Délmagyarország, 1916. július (5. évfolyam, 151-176. szám)
1916-07-01 / 151. szám
2 Aratnak. Leáldozott a nap Péter Pál napja után is. Erre az alkonyra következő hajnallal megkezdődött széles Magyarországon az aratás betekig tartó, országra szóló ünnepe. Bizony nem munka ez az aratás számunkra, most a háborús időben, hanem ünnep. Ünnepeljük az erőnket, a hatalmunkat, a végső. döntő győzelmünket ebben a néhány hétben, amikor az éles kasza előtt rendekbe 'hajol a sárgafejű kalász. Nagy ünnep az aratás, mint ahogy az angoloknál nagy ünnep egy hadihajó vizrebocsátása. A mi ellenállási erőnk, a mi megdönthetetlen 'hatalmunk, a mi győzelmünk biztositéka ez az aratás, fis ugy látszik, Ihogy a háború második aratása még sokkal nagyobb ünnep lesz, mint amilyenek az eddigi diadalok voltak. Az antant élén Angliával a többi között arra sem számított, hogy mi élelmiszerrel, élelemmel és gazdasági erővel két esztendeig birjuk. De az idei aratás végleg ledönti a négyes szövetség összes reményeit, halomra dönti az összes terveket, amelyeknek főfeltétele mindig az volt, hogy a központi hatalmak kifogynak az élelemből, éhezni kezdenek ' és akkor kénytelenek lesznek az antantot győztesnek elismerni. Az idei aratás fogja végleg bebizonyítani, hogy az antant erre nem számíthat. Eddig hiába volt jó termésünk, nem voltunk annyira sem szervezve, mint ahogv már az elmúlt aratási évben, de a most következőben a multak összes tapasztalatait felhasználjuk és olyan gazdasái épületet emelünk a termés, mint alap fölé, amelyet az antant legerősebb rohama, legvadabb dühe sem tud rombadönteni. Magyarország régi, fontos és nehéz problémája volt a belterjes gazdasúg. Földünket és földünk termékenységét nem tudtuk eléggé kihasználni és ezért az ország termékenysége, termelése mindig elmaradt, értélében és aránylagos mennyiségben, kevesebb termőfölddel biró, szegényebb országok termelése mögött. Ennek a hálboru után nem szabad megmaradnia. A 'háború (megtanított bennünket arra, hogy igen nagy fontossága van a termésnek, a termelés minőségének, a termés mennyiségének és a gazdálkodás belterjesebb voltának az ország fejlődésére, az ország tekintélyére és hatalmára. Ha Magyarországon ma már belterjesebb gazdálkodás volna és nem a föld kiuzsorázása volna az ország gazdasági iránya, akkor egész bizonyos, hogy még kenyérjegyekre sem volna szükségünk. Akkor valóban annyit termelne az-' ország, hogy nemcsak a magunk szükségletét tudnók teljességgel fedezni, hanem a legnagyobb könnyűséggel és a magunk nélkülözése nélkül is el tudnók látni szövetségeseinket is gabonával, sőt sok egyébbel is. Miután pedig a háború után sok magánérdekbe, sok magánügybe fog az állam úgyis beavatkozni, miután kiderült a háború folyamán, 'hogy minden esetre jó, ha az állam az ország életének legnagyobb részét kezében tartja, vagy arra legalább is lényeges befolyást gyakorol, kell, hogy az állam a beltetfjés gazdálkodás behozatalára is megfelelő akciót indítson. Az államnak magának is érdekfc a belterjes gazdálkodás nemcsak közvetve, hanem közvetlenül is, az adók révén. Mert a belterjes gazdálkodás nemcsak a gazdasági élet megerősödését jelenti, hanem egyszersmind a jövedelem emelkedését is, és igv az állami adójövedelem is nagyobb lehet. A legfontosabb közérdek tehát a belterjesebb gazdálkodás behozatala az országban, és reméljük, hogy az idei aratás és a háború eddigi tapasztalatai rá fogják bírni a kormányt és az államot arra is, hogy a belterjesebb gazdálkodást propagálják, meghonosítsák, megvalósítsák. DÉLMAGYAROB8ZA3 Ha ez tényleg meglesz, akkor a háborúból nemcsak mint erkölcsileg elismertebb, komolyan méltányolt, értékesebb nemzet fogunk kikerülni, hanem mint hatalmas, BERLIN, junius 30. A nagy főhadiszállás jelenti: Csapataink ugy tegnap, mint az éj folyamán Riohebpungnál azonnali ellentámadással több helyen visszaverték az angol és francia előretöréseket. Az ellenség eredmény nélkül folytatja gáztáinadásait. Az erös tüzérségi tevékenység megszakításokkal tovább tartott. Tahimétól délkeletre és a Maison de Champagne majornál előrenyomuló francia osztagokat véresen visszavertük. A Maastól balra a 304-es magaslatnál előrehaladásokat értünk el. A folyótól jobbra nem volt gyalogsági ~ —- Szeged, 1916. julius I. ' megalapozott gazdasági élettel biró, több jövedelemmel és nagyobb nemzeti vagyonnal rendelkező agrár-ország is. tevékenység. A junius huszonharmadiki sikereinkikel és a nagy francia ellentámadások elhárításával a beszáJHtott (foglyok össz-száma 70 tiszt és 3200 fönyl 'legénység. Boelke százados junius 2 7-ik ének estéjén a Thiauinont majornál a 19-ík, Parschau hadnagy pedig Peronnestöl északra junius 29-én az 5 ik ellenséges repülőgépet lelőtte. Boureuil'les vidékén (Argonneok) védötüzelésünk'kel leszedtünk egy francia kétfedelüt. LEGFŐBB HADVEZETŐSÉG. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Az utolsó erőfeszítések Verdimnél. — Olasz lapok a vár elestét jósolják. — Lugano, junius 30. A Corriere della Sera párisi levelezője nagy feltűnést keltő cikkben ismerteti Verdun helyzetét. Azt irja, hogy a németek előrenyomulása az utóbbi napokban sokkal jelentékenyebb volt, mintsem az eddigi lassú elöbbrejutás után gondolhatták volna. Épen ezért számolni ketl a vár elestének lehetőségével. Abszolút véve, a németek ujabb térnyerése nem is nagy, azonban azért nevezhető mégis jelentékenynek, mert egyre közelebb érnek Verdun városához. Szinte ugrásszerűen érkeztek Fleuryfiez és a legutóbbi napokban két kilométeres utat hagytak hátra. Semmi kétség, hogy a németeknek az a szándéka, hogy beékeljék magukat a Souville-erőd és Froide Térre közé. A franciák e két hely közötf mindenesetre a leghevesebb ellenállást fogják kifejteni. Azt hitte volna az em'ber, hogy az ellenség támadása már nem fokozható és ime most azt látjuk, hogy a németek támadása hihetetlen mértékűvé növekedett. Mit remélhetünk még ezek után a titáni harcok után? Vájjon meddig tartanak még ezek az erőfeszítések? Bizonyos, bogy a németek meg vannak győződve arról, bogy elfoglalják Verdunt, nagy áldozatokat boznak érte, holott tudhatnák, hogy Verdunnek nincs meg már a régebbi katonai értéke. A németek, ugy látszik, a vár elestéből morális tőkét akarnak kovácsolni. A francia katonai kritikusok mindent elkövetnek ugyan, hogy a népet a vár elestére elkészítsék, azonban ez mégis nagy csapásként fog lesújtani Franciaországra. A Secolo párisi levelezője szintén szkeptikusan ir a dologról. Azt mondja, hogy őrültség lenne a helyzet komolyságát tagadni. A német offenziva néhány nap óta nagy lépésekkel halad előre. Mindenféle kaliberű ágyuk árasztják el tüzükkel a francia állásokat. Minden emberi képzeletet felülmúl az a pokol, amely a 321-es magaslat körül tombolt harminckilenc órán keresztül. Még nem ítélhetjük meg a németek eredményét*, mert a harc még tovább folyifo annyi azonban máris bizonyos, bogy igen megrövidült az a távolság, amely a németeket elválasztja Verduntől. A franciák nagy hősiességgel harcolnak, ami méltó a csodálatunkra, azonban, sajnos, állásaink gyöngék és nagyon nehéz a védelem olyan vonalon, amely mögött a folyó van. 8000 francia njonc. Bern, junius 30. Párisi jelentés szerint a verduni harcok utolsó napjaiban példátlanul nagy veszteségei voltak a francia hadsereg legifjabb évjáratának. Francia katonatiszti körökben hangos a panasz, hogy a verduni parancsnokság nyolcezer újoncot áldozott föl az állásokban. Az antant általános offenzívája. — Támadásra készülnek az angolok is. — Genf, junius 30. A francia lapok valamennyien kiemelik az- angol tüzérség fokozottabb tevékenységét az észak-franciaországi fronton és ebben a nagy feszültséggel várt angol támadás kezdetét látják. Az a vélemény, hogy az angol hadsereg a tüzérségi előkészítést szokatlanul hatalmas eszközökkel indította meg. Az angolok tüzérségi tapogatódzása valószínűleg még napokig is eltart, ami után az angol generaliszszimusz meg fogja indítani offenzíváját. Casement halálra ítélték. London, junius 30. A -ftewféT-ügynökség jelenti: A Sir Róbert Casement elleni pört befejezték. Sir Róbert Casementet hazaárulásban bűnösnek nyilvánították és halálra ítélték. (M. T. I.) Rotterdam, junius 30. A Casement elleni pörben a lord főbíró a védőnek arra az érvelésére, hogy nem árulás az ha valaki külföldön fogja pártját ta király ellenségeinek, azt válaszolta, hogy az igenis hazaárulás. Casement nyilatkozatot olvasott föl, amelyben rámutatott arra, hogy áz íreknek sohasem ajánlotta. hogy a németek vagy a törökök pártjára álljanak, hanem mindig arra buzdította, őkdt, hogy Írországért harcoljanak. iMidőn A németek előhaladása a 304-es magaslatnál.