Délmagyarország, 1916. június (5. évfolyam, 129-150. szám)

1916-06-22 / 145. szám

ii 4 ! >É liM'A G Y A RÜRSZ AG Szegeti, 1,916. junius 22. és a képzelődés. Az augol lapok arról írnak, bogy az orosz lovasság már látja a lembergi dómot, holott a valóság az, hogy még legalább ötven mérföld választja el tőle. Ebben a háborúban a győzelem országutjai nem kényelmesek, különösen ebben a pillanatban, amidőn a németek tüzzel-vassal pusztítanak Verdimnél és Ypermiél. Brusszilov és csapatai csakugyan gyors sikereket arattak Volhiniában és Galíciában. De éppen a kezdetbet tapasztaló siker gyorsasága fel réti az aggodalmat, vájjon az orosz stratégia és iaMika rendelkezik-e azzirf az ügyességgel, hogy megoldja uj feladatait? A győzelem gyümölcse még csak most érik és a cél sokasága mellett nehezen kerülhető el az erők széfforgácsolása. — Oroszországnak minden esetre megvan a reménysége, hogy az osztrák-magyar hadseregen továbbra is győztes marad, ha ak Hindenburg északon föl nem ébred téli imából és cl nem. rontja az oroszok örömét. Orosz liir Dobnóról. Frankfurt, junius 21. A pétérvári Börzenzeiticng dubnói levelezője azt jelenti lapjának, hogy mindenki bámulja, milyen bámulatos tisztaságot teremtett a városban az ellenséges közigazgatás. A , várparancsnok nagyszerűen gondoskodott a város helyzetének megjavításáról és sok uj utat épített. Beszüntették az oroszok a veszteséglajstrom kiadását. Kopenhága, junius 21. Pétervári lapok jelentése szerint a legfelsőbb hadvezetőség parancsára az eddig szokásos tiszti veszteséglajstromokat a galíciai és a volhyniai áttörő offenzívánál nem adják ki. A mikádó is gratulál. Berlin, junius 21. Az orosz vezérkar jelenti, hogy a cár a japán császártól a következő táviratot kapta: 0 — Nagy örömmel értesültem arról a győzelemről, amelyet vitéz sereged kivívott. Sietek, hogy legszívesebb szerencsekivánatomat fejezzem ki neked. Svédország Németország körülzárása ellen. Sockholm, junius 21. A Ny a DagUghh Allehanda vezércikkben foglalkozik az antantnak azzal a tervével, hgy Németországot minden, oldalról katonailag körülzárja. Az orosz offenziva azt a célt szolgálja, bogy Románia és Görögország megnyerésével elvágja a központi hatalmak összköttetését Törökországgal. — Éppen ugy, — irja a lap — mint a hogy az antant a déli szárnyon levő kisebb államokat kényszeríteni akarja, hogy vegyenek részt Németország körülzárásában, valószínű, hogy hasonló törekvést igyekszik kifejteni az északi szárnyon levő semlegesekkel szemben is. Itt azonban Svédország az a hatalom, amely e tendenciákkal szemben ellenállást fog tanúsítani és pedig olyan ellenállást, amely egyenértékű Románia és Görögország nyomásával. Az Aland-.szig'őtek megerősítésének dolga, a kérdés ilyen megvilágításában sokat nyer jelentőségében. A lap végül azt a reménységét fejezi ki> hogy a svédeknek végül is sikerülni fog az Aland-iszigetek megerősítése dolgában békés megeg5rezést kötnie. A szegedi vasuti közlekedés javítása. (Saját tudósítónktól,) Balogh Károly pénzügyi tanácsos, a szegedi közlekedési viszonyok javításáról a következő nagyjelentőségű inditványt terjesztette a városi tanács elé: — A közélelmezéssel kapcsolatos üzleti ellátások során arra a tapasztalatra jöttem, hogy a tömegáruk vasuti érkezése alkalmával a kirakodás nem bonyolítható le mindig hat órán belül, minek következménye azután az, hogy a kereskedők ujabb költségekkel kénytelenek az árut megterhelni, miáltal a szegedi fogyasztók kénytelenek magasabb áron megvásárolni bizonyos árukat, csupán őzért, mert a kereskedelem részére a vasút mentén megfelelő kirakodóhelyek biztositva nincsenek. A fa és kőszén szállítása alkalmával merültek föl ezek' a tapasztalataim, amikor is azt láttam, hogy ha közvetlen a vasút mellett tudnánk a tüzelőanyagnak olyan teriiletet biztosítani, amelyből az árut egyéb terhelő költségek nélkül tudnánk a fogyasztó rendelkezésére bocsátani, illetőleg közvetlenül a fogyasztóhoz a vasút melletti telepről elszállítani, ugy a tüzelőanyag az egyszeri szállítási költséggel és a netán felmerülő kirakodási és- egyéb költségekkel mindenesetre olcsóbb lenne. Ezen tapasztalatok arra indítottak engem,, hogy ugy a kereskedelem, mint a fogyasztó nagyközönség érdekéből szükséges foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy miként és hol lehetne biztosítani az árukirakodás és értékesítés részére közvetlen a vasút mentén telepeket. Evégből azt a javaslatot terjeszteni a tekintetes tanács elé, méltóztassék a Szegedi Kereskedelemi és Iparkamara közbenjötte mellett ezen kérdést tárgyalás' alá venni és a lehető legkedvezőbb megoldás elé juttatni. Tapasztaltam továbbá, hogy