Délmagyarország, 1916. július (5. évfolyam, 151-176. szám)

1916-07-15 / 163. szám

Szeged, 1916. julius 15. DÉIAEAGYAIRÖBSZÁG munkájának eredményei voltak. A Somme melletti csata második fázisa még sokkal hevesebb lesz, kilátásaink jók, de eredményt csak lassankint fogunk elérni. (M. T. I.) A német defenzíva. Bem, julius 14. A Temps pétervári tudó­sítója ismét ki akarja találni a központi ha­talmak taktikáját. Szerinte biztos értesülése van arról, hogy a német taktikai terv az, hogy az összes f ionokon csak védekező állás­pontot foglalnak el és egyedül Verdun ellen és Köveinél folytatják az offenzívát. A francia szocialisták véleménye a háború okáról. Hága, julius 11. Morei, az ismert angol publicista a A.tbour Leaéer-ben közli a fran­cia szociáliöta-párt kisebbségének manifesz­tumát, amelyet a -Marne, Rlione, Oisé, Vauc­hise, Eure et Loir es Morbihain megyék mun­kaszövetségei irtak alá. A manifesztum éle­rén kritizálja a szocíálista többség magatar­tását, amely .Franciaország és a proletariátus megrontásán működik. Fölveti azt a kér­dést a manifesztum, vájjon Franciaországot a németek támadása sodorta-e háborúba és azt válaszolja, liogy a francia, kormány sok­kal inkább Oroszország érdekében lépett közbe. Asquith az offenzíváról. London, julius 13. Asquith miniszter­elnök az alsóházban bejelentette, hogy a kormány a hadsereg és a flotta nagy szük­ségleteire való tekintettel javasolta a mun­kások képviselőinek, hogy az általános vagy helyi ünnepeken bizonyos határig dolgozza­nak. Az erre vonatkozó tárgyalások előre­haladnak. Asquith kijelentette, 'hogy az offenzíva még csak most kezdődik és a sikerhez nagy lőszertömegre van szükség. Az offenziva céljának teljes eléréséhez szükség van arra, hogy a lőszertömeg ne csökkenjen. Tudja meg az ellenség, hogy a tüzérség, gyalog­ság tüzelésének mostani hevessége szükség esetén a végtelenségig fog tartani. As antant löszerbizottságának ülése. London, julius 14. .A hadügyministérium­ban tegnap tartott ülést az uj lőszer-bizott­ság. Az illésen Lloyd George elnökölt, az ér­tekezleten rásztvettek Franciaország, Olavsz­ország és Oroszország képviselői is. (M. T. 1.) A Balkánon nincs esemény. BUDAPEST, julius 14. (Közli a minisz­ferölnöki sajtóosztály.) A délkeleti harc­téren változatlan a helyzet. HÖFER altábornagy, a vezérkari fönök helyettese. BERLIN, julius 14. A hagy főhadiszál­lás jelenti: A balkáni harctéren nem volt lényeges esemény. LEGFŐBB HADVEZETŐSÉG. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Balkán-Akadémia. (Levél a szerkesztőséghez.) Minden életrevaló országnak az a törekvése, hogy magának) minél szélesebb területű közgazda­sági érdekszférát teremtsen. Kisebb ará­nyokban ugyanennek az alapelvnek kell ér­vényesülnie a városok kereskedelmi és, ipari életének irányításában is. Tudott dolog, hogy Magyarország a imultban sokat mu­lasztott ezen a téren 'és anyagi megerősödé­sének alapjait nemi szilárdította meg oly energiával és intenzivitással, amelv hivatá­sának, boldogulásának megfelel. A magyar városok közgazdasági tevékenysége sem mutatott fel eddig oly életképességet, hogy nagyobb közgazdasági empóriumok keletke­zését és kifejlődését lelhetőyé tették volna. A céltudatosság hiánya és meddő kísérletezé­sek jellemezték közgazdasági politikánkat, amely a produktív fejlődés szátmára nem találta meg az alkalmas utakat és feltéte­leket. A világháború tanulságai a fel-fel­törekvő jelek szerint, ugy látszik, mindin­kább ánnak a fölismerésére vezetnek ben­nünket, hogy közgazdasági érdekeltségün­ket a megfelelő helyeken keressük. Ez az igyekezet tereli egyrenagyobb 'erővel '/fi­gyelmünket a Balkán és a közeli Kelet felé, ahol 'Magyarország szántára á boldogulás gazdag lehetőségeit véljük feltalálni. Szeged kereskedelmi- és ipari társadalmának tekin­tete a közelebbi időben szintén e területek felé fordult annak kapcsán, ihogy a Balkán­Akadémia felállítására vonatkozó terv a nyilvánosság bírálata elé lépett. A Szegeden létesítendő főiskolának célját és szervezetét az Iparkamara teljes ülésén részletesen is­mertették és kimerítően foglalkozott a nagy­jelentőségű tervvel a Délmagyarország is. Ezekből a közleményekből kitűnik, hogy a két évfolyamú kereskedelmi főiskolának fő­célja az, hogy a magyar kereskedelemnek és közgazdaságnak útjait a Balkán felé egyengesse és a ma még gyenge kapcsola­tokat megerősítse. A cél mindenesetre üd­vös és megvalósításra méltó. Pusztán az a kérdés, hogy a Balkán-Akadémia létesítésé. vei sikeresen megáldhatjuk-e az elénk tii zöti feladatokat. Mint minden ügynél, itt is nagyon vigyázni kell arra, hogy a jelszavak és elméletek belső tartalmat és realitást nyerjenek, inert anélkül a gyakorlatban a legtetszetősebb tervek is megdőlnek. A Balkán-Akadémia eddig kontemplált szervezetéből látszik, hogy az intézmény szervezői számoltak ezekkel a szempontok­kal. Erre vall az, hogy az iskolai nyelv­oktatás eddigi eredménytelenségét a Balkán­Akadémián sikeresebb uj módszerrel kíván­ják helyrehozni és hogy a létesítendő fő­iskolán* első helyet szánnak a gyakorlati oktatásnak. De ha ezt a bevallott és igen helyes gyakorlati irányt következetesen végre akarjuk hajtani és az akadémikus jellegű elméleti programokkal szemben — amelyek a múltban már annyiszor kudarcot vallottak — valóban kézzelfogható eredmé­nyekre apellálunk, akkor gondoskodni kell arról, hogy a főiskola igazán megfeleljen rendeltetésének. Az az örvendetes tény, hogy Szeged iparos- és kereskedő körei dicséretes áldo­zatkészséggel siettek hozzájárulni a Balkán­Akadémia felállításához, azt mutatja, hogy Szeged fölismerte azt a szép hivatást, amely reá, mint a Balkánhoz legközelebb eső leg­nagyobb magyar városra vár. De itt rneg­állnunk nem szabad. Országos propagandát kell inditani, amely feltárja az érvényesülés módjait azok számára, akik a főiskolát be­végzik és fel kell Ihivni a figyelmet arra a közgazdasági kulturmisszióra, amelynek vállalását a Balkán-Akadémiába lépő ifjak­tól reméli majd az ország. Mert ha a Bal­kán-Akadémiát végző ifjak közül a legtöb­ben itthonmaradnak és nagyobb közgazda­sági isimeretüket nem a kijelölt helyeken hasznosítják, a Balkán-Akadémia nem tölti be hivatását. Azért szükséges, hogy ily irányban országos felvilágosító propaganda induljon (meg, .liogy la Balkán-Akadémiáiba lépő ifjak tisztában legyenek hivatásukkal és rendeltetésükkel. Csak igy remélhető, hogy a Balkán-Akadémia a magyar közgaz­dasági élet szebb jövőjének kapuit nyissa meg. Ezeket a szempontokat kívántam Szer­kesztő ur szives közvetítésével az alapitók­kal idejében közölni. A nagyváradi vihar pusztításai. (Saját tudösitónktól.) A Délmagyaáor­szag pénteki kzámában már ihirt adtunk arról a katasztrófális -jellegű jégviiharról, a mely Nagyváradon és Biharinegye területén páratlanul álló pusztitást okozott. A borzal­mas orkán után, bár mindössze tiz percig tartott, a városon ugy látszott, mintha ha­talmas földrengés rázta volna meg. A házak ablakai bezuz-ódíakt, több százan, megsebe­sültek és a megyében a termés nagy része elpusztult. A kár felbecsülhetetlen. A rettenetes viihardulásról, amelyre emberemlékezet óta nem volt példa, a kö­vetkező részleteket jelentik: Három napi 40—44 fokos hőség után szerdán délben 11 órakor kis szélvihar tá­madt, amelynek a levegője azonban forró és tikkasztó volt. Negyedóra múlva a dél­nyugati bibari sikságok felől felhők jelenteK meg a látóifiatáron. Fél 12 órakor már az egész égboltozat tele volt sűrűen gomolygó, kékesfekete fellegekkel amelyek alatt pisz kossárga felhőcsomó1 vágtattak északkelet felé. *r Hirtelen elsötétült az utcai, folytonos távoli mennydörgés hallatszott. A követke­ző pillanatban csattogás, csörömpölés hal­latszott mindenfelé, óriási jégdarabok csap­kodtak és szökdeltek az aszfalton, több el­késett menekülőt megsebesítve. Aztán teljes erejével megeredt a jégzápor. Nyolc percig pokoli zajjal szakadt a jég, a villamos és telefon drótok pengve szakadtak le és csapódtak az utcákra, om­lott a. vakolat, a gipszdiszitósek, angyal­fejek zuhogtak a barokkpalotákról, kőcsip­kék, bádogdarabok, cserepek és zsindelyek töredéke borította be az aszfaltot minden­felé. Az utcákon és a lakásokban-a villa­moslámpák hol kigyúltak, hol elaludtak, a telefoncsengők cirpeltek, összerezzentek. Az egiész. város közönségén eddig még sohse látott pánik vett erőt, a nők idegrohamokat kaptak, — a telefon is sok embert vágott meg, aki a villamos zivatar dacára is oda­merészkedett a kagylóhoz mentőkért. A jégeső után vagy két percig kiadós eső zuhogott, azután hirtelen eloszlottak a felhők és kisütött a nap. Nagyvárad utcáin jó ideig a véres, meg­vadult lovakat fogdosták ezután össze. Ne­gyedórákig tartott a hajsza. A házak előtt lehetetlen volt járni a törmelékek, jégdara­bok és üvegcserepek miatt. Egész utcák ál­lottak viz alatt, mert a jég által összetört lombok eldugaszolták a csatornákat és ezek nem vették be a zápor vizét. A gyógyszertárak, drogériák és orvosi lakások ugyancsak működtek. Vércs embe­reket kötöztek be, akiket a jég. vrry a le­zuhanó törmelékek sebeztek meg. eknek a száma több százra rug. H. r< súlyos sérülést okozott a vihar. Köve.:. 're 12 éves fin lezuhant egy dohány:- . kocsi­ról, amelyet a lovak elragadta^, Gál János­nét elgáfzol/ta fegy tójkocsii, Ti ti IVince '14 éves fiu pedig egy leesett kaszába zuhant. Mind a hármukat a közkónházban ápolják. Tizenkét órakor megérkeztek a határ­ban dolgozó munkások, véres fővel, arccal, v

Next

/
Oldalképek
Tartalom