Délmagyarország, 1916. május (5. évfolyam, 102-128. szám)

1916-05-03 / 103. szám

Seged, 1A16. májuB t kössek Össze egy radlékárokkal. Ezt a parancsot — sajnos, — már nem tudtam teljesíteni, ímert munkaközben megsebesültem. Cgy golyó megsebesítette a jobb karomat és keresztül imént a tüdőmön- Rendkívül súlyos állapotban, élethalál közt lebegve szállítottak a szanitócelk reggel öt érakor a tábori kórházba, (Délelőtt tj^ érakor József főherceg kértlázvizitet tartott. Engem is megszólított, kérdezte, van-e vsdaiái kívánságom. A fenséges ur mindemiap meglátogatta a sebesültekét, aanikor aztán már könnyebben éreztem magam és orvos megengedte a beszédet, megkértem a fenséges urat, engedje meg, hogy özvegy édes anyámat, akit bevonulásom óta nem láttam, meglátogathassam. Amicori azj ágyat először elhagytam, és botra támaszkodva, állva látott a fenséges Oir, kegyes jóindulattal beszélt hozzám és személyesen tűzte fel a nagy ezüst vitézségi érmet. Egy irást is kaptam őfenségétől, amelynek alapján a szegedi Vöröskeresztbe kerültem. Itt az irás:. Szarvák András 46. ézreébeli szakaszvezetőnek megígértem, hogy „ Szegedre, egy ottani kórházba szállíttatom; amint azt sebe megengedi. Nagy sutyt helyezek arra, hogy ezen derék harcosom kérése teljesültön, ezért kérem a közbeeső hatóságokat ezen ígéretem teljesítsék. Harctér, 1916. február 16. József főherceg. Igy kerültem Szegedre Őfensége megparancsolta, hogy innen írjak neki. Tudassam 'vele egészségi állapotom (és írjam meg, Ihogy megy a sorom a kóiiházban. írtam a fenséges urnák, közöltem vele, 'hogy Nónay Dezsőné méltóságos asszony, a kórház parancsnoka ugy bánik velem, meg a többi sebesülttel, hogy a legnagyobb hálára vagyunk iránta kötelezve. Ma kaptam választ, de hiszen ezt már mutattam. * Szarvák András szakaszvezető már talán százszor is elolvasta a főherceg levelét, mégsem tud betelni vele: elolvassa ujrá, meg újra... j/ásárhelyi táblától helyezték át, májd 1901. április 21-én a touriához tanácselnökké nevezték ki, utóbb a budapesti királyi ítélőtábla elnökle lett és v. b. t. t.-i méltóságot nyert. Fabinyi Ferenc 1901. június 8-átólí 1906. március 14-éig volt a tábla elnöke. (Nyugalomba vonulása óta a Pesti iHazai Első Takarékszövetkezet ügyvivő igazgatója. Seyfried József 1906. junius 9-től 1908. október 31-ig volt hivatalban. Ekkor nyugalomba ment és rövid időre rá, 1909. október 12-én elhunyt. Kray István után Vén András lett a szegedi Ítélőtábla elnöke. A tábla jelenlegi elnöke: dr. Mennyey László, aki 1914. juliusában foglalta el hivatalát. Dr. Mennyey azelőtt á budapesti tábla tanácselnöke volt. A szegedi kir. Ítélőtáblai birói karában a személyi változások igen gyakoriak -voltak. De ez azért történt, mert a szegedi táblabírák közül sokan léptek elő, ugy hogy a jelenlegi kúriai birák jelentékeny részét a szegedi birák köréből nevezték ki. Ez a körülmény is a szegedi tábla kiválósága mellett bizonyít. A huszonöt év alatt a szegedi tábla birói karából aránylag Igen kevésen hunytak el. A tábla első bírái (közül természetesen többen nyugalomba vonultak, igy: Gottl Ágoston, Piukovits Ödön, Konyó