a Szeged szab. kir. várost érintő budapest—orsovai, nagyvárad—fiumei, arad csanádi vasutak, valamint ezen vasutakba bekapcsolt vicinális vasutak menetrendje, végül a cs. és kir. szabadalmazott Dunagőzhajózási részvénytársaság, a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság közlekedései nem állanak Szeged város kereskedelmi és közforgalmi jogos igényének szolgálatában. Ennek azután az a természetes követlcezmnéye, hogy az ara-, ugy is nehéz közgazdasági viszonyaink mellett még ezen hátrányos közforgalmi viszonyok által teremtett helyzettel is ál-' landóan kell kiizködni. Szeged városára nézve ezen hátrányosan beállított Vasuti és hajózási menetrend azt eredményezi, hogy a természet törvénye szerint a város érdekkörébe eső termelő- és fogyasztókörzetek nem elégíthetik ki a maguk szükségleteiket Szegeden és kénytelenek a tőle távolabb eső, de jobb forgalmi összeköttetéssel biró városok felé fordulni és ott szerezni be mindazt, amit különben helyesebb közlekedési politika mellett Szegeden vásárolnának be. Ezzel jár az is, hogy ugyanakkor hasonló viszonylatban levő eladó nem Szeged piacára szállítja be termeivényeit, hanem oda, — ha távolabb esik is — ahova a forgalmi eszközökkel könnyebben juthat,.aminek következménye az,, hogy a szegedi piac elegendő áruhiány folytán mindig drágább, mint az a piac, amelynek segítségére vannak a helyes menetrenddel beállított vasút és hajózás. Mindezek folytán azt a kérelmét terjesztem a tekintetes tanács elé. méltóztassék a közlekedési kérdésekkel a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamarával együtt foglalkozni és minden lehetőt elkövetni, hogy közforgalmi tekintetben Szeged szab. kir. város jogos igényei teljes kielégítést nyerjenek. i Az indítvány széles perspektíváját nyújtja annak az iidvös városi politikának, amely intenziven szegődik az értékeket termelő ipari és kereskedelmi élet szolgálatába. A tanácsnak, a közgyűlésnek, a kamarának kötelessége ezt a kérdést mindaddig felszínen tartani, amig a tervbe vett eredményeket el nem éri. Egyik legutóbbi számunkban mutattunk rá arra, hogy az Acsev mennyire nincs tekintettel menetrendje öszszeállitásánál Szeged legjogosabb, legminimálisabb érdekeire ,és igényeire sem. Ezen a helyzeten változtatni kell. Ez egyik legfontosabb pontja minden olyan programnak, amely céltudatosan, tervszerűen és hozzáértéssel készül a szegedi ipar és kereskedelem fejlesztéséről. Az igazságügyi segédhivatali tisztviselők vándorgyűlése Szegeden. (S jót tudósítónktól.) Az Igazságügyi Segéli hivatali Tisztviselők szegedi csoportja szerdán délután négy órakor a törvényszéki palota eskiidtozéki termében, tartotta e,zévi vándorgyűlését. A gyűlésen mintegy ötvenen jelentek meg, a vidéki társegyesületek is képviselve voltaik. A vándorgyűlésen PU.nk Geyza, a szegedi törvényszék lirdafőtisztje elnökölt. Az elnök négy érakor- nyitotta meg a gyűlést, üdvözölte a megjelenteket, majd felemlítette, hogy a szegedi egyesületnek 78 tagja van, a kik közül 19-en katonai, szolgálatot teljesitenek. Indítványára a vándorgyűlés bizalmat szavazott az Igazságügyi Segédhivatali Tisztviselők Országos Egyesülete vezetőségének. Küsztner Henriik, az országos egyesület elnöke indítványozta, hogy a gyűlés táviratilag fejezze ki hódolatát őfelségének, üdvözölje az igazságügyminisztert és gróf Tisza Istvánt. Indítványát egyhangúlag elfogadták. Ezután az igazságügyi (segédhivatali tisztviselők nyomoráról beszélt Küsztner, megemlítette, hogy a kormány eddig csak beszerzési előleget és háborús segélyt utalványozott ki a részükre. Ezt nem tartja elegendőnek, mert a fizetésük amúgy is csekély és a mai nehéz viszonyok között még a megélhetést sem biztosítja. Bejelenti, hogy az országos egyesület kérvényt intézett az igazságügyminiszterhez és a tisztviselők részére 30—50%, a dijnokok részére 30—40% pótlékot kért. Ez azonban csak ideiglenes segélynek tekintendő és a végleges fizetésrendezést nem befolyásolja. Megemlitette még, hogy egy üdülő-telep felállítását is tervbe vette az egyesület. Indítványozta, hogy az egyesületnek a harctéren hősi halált halt tagjait tartsák nyilván s családjaikról gyűjtés utján gondoskodjék az egyesület. Kárász Ferenc, a szegedi csoport elnöke, elfogadja Küsztner indítványait és az igazságügyi siegédhivatali tisztviselők Isulyos helyzetének orvoslásáról, beszél. Zombori János felszólalása után Plank .Geyza elnök bucsut vett az egyesület tagjaitól és a vándorgyűlést hat óra ntán berekesztette, miután az üdvözlő táviratokat előzőleg elküldötték. ( A vándorgyűlés tagjai este nyolc órakor társasvacsorára jöttek össze a Haggenmacher-féle vendéglőben,