Délmagyarország, 1916. június (5. évfolyam, 129-150. szám)

1916-06-01 / 129. szám

•Szeged, 1916. junius 1DfcúMABY Á5göB*&Á8 Török-magyar barátság. Alig néhány napja, hogy Budapesten, a kultuszminisztériumtól azt a megbízást kaptam, liogy egy igen előkelő török főhivatalnok két fiát egy szegedi nri családnál elhelyezzem. Hogy mennyire komolyan fogják fel török véreink a török-magyar barátságot, annak bizonyságául elég fölemlítenem, hogy a két kis török íiu már el is va'n helyezve és apjuk, a bey, néhány napra itt is marad köztünk. Lapunk olvasóközönségének vélek szolgálatot tenni, ha a rendkívül magas intelligenciájú török úrral folytatott beszélgetésünkből néhány érdekesebb részletet itt papírra vetek: Jól eső örömmel állapíthatom meg. hogy mi, magy arok, vagyunk a törökök legkedvesebb szövetségesei és hogy a törökmagyar testvériség — bármint vitassa is a tudósok egyik tábora az ellenkezőjét — a legkomolyabb török kormánykörökben nem ikes frázis., hanem a kézzelfogható realitások sorába tartozik. Ök egyenesen keresik a velünk való szoros kulturális és gazdasági kapcsolatot. A magyar ipari és kereskedelmi vállalatoknak készek oly fejlődési lehetőséget nyújtani, hogy azokhoz hasonlókat széles e világon sem találhatunk, még — idöháza sem. A Konstantinápolyban székelő Magyar Kereskedelmi Muzeum (igazgatója a magyar Buumbarien) már a háború előtt is tisztes piacot biztosított a magyar ipari; cikkek számára, dacára annak a nagy versenynek, amelyet más nemzetek ipari termiákei csináltak a magyar áruknak. A háború után pedig ez a helyzet ránk nézve csak még 'kedvezőbbé alakulhat. Azért iram, hogy al:a kuHiat, mert jóformán minden csak tőlünk és vállalkozó szellemünktől függ. Ugyanakkor azonban, amikor a törökök a magyar iparnak és kereskedelemnek akarnak nagy terjedelmű fejlődési 1 ehetőségeket biztosítani, természetszerűen szem előtt tartják a magiiik nemzetgazdasági előnyeit is. 1916. szeptember 1-től ugyanis' Törökországban uj vámrendszer lép életbe. Ennek a lényege az, hogy mindazokra a cikkekre, amelyek török nyersanyagból rendszerint külföldön készülnek, óriási vámokat vetnek. Hogy miért van ezekre a nagy vámokra szükség, 'annak az illusztrálására a bey rámutatott egy-két iparágra. A török malomipar például meglehetősen fejletlen. Alig egy-két na gyobbszabásu gőzmalom áll a török buza feldolgozására rendelkezésre. A lisztszükségletek előállítására távolról Sem elegen dők ezek a Törökországban található széles vizi malmok. A török búzatermés legnagyobb részét az orosz, nevezetesen pedig az odes'zai malmok őrlik meg. Onnan van, hogy Törökországban a lisztárak éppenséggel nem állanak arányban a buza áraival. 01 csó búzából drága lisztet kapnak igy a törökök. A malomipar terén tehát magyar vál lailkozás fényes üzletekre .tehetne szert. A török selyem .elsőrendű, mert az nem törik. Ámde leszámítva azt a kevés selyemfonalat, amit a török háziipar dolgoz fel, a többi mind potom áron a francia selyemgyárakba vándorol, holott magának Török országnak a selyem/fogyasztása épen nem megvetendő. A mostani török vlezető férfiak, - és a bey is ezek közé tartozik — azt mondják, hogy ők senkit sem köteleznek selyemruha viseléslére, aki tehát selyemben akar járni, vagy érje be a török házi ipar selymével, vagy fizesse meg a nagy vámot. Ha tehát lesz, aki Törökországban selyemgyárát alapit, a külföldi verseny kizárása folytán, busás nyereségre tarthat számot. Nincsen párja a török angóra kecske szőrének sem, amiből tudvalevőleg a l'üszter-szövet készül. Ilynemű gyár sincs egész Törökországban egyetlenegy sem. De a leg-.sürgősebb volna a malmok építésén kivül gyufa-, cukor- és posztógyárak alapítása. Maga Törökország tőkeszegény, tehát mindezek a gyárak csakis külföldi tőklével létesíthetők. A gyakorlati keresztülvitelt ugy képzeli a bey, hogy magyar és török tőkések társulatából részvénytársaságok alakulhatnának, hogy igy, amire egymaguk képtelenek, egyesült erővel létesülnének ezek a gyárak. Ennek a célnak a szolgálatára lé-, tesiilt Konstantinápolyban a Török-magyar barátság nevű klub, amelynek tagjai a legelőkelőbb törökök sorából kerültek ki. Ez a klub minden komoly — és ezt hangsúlyozta — magyar vállalkozónak készségesen jár a kezére. Kalandorok, amilyenekhez már többször volt szerencséjük, csak ártanak ennek a nagy horderejű közös ügynek. A legajánlatosabb a magyar kereskedelmi minisztérium utján fent nevezett bluibbal a komoly összeköttetést keresni. , örmlényeknek és görögöknek aztán volt rá gondjuk, hogy alaposan kifosszák az idegen tőkéseket. Mindez persze a törökség rovására ment. A kapitulációk aztán lehetővé tették, hogy az igy krkopasztott emberek sciha többé a pénzükhöz ne juthassanak. A görögök és az örményeknek is nagy része, mint idegen alattvalók fejtették ki káros működésűket és a kapitulációk értelmében nem voltak kötelesek török biróság elé állani. Ami magyarul annyit jelent, hogy a ravaszsággal és csalással elszedett idegen tőke nem volt tőlük visszaszerezhető. A háború folyamán ez okból el is törölték a kapitulációkat. Eltörlésüknek azonban más okuk is volt. A kapitulációk ugyanis a törökök kezét, lábát bilincsbe verték. A kapitulációk az idegenek teljes adómentességét í biztositatták. Az idegenek sem üzleteik, sem gyáraik semsemmiféle jövedelmük után nem fizettek semmiféle adót. Ben szülött iparosok 'és kereskedők tehát teljességgel képtelenek 'voltak az idegenekkel fölvenni a versenyt s igy mihamarább tönkre mentek. Diskrétül megérintettem a török hivatalos tényezőknek, különösen a koncessziók dolgában való megvesztegethetőségüket is. — Ez is olyan bün, amit mások követtek el a mi rovásunkra. A Törökországban ben-fentes görögök és örmények rendesen azzal kezdték meg az idegenek megkopasztását, hogy óriási összegeket csaltak ki tőlük a kijárásokra. Ezeket az öszegeket természetesen azután, ők maguk vágták zsebre. Elgondolva azonban azt, hogy mi ma- | az|ért nem tudom eléggé hangsúlyozni, gunk is tőkeszegény ország vagyunk, — bár a négy hadikölcsön fényes sikierle azt mutatja, hogy gazdagabbak vagyunk, mint magunk i,s hittük — azt az ellenvetést tettem, hogy az ő kontemplációjük szerint a háború után megint csak ugy lesz, hogy a tőkegazdag és most ellenséges országokkal mi nem fogjuk felvehetni a versenyt. A bey azonban megnyugtatott azzal, hogy van és lesz gondjuk arra is, hogy ne igy legyen. Nincs európai ország, mély a vállalkozásnak annyi kedvezményt nyújtana, mint Törökország. Ilyen kedvezmények: ingyen telek, adómentesség, sőt hajlandók bizonyos gyáraknak hosszú időre monopoliu'mot is biztosítani. Hogy ezeket a kedvezményeket I so,kat és pedig 109 milliót egyszerű kincskiknek adják, a,z tőlük függ. Miután pedig tá'ri fegyékkel, 100 milliót a hadsaregszállimeggyőződtek arról, hogy az angol, francia számara kiállított speciális kincstári jeáltaláhan az antant-hatalmak vállalkozói kyeklklel, 55 milliót a külföld számára kiálmem csupán a maguk egyéni hasznát é,s ezel li,tott kincstári jegyekkel fedezték. 120 miikapcsolatban Törökország gazdasági életé- I 'iót Angliával kötött megállapodás értelméha lesznek magyarok, akik Törökországban akarják majd boldogulásukat találni, keressék egyenesen ,a török hivatalos körökkel az öszekötteté'st, mi tárt karokkal és testvéri szeretettel várjuk őket! Striegl F. József. Olaszország háborús költsége. Lugano, május 31. Eimudi tanár, a Carr'iere. delta Sára-ban a pénzügymiriisztérium április végén kiadott kimutatása alapján az addigi kiadásokat 7680 millió Urára teszi. Az utolsó hónap kiadása kerek 650 millió líra volt. Április havában a kiadóben és készpénzfizetéssel fedeztíék. Husz olasz ezredest nyugdíjaztak. Bern, május 31. A Messagero értesülése szerint Olaszországban május 21-ike óta husz olasz ezredest küldtek nyugalomba. Ütközet olasz és görög csapatok között. Szófia, május 31. Görög lapjelentések beszámolnak arról, hogy egy erős olasz se'regcsoport megszállotta a Vagumica-maköket az európaiak jóformán nem is ismerik. I ''gastatot és onnan Kalamthig előrenyomult. Mennyire át tudtam érezni és érteni ezt a Itt görög csapatok útját állották az olaszokpanaszt, én, a magyar! Az idegen vállal- nak és több órás ütközetben vissz,aszoritotkozók többnyire görög és örmény kezekbe 'ták őket Tranicáig. Az olaszok számos hakerültek. Az igazi (örökséggel ezek jófor- íottat és sebesültet hagytak hátra, a görömán érintkezésbe sem jutottak. Ezeknek az I gök vesztesége csekély. nek a fellendítését tartották szem előtt, hanem az volt a főtörekvésük, hogy Törökországot gazdaságilag gúzsba kössék és igy politikai függetlenségüket ;s veszélyeztessék, az állami kedvezményekből ezek teljességgel ki lesznek zárva. Ez pedig olyan nagy előny, hogy az antant-töke és az antantvállalkozások a versenyből már eleve kizár laknak tekinthetők. — A legnagyobb bajunk, — igy szólt panaszkodva a bey — hogy az igazi törő-