Lajos, Zsigmondovits Mihály, Avarfy Károly, Kapldny Géza, Vargha Imre, Veress 'Károly, Buday János. Szolgálatban vannak: dr. Hodóssy Lajos, aki a győri tábla elnöke, Grecsák Károly kúriai tanácselnök, dr. Szegheő Ignác, kuriai biró, Fleischer Kor ítél budapesti törvényszéki biró Rehák Ferenc táblabíró, az újvidéki járásbíróság vezetője és dr. Kecskeméty Dániel kuriai biró. A szegedi táblánál a régi birák közül csupán Batta János tábtabiró működik, aki a megnyitáskor mint tanácsjegyző kezdte meg itteni szolgálatát. Az irodaszemélyzet közül Fried Mór és Matók Ferenc teljesítenek szolgálatot kezdettől fogva. Rádai elnöki ajtónálló szintén a megnyitás óta van alkalmazásban a szegedi táblánál. A szegedi királyi ítélőtábla ügyforgalma az első négy 'évben volt a legerősebb. 1891ben 9929, 1892-ben 10.605, 1893-an 10.460 és 1904-ben 10.280 volt a közpolgári ügyek száma. A sommás törvény, majd az 1900. évi büntető perrendtartás életbeléptetése után a közpolgári és büntetőügyek száma fokozatosan csökken. 1911-ben az ügyek száma már csak 4849-re rúgott. Hozzávetőleges számítás szerint a huszonöt évfolyamán a szegedi Ítélőtáblánál 360.000 ügydarab került elintézés alá. A -legújabb idők óta — több ügyet a törvényszék hatáskörébe utalt a törvény — az ügyforgalom folyvást kevesbedik, ami ai ügyek gyorsabb elintézéslét teszi lehetővé. Di*. Szigeti Sándor ügyvédi irodáját lisza iw-um 33. s. ti a Tóth Ferenc-féle házba helyezte át GjPin.D • •••••••••C3ÜO A szegedi Ítélőtábla fennállásának negyedszázados évfordulója. (Saját tudósítónktól.) A szegedi ítélőtábla, diszes és jelentőségteljes múlt után elérkezett fennállásának 25 éves jubileumához. Nagytudásu eluökei és kiváló birói .kara a vidéki táblák között az első helyre emelték a szegedi Ítélőtáblát. (Bírái a magyar jogszolgáltatás tekintélyének és nívójának növelésében oly elévülhetetlen érdemeket szereztek, hogy épen ezért a most beköszöntő 25 éves jubileum nemcsak a szegedi Ítélőtábla működésének emlékezetes határköve, hanem egyúttal ünnepe az egész magyar igazságszolgáltatásnak is. A szegedi királyi ítélőtábla 1891. május 5-én kezdte meg működését. A megnyitás nagy ünnepélyességgel ment végbe. A bíróság összes tagjai, a hatóságok képviselői és a közönség a belvárosi templomban hálaadó isteni tiszteletre gyűlt össze, majd délelőtt 11 órakor a pénzügyi palöta második emeletén berendezett díszteremben a szegedi Ítélőtábla megtartotta első ünnepélyes ülését, a melyre a polgári, egyházi és katonai hatóságok vezetőit, az ügyvédi, közjegyzői kaf tnarák és a város országgyűlési' képviselőit is meghívták. Gróf Tisza Lajos, Szeged I. kerületének akkori képviselője, nem jelenthetett meg az ünnepélyes ülésen, de a meghívást meleghangú üdvözlő iratban köszönte meg. Dr. Pálffy Ferenc, a város akkori polgármestere a meghívásra küldött válaszában í szintén igen lelkesen üdvözölte az elnököt és a tábla tisztikarát. Az ünnepélyes ülésen \ részt vett Káltay Albert, a város akikori főY ispánja is. SéUey Sándor, mint miniszteri ^Iriztos; az itélőtábi'a első elnöke magasröptű izédben nyitottá meg az ülést; Visszapillantást vételt a magyