Délmagyarország, 1916. május (5. évfolyam, 102-128. szám)

1916-05-06 / 106. szám

stfi az t Lein­K 50 f, Szerkesztőség Kárász-utca 9. Telefonszám: 305. Egyes szám ára 10 fillér. ELŐFIZETÉSI ÁR SZEGEDEN egész évre . K 24-— félévre . . K 12-­negyedévre K 6-— egy hónapra K 2 — ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egész évre . K28-— félévre . . K 14— negyedévre K 7-— egy hónapra K 2-40 Kiadóhivatal Kárász-utca 9. Telefonszám; 81. Egyes szám ára 10 fillér. r Gyula Szeged, 25C Szeged, I9S6. _ _ ' - - " - ~ V. évfolyam 106. szám. Szombat, május 6. Németország az A német kormány nem akarja a tengeralattjáró-kérdés miatt meghosszabbítani a háborút. - Hajlandó felhagyni a kiméleflen buvárhajóharccal, ha az Unió Angliát is elfériti a kiéheztefési fervéiői. - Ellenkező esetben fenfarfja elhatá­rozási szabadságát. BERLIN, május 5. A Woli-üigynökség jelenti: A niult hó 20-iki amerikai jegyzék­re, nnely a buvárhajók háborújának módo­zatait tárgyalta, átadtuk ,a válaszjegyzéket Geriard amerikai nagykövetnek. A jegyzék, amelyet Jagow külügyi ál­lamtitkár irt alá, lényegében igy szól: Alulírott bátorkodik excellenciádnak a buvárhajóháboru módozataira vonatkozó, mult hó 20-ikáti átnyújtott jegyzékére a kő­vetkezőkben válaszolni: A német kormány a Sussex-iigyet vizs­gálatra utalta a tengerészeti forumokhoz. A vizsgálat eddigi eredménye alapján elis­meri a lehetőségét annak, hogy a Sussexet német búvárhajó megtorpedózta. Ha be­bizonyul, hogy a búvárhajó parancsnoksá­nak azon feltevése, hogy előtte hadihajó van, téves volt, a német kormány levonja az ebből származó konzekvenciát. Tiltako­zik az Unió kormányának azon állítása el­len, mintha a Sussex-eset csak egyik pél­dája lenne azon módszernek, amely szerin! német buvárhajók felsőbb parancsra min­denféle hajót, nemzetiségi megkülönbözte­tés nélkül elsülyesztenek. Erre vonatkozó­lag további részletekbe nem mehet. Ez a konkrét vád nem indokolt. A valóság az, hogy a német tengeri haderőket utasítot­ták, hogy a buvárhajóharcot a kereskedelmi hajók föltartóz/tatásáról, átkutatásáról és el­pusztításáról szóló általános nemzetköz! jogi elvek alapján folytassák. Egyetlen ki­vétel az angol haditerületen folytatott ke­reskedelmi háborúra vonatkozik, az ott ta­lált ellenséges hajókkal szemben. A német kormány az általa ismételten tett nyilatkozatnak megfelelően a tenger­alattjáró naszádok fegyveréről a kereske­delmi háborúban sem mondhat le. Ha a né­met kormány a tengeralatti háború módjá­nak a semlegesek érdekeihez váló alkalma­zásában további előzékenységre határozza magát, akikor számára olyan Indokok mérv­adók, amelyek felülemelkednek a konkrét vitás kérdés jelentőségén. A német kormány nyomatékosan hang­súlyozza, hogy nem a német, hanem a brit kormány volt az, amely ezt a legborzalma­sabb háborút a népek közötti megállapodá­suk, jogszabályok félretételével a nem har­colók életére és vagyonára is kiterjesztette. Anglia jogellenes hadviselése keserves vég­szükségképpen arra kényszeritette a német népet, hogy létéért harcolva a buvárhajó­harc kemény, de hatásos fegyveréhez for­duljon. A német kormány sajnálatát fejezi ki az amerikai kormány emberies érzése, amely oly melegen fordul a tengeri háború sajná­latraméltó áldozatai felé, nem /terjed ki ugyanolyan /melegséggel a sok millió nőre és gyermekre, akiket az angol kormány be­vallott szándéka szerint az éhségbe akar kergetni és az éhség iölidézésével akarja a központi hatalmak győzelmes seregeit a gyalázatos kapitulációra kényszeríteni. A német nép tudja, hogy az Egyesült­Államok kormányának hatalmában állana a háborút az emberiesség és nemzetközi jog szellemében a hadviselő államok haderőire korlátozni. Az amerikai kormány biztosan elérhetné ezt a sikert, ha el volna tökélve arra, hogy Angliával szemben nyomatéko­san érvényesítse a tengereik szabadság/ra való elvitathatatlan jogát. Azt is tudja a né met nép, hogy még nagy mértékben látják el az Egyesült-Államok hadiszerekkel Né­metország ellenségeit. Ilyen körülmények között érthető, hogy az Uniónak a nemzetközi jogra való hivat­kozása a német népben nem találhatott tel­jes mértékben visszhangra, amilyenre talál hatott volna más viszonyok között. A német kormány mindazonáltal a legvégső engedé­kenységre hajlandó, hogy fentartsa a két nagy nép között a száz esztendőnél régibb barátságot. Másrészt nem hajlandó a fele lösséget magára venni, hogy a kegyetlen háborút ínég hosszabb időre kiterjessze az egész civilizált világ kárára. Erejének tudatában a német kormány legutóbb két izben is nyiltan kijelentette, hogy kész a Németország létérdekét biz­tosító bélkére. Ezáltal kifejezésre juttatta, hogy nem oka annak, hogy Európa népei /továbbra is kénytelenek nélkülözni a bé­két. Az Amerikával való szakítás esetén attól tarthatna a német kormány, hogy a hosszú, 21 hónap óta tartó háborút még jobban kitolná a buvárhajóháboru vitás kérdése miatt. Ennek pedig elejét kívánja venni. Épen ezért a német buvárhajók pa­rancsnokai utasítást kaptak, hogy hadi­.területen is előzetes figyelmeztetés nél­kül és a legénység megmentése nélkül ne sülyesszenek el kereskedelmi hajókat, ha csak azok nem próbálnak elmenekülni, vagy ellentáHni. Németország elvárja Amerikától, ihogy a többi hadviselő felet is rábírja a nemzetközi jogba ütközö eszközökről való lemondásra. Amennyiben ez nem si­kerülne, Németország uj tényállással lát­ná magát szemben, amelyre nézve fön­tartja elhatározásának teljes szabadságát. BERLIN, május 5. A „Vossische Zei­tung" jelenti: Gerard, az Unió berlini nagy­követe a jegyzék ismertetése után kijelen­tette, hogy bizakodó hangulatban van. Este a színházban is megjelent. BERLIN, május 5. Bethmann-Hollweg kancellár a külügyi bizottság ülésén ismer­tette a német válaszjegyzéket. A kancellár beszéde után az összes pártok szónokai elő­adták nézeteiket. A tanácskozás szigorúan bizalmas volt. Délben a lapok külön kiadásban ismer­tették a jegyzéket. A közvélemény nagyon megelégedett a jegyzék szilárd, méltóságos hangjával. , > -i —

Next

/
Oldalképek
Tartalom