Délmagyarország, 1916. június (5. évfolyam, 129-150. szám)

1916-06-16 / 140. szám

í>éllmiagyair0r8zá(j Szeged, 1916. juuiu» 16. Eddig azért nem létesült a vasút, mert nem .helyes nyomokon (haladtak: keskenyvágányu kisvasutat terveztek. Ennek a létesítéséhez természetesen kisebb tőke szükséges. Azt is előnynek tudták be a kisvasúinál, hogy minden tanyánál megállhat. A gyakorlat azonban azt bizonyítja, hogy az életnek az ilyen vasutak nem felelnek meg. A tanyai vasútnak rendes nyomtávú vasútnak kell lenni. A rendes nyomtávú vasútnak is vannak megállóhelyei; ahányat csak akarunk- Arra a célra, hogy a tanyát a város életéivel összekapcsoljuk, — mint azt a megejtett számitások bizonyítják — 50—55 kilométeres vonal elégséges lenne. A kérdést ugy kell megoldani, hogy a vasút a tanyák legtávolabbi pontjától szélességben és hosszúságban legfeljebb négy kilométernyire legyen. Voltak olyanok is, akik attól féltek, hogy a rendes nyomtávú vasút Halasfelé fogja terelni a forgalmat. Ez nem álllhat meg, (mert a jóval kisebb Halasnak nem lehet és nincs is annyi vonzóeerje, mint Szegednek. Az a legfontosabb teendő, hogy az ügy ugy készíttessék elő, ihogy amikor a békekötés megtörténik, azonnal munkához lehessen látni. Ha a vasutat a iváros épitteti, ugy az jóval olcsóbb lesz. Ebben az esetben ia részvények 35 százalékát megtarthatja a város magának. Tévedés azt hinni, hogy a rendes nyomtávú vasútihoz nagy pályaudvarok kellenek, meglehet ezt másként is oldani. Megkönnyíti a helyzetet, hogy a nagyvasat építéséihez az államvasutak és a posta is hozzájárulnának 10—10 százalékkal. A nagyvasut 'kezelését vállalja az állam, a brutló-jövedelem 53%-áért. A vasútépítés költségeit a város ilyen módon tiz év alatt megkeresi, bár a kölcsönt ötven évre veszi felA legelső teendők közé tartozik tehát, hogy egy vasutépitő-bizottság alakuljon, a nely állandóan foglalkozzék ezzel a kérdéssel. A város pedig kérje a minisztert, hogy .) keskenyvágányu vasút engedélyét változtassa rendes nyomtávú vasútépítési engedéllyé. Bjalogh Károly pénzügyi tanácsos megjegyzi, Ihogy eredeti tervek szterint a nagyvasut b ométer hosszban szelte volna át Szeged birtokait. Ehhez 1907-ben 300.000 koroi... hozzájárulást kértek. A tanács megállapodott az engedményesekkel, ezt bejelentette a közgyűlésnek. A közgyűlés a nagyvasut építését egyhangúlag ellenezte és .megbízta a tanácsot a kisvasút előkészítésével. Nemcsak a mának kell építeni, — mondotta Balogh — hanem véglegeset kell alkotni, már azért is sokkal előnyösebb a nagyvasut, ha drágább is. (A vasútépítés mellett.) Dr. Becsey Károly élvezettel hallgatta; a főispán érdekes) esi szakszerű előadását, mindazonáltal uem tudja meggyőződését megváltoztatni, mindig a kisvasút mellett volt és van ma ás. A kisvasuttal a városnak használunk, miig a nagyvasut országos érdeket szolgálna. Kitart a (kisvasút mellett. iDr. iGerle Imre kijelenti, hogy ugy a maga, mint Alsótanya polgárainak nevében el nem muló hálával tartozik a főispánnak, hogy a tanyai vasút ügyét ilyen: erélyes módon kézbe vette. (Megjegyzi, hogy az értelmi többség kezdettől fogva a nagyvasut építése mellett foglalt állást. A vasutat csak maga a város csinálhatja meg.. Kéri, mondja ki az értekezlet, hogy a főispán által indított mozgalomhoz lelkesedéssel csatlakozik. Taschler Endre főjegyző azt mondja, hogy a törvényhatóság és a közönség nagyrésze mindig a nagyvasut mellett foglalt állást. Rosenfeld Nándor: Az, hogy rendes-, vagy keskenyvágányu vasút épüljön, tisztára financiális kérdés. A keskenyvágányu vasút felényibe kerül; ez az, ami annak idején meghódította azokat, akik a kisvasutat kívánták. Abban az esetben, lia a város nem riad vissza az áldozatoktól, nem kétséges, hogy melyik vasutat kell felépíteni. Ajánlja, bogy a dorozsmai bekapcsolás is vétessék figyelembe. 1 Fttnák Károly Halas bekapcsolásával ajánlja a vasút megépítését, mert szerinte igy sokkal rentábilisabb lenne. Sok. megállóhelyet kell létesíteni, a jegyeket a kalauzok árusiitsák, szóval meg kell könnyiteni a tanyaiaknak a közlekedést. "Dr. Cicatricis Lajos főispán szerint motorjáratot is kell létesíteni és a megállóhelyeket menetrendszer iileg minden ut keresztezésnél. Weiner Miksa felszólalása ufzn Keruer Lajos az előmunkálatok miielőbbi megkezdését óhajtja. Dr. Cicatricis .Lajos megállapítja, bogy a megjelentek egybehangzó véleménye az, bogy az ügy sürgősen előkészíttessék. Rendes nyomtávolságú vasútról van szó, állami kezelésben szárny vasúttal ugy, hogy keresztes hosszirányban legalább 4~ö kilométerre megközelíthető legyen a vasút. Ki kell mondani, hogy a város nyilvános pályázaton adja ki a vasút építését. A városi tanácsot meg kell keresni, hogy ezen az alapon az ügyet vegye kézbe és alakítson egy végrehajtó-bizottságot, amely a tanáccsal együtt működjön. (Egy műszaki tanácsadót kell alkalmazni, aki a költségvetést és egyéb munkálatokat elkészitse. Ezután igy folytatta a főispán: • i — Bízzunk az Isten jóságában^ hogy az építéshez nemsokára hozzáfoghatunk. Az bizonyos, hogy gyümölcsözőbben soha sean fog a város 2—3 milliót befektetni. A vasút a város vagyonszerzésének forrása lesz. * Az ankéten megjelentek: Dr. Ciodricis Lajos, dr. Somogyi Szilveszter, Balogh Károly, Weiner iMiksa, Rosenfeld Nándor, Kerner Lajos, dr. Gerle Imre, IBarmos György, László • (Kálmán, Pásztor József, Bokor Adolf, dr. Szalay József, Scvltéty Sándor, dr. Turóczy Mihály, Taschler (Endre, dr. Rósa Izsó, dr. Becsey Károly, F>'c'l- Károly, dr. Dob ig Gyula, Pálfy Dániel., dr. Cserö Ede, Tóth Mihály, Szarvady Gyula, .Pataky János, ördögh Illés, Bokor Hál, Várhelyi József, Magyar Péter és dr. Tonelli Sándor. Az uj olasz kormány alakulása. — Sonnino megtartja tárcáját. — Salandra nem vesz részt a kormányban. Lugano, junius 15. Soflpiw tudatta Bo- j iá mégmozd$Béak, hágy bjzofiyoi\ befolyásétivel, hogy belép az uj kabinetbe. AW.coni szintén tagja lesz a kormánynak, a municiós miniszteri tárcát veszi át. Lugano, junius 15- A Rómából érkezett hirek mind megegyeznek abban, 'hogy SaIwdW semmiféle formában nem vesz részt a kormányban. Bissolati belépése ellen erfo áramlat érezhető, valószínűleg azért, mert Bissolati éppen a belügyi tárcáihoz ragaszkodik. Sonninó személyét illetőleg belpolitikai és külpolitikai szempontokat érvényesítenek. Nevezetesen Sonninó volt az, aki visszautasította a parlament közreműködését és ellenőrzését és ő volt tulajdonképpeni felidézője a parlamenti ellenzéknek. Valóban még kérdéses, bogy megmarad-e Son ninó a kabinetben, ámbár az intervencionisták bal csoportja már sokban enyhítette az ellene irányuló kifogásokat. Egyébként a régi és uj nevek egész sora röpköd az újonnan ala'kitandó minisztériumok betöltésére és mint minden olasz kormányválság alkalmával, ezúttal is minden elképzelhető eszközt, még pjrtyagifjkuf sok érvényesüljenek és semmi sem érvényesül oly kevéssé, mint a nemzeti eszme. (Alinál jobban kiélesednek újra az ellentétek a liberálisok és radikálisok, az.intwvencionálisták és a neutrálisok között, Sonnino és Giolitti hívei között. Milanóban heves tüntetések/voltak Bissolati mellett és Giolitti és Turjtiti ellen. Az olaszok ellenoífenzivája Chia&so, junius 15. Barone ezredes a „Giornale d'Italia"-ban kifejti, hogy Cadornának fel kell használnia az orosz offenzíva által nyújtott kedvező alkalmat arra, hogy elrendelje az osztrák-magyar csapatok ellen az azonnali támadást- Ez volna az egyetlen módja a sikernek, mert később, a mikor az osztrák-magyar csapatokat a megállított orosz offenzíva nem ifogja nyugtalanítani, telhetetlenek lesznek az osztrákmagyar csapatokkal szamben. i i r Várnay L ItönyVHeresliedfeaen, Szegeden. Az irodalom legnagyobb kincsei rendkivíil leszállított áron szerezhetők be 1916. junius 332-ig.