egy illetlen. szóval is megbotránkoztassuk a leányt. Pedig ebben az időben húszéves, léha" jogász gyerekek voltunk. ; Ha a mai szemmel rtsszágoudüiok a dologra, ugy látom, hogy. .nem h leány, Hátiéth. saját lelkünk tartott vissza, minden ilyes doZogtól. Ez a szőke, nevető ..kis leány völt a mi szemünkben a nő,. Egész multunk egypár piszkos és visszataszító1, emlék yoit. S most, hogy egy tiszta leánnyal' .'lic^otl .össze Sorsunk, egyszeribe oltárt.. MUitóttühk tisztelekére, glóriát fon.tirnjí feje köré'^s.,e!halmók'tuk .azzal az,imádattal, .mgly/Úminden'1 jóravaló férfi olt rcjtéggV szfvéheú az" asszbifiy iránt. Nagyon yóí emmVbzemí. rfnnf jöttünk haza egy-egy ilyén szitiliázi, vágy koheerteste után. Marit közrefogtuk .is ugy magyarázgattük neld & sziiidárah éaTgy zene szépségeit, Mari nevetett; lehet, hogy'a imi sajátkülön esztétikánkon, de leltet, lio^y csak a csillagos égnek, á" derült, e.nyhe éjszakának és" áz ő- tizennyolc éves; ifjúságának -örült. A vasátrnapn kirándulásokat azonban ren dcztgm. S Mari ily-onkor talán niév, ljfflídogubh volt, mint a szinhálban. Vár ' ' nyák szinte ínáúiorosak.. ha .Tzabn'd h'vegőMm