Délmagyarország, 1916. június (5. évfolyam, 129-150. szám)

1916-06-11 / 137. szám

ÍSz-eged, 191 fi. junius íi. I>ÉLM \ G Y A R-ORSZ A G á Az iparfejlesztés útjai. A1 bó'l az alkalomból, hogy az iparostanonc oktatás 'intenzivebbé tétele szempontjától, a kereskedelmi kormány szakoktatással egybekötött tanonc iskolát és ezzel kapcsolatosan tanonc-otthont aikar felállítani, vetődött tel ismételten Kecskemét! Antal lakatos mesterünk részéről az iparfejleszt s nagy eszméje. Azért említeni, hogy ismételten, mert az Utóbbi 2—3 évtizedben az iparosok között s különösen az ipartestiileIeszítés nagy eszméié. Azért említem, hogy szagos iiparoskongresszulsokon annyiféle iparfejlesztési módozatról tettek már emlilitést és /terjesztettek a kormány elé javaslatot, Ihogy azok számát csak az Isten tudja. Az iparfejlesztésnek egyik leghathatósabb, vagy legnélkülözihe'tlenejbb alapfeltétele tényleg a tanoncoktatás; mert hiszen természetes, hogy a fejlődésben levő gyermeket ép ugy kell irányítani, gondozni, mint a fiatal fát s csak akkor válik Ihasznos tagjává a társadalomnak, ha azokat az éveket, amelyeket a műhelyben szakmájának a legapróbb részletekig való elsajátításával tölt, kiegészíti az iskolában szerzett tudással. Mert az egyszer megdönthetetlen tény, hogv az az iparos, aki bármennyire megtanulta, tudja és érti is a mesterségét, i.'e az irásolvasás mesterséget nem sajátította el, arra kevés gondot fordított, ipari téren nem fog valami nagyot alkotni. Talán még az önállóságig sem viszi, hanem mint ipari munkás, vagy pedig mint gyári munkás a tömegtermelésnek lesz egy géprésze. Azt is mondhatnám, hogy csak az az iparos boldogul, aki egyűttal jó kereskedő is, aki az általa előállított iparcikkeknek piacot is tud teremteni. Ami az iparoktatásnak a tanonciskolái részét illeti, megállapíthatjuk, hogv bizony az hiányos, hogy'a tanoncoktatás csak a nagyobb városokban van valamelyes módon megoldva, ahol megfelelő tanerők is vannak. Itt is csak a férfitanoncok részére van az iparostanonciskola szervezve, mm a képesített mesterségben alkalmazott női tanoncok, akik pedig ma már meglehetős nagy számban vannak, iskolázottság nélku! szabadulnak fel segédekké- Az is tény, hogy az a kevés idő, ameddig az iparostanonc az iskolát látogatja, oly rövid, hogy az alatt valami nagy eredményt elérni alig lehet, ha még tudjuk azt is. hogy ma az ipari pályára leginkább ply gyermek-anyag kerül, akik még az irni-olvasással is hadilábon, várniuk. Ennek ,pedig nem az iparostanonciskola, hanem a magas kormány az oka, mert a népoktatási törvényünk, mint sok más. — csak papiroson van meg, a gyakorlati életben azonban csak nagyon hiányosan van átültetve. > Kecskeméti Antal urnák arra a megjegyzésére. amelyben azt mondja, hogy a kereskedelmet és ipart irányítani, fe.il esz-é sét előmozdítani és úttörőként szerepelni a kereskedelmi és iparkamarák hivatása, az a válaszom, hogy annak a nagy ipartelepnél; a létrehozásához, amelynek ma Kecskeméti .Antal lakatosmester a tulajdonosa, a kereskedelmi és iparkamarának, vagy akár ipartestületnek, államinak vagy városnak nagyon kevés köze van. Azt nem kellett irányítani; mert ha talán más vagy mások irányították volna, nem lenne oly hatalmas ipartelep. Ha azonban az ország összes ipartestületeinek számtalanszor hangoztatott sérelmei. amelyek ugyancsak számtalanszor lettek már a mindenkori kormányoknak felterjesztés alakjában tudomásukra hozva, orvosoltattak volna, bizomyára kevesebb lenne az okunk iparfejlesztési politikánkról oly szigorú kritikát gyakorolni. 'Hogy többet ne említsek, az 1884. évi XVII. t.-cikk életbeléptetése után — ez a tönvény az iparosok megkérdezése nélkül készült, — rövid időre országos felzúdulás volt; mert minden iparos érezte, hogy a törvény olyan békét rakott az iparosok ke.zére, amely az ipar fejlődését nemhogy elősegítené, hanem Icptemnyomou tíSnitja, Az ipartörvény csak mézes madzagot húzott az iparosok szája előtt. Igy például az ipari kvalifikációból annyit, hogv a tanult iparosok iparűzését képesítéshez kötötte, a nem tanultakét pedig neim- A tan- és munkaviszonyt rendezte ugy ahogy. Beállította a békéltető intézményt, amely még a legjobban bevált. Az önkormányzati ipartestületeket nem kötelezöleg, csupán fakultatíve állította fel és azokat az átruházott hatósági teendőkkel bőven ellátta, de hatósági jogkör nélkül. Az iparfejlődés keretéül szolgáló törvény hiányai csak akkor tűnnek fel egész meztelenségükben, ha az ipar fejlesztése szempontjából valami készül. íme, ipart akarunk fejleszteni szakirányú tanonciskolák felállitásáival, azonban az álhoz megkívántató legelemibb kellék, a népoktatási törvény még ma sincs végrehajtva. Bár a népoktatási törvény kiviil esik az ipartörvény rendelkezésein, ebien a vonatkozásában azonban az iparosságot elég közelről érinti. i p a rí ejk s z térJhe z in té zmén v es biztosítékok és biztosított jogok kellenek, amelyekért immár harcim évtized óta hiába zörget az ország iparosközönsége. Ismétlem, hogy én az ipar fejlődését és a jobb jövőbe .vetett hitet az 1884. évi ipartönvény revíziójától remélem és ha majd ismét alkalom kínálkozik az ország ipartestületeinek (valószínűleg ez év nyarán) arra, hagy elmondhassák kívánalmaikat, mi is el fogjuk ismételni azt, amit már eddig többször országos iparos kongresszusokon hangoztattunk, sőt külön felterjesztésekben is megtettünk. Hogy mit akarunk az ipartörvény keretében az iparosság javára biztosítani, azt ily szűk keretben elmondani alig lehet. Nagyjában azonban megemlítem azokat a kérdéseket, amelyekkel mi foglalkoztunk; megemlítem azért, hogy azoknál az iparcisokndl, akik hivatva vaniiak az ország iparos tanácsában is részt venni, a mostani tapasztalatok mellett az eddi elfoglalt megállapodások se menjenek feledésbe. ' Az eddigi kívánalmaik között kifejezést adtunk annak, hogy az 1884- évi XVII. t.-c. 4. §-ában foglalt képesítés elvének hatályosabbá tétele céljából a segédi szakbavágó munkával való foglalkozás két év (helyett legalább három évi gyakorlás által állapittassék meg. Hogy a törvény 6., 7., 8. és 47. §-ni hatályon kívül helyeztessenek és mindazok a törvényszakaszok módosíttassanak, amelyek ezekkel összefüggnek és a képesítés elvének érvényesülését akadályozzák. Az iparostanoncok a tanviszony lejártakor szakvizsga letételére legyenek kötelezhetők; továbbá Ihogv a törekvő segédek az ipartestület kebelében alakítandó bizottság előtt szakvizsgát telhessenek, ihogy ez alapon képességük megfelelő oklevél által igazciíassék. Hogy az ipartestületeknek országszerte városonként, községenként és ott, ahol arra kellő számú iparosok nem volnának, járásonkint kötelezöleg való létesítése eireiid 1tessék; elrendeltessék az is, hogv minden képesítéshez kötött ipari űző .és oly gyáros, aki ipartelepén képesítésihez kötött iparos segédeket állandóan alkalmaz, az illetékes ipartestület kötelékébe belépni tartozzék. Az ipartestületek hatásköre akként terjesztessék ki, hogy az iparigazolvány iránti beadványok a képesítéshez kötött iparosokra nézve az ipartestületek által, ezek véleménye kíséretében terjesztessenek az iparhatóságok elé és hogy az ipartestületek — a kebelükbe tartozó képesített iparosokra nézve, a törvényben meghatározandó iparkihágási ügyekben oly hatósági jogokkal ruháztassanak fel, amelyek most az elsőfokú iparhatóságokat illetik meg. Ami már most a helyi iparfejlesztési akciót illeti, a íelen viszonyok között két dob goi tartok .nagyon lényegesnek- Az egyik az, hogy a város maga kezdjen és folytasson iparpolitikát. Hogy a város keressen és találjon módct arra, hogy akár •vidéki, akár külföldi gyárosok itt telepedjenek le. mert kétségtelen igazság" az. hogy mentül több gyárkémény emelkedik egy városban, annál virágzóbb annak ipara és annál boldogabb annak a lakossága, A váró; .hatósága pedig — ha egy gyáralapitásról van szó. — ne állítson százféle akadályt a gyártulajdonos útjába. Épen a helyi ipar ily iránya fejlesztése szempontjából tartom én is elsőrendű szükségletnek azt. amit Pál-ív Dániel ipartestületi elnök a junius 4-én megjelent cikkében hangoztat, hegy a város törvényhatósága által megszavazott iparos tanácsnoki állás, iparügyekihez érzékkel és ambícióval rendelkező férfiúval minél előbb töltessék be. A másik dolog, amit szintén igen fontosnak tartok a helyi ipar fejlesztése szempontjából. a Balkán felé való gpüvitálás. Minden kellékünk megvan ahoz, hogy Szeged kiviteli központ legyen. A közelség, a kifogástalan vasúti és vízi összeköt le lés stb. Igaz. hogy ma még az ezen irányit iparpolitikánknak útjában áll a háború, a mennyiben a megszállott területek megközelítése lehetetlen, de az is, hogy iparosaink legnagyobb része ma még katonai szolgálatot teljesít. Ha azonban a háború viharja el fog ülni és a békés munkálkodás ideje elérkezik, módot kell keresnünk arra, hogy iparosaink akár egyenként, akár csoportonként vagy szakmánként beutazhassák a keletát. Hogy tapasztalatokat szerezzenek arról, mit és mily nyersanyagot lehet feldolgozás végett behozni, mire van a 'tőlünk keletre élő népeknek szükségük, mit birnánk tömegtermelés utján előállítva, exportálni. Bözsó János, ipartestületi titkáraaRSBBaattoaBB»BBBaaBBB»EaBaHBíjBVBexHsassa«sBsaii«a JUANS1KKAJ MERÉNYLET ÁLDOZATA. Kopenhága, junius 10. Moszkvai lapok pekingi távirata szerint Jnnnsikketi elnök halálának hi.re rendkívül meglepte az egész várost. A lakosságot pánik fogta el. Számos család elhagyta Pekinget, mert zavargástól és mészárlástói félt- Megállapították, hogy Jitansikkai gyilkos) merénylet áldozata. Már tizennégy nappal ezelőtt .nyilvánosságra került, hogy az elnök ételébe mérget kevertek. Azóta rendkívül elővigyázatos volt. Pekingben az a hir terjedt el, 'hogy a gyilkos közvei}m közéjből vajam i erős mérgei fecskendézett Jtíansikktd testébe. A méreg rögtön hatott s előbb megbénította az elnök jobboldalát és nyelvét. Megkíséreltek ugyan mindent, hogy megmenthessék Jtfansikkai életét, azonban hiába. Bizonyosra veszik, hogy japán felhajtásra knvéfték el a merényletet. Jnansikkai politikai végrendeletet hagyott hátra, amely azt tartalmazza, hogy miiképein lelhetne rendezni a jelenlegi viszonyokat, amelyek anymyira megrendítették Kinát. jo-ü-üsauc-i -HU BKUIK KÖNYVET A HARCTÉRRE! Az Országos Hadsegélyzö Bizottság és a Magyar Szent Korona Országainak Vöröskereszt Egylete könyveket, füzeteket, képes újságokat kér a harctéren levő katonák részére. A küldemények a Vöröskereszt Szeretetadomány-osztályhoz (Budapest V., Lipótkörut /.) cimzetulök. A kir. posta bérmentesen szállít ja a csomagot, ha rríirjnk: „Szeretetadomány a harctéren levő katonák számára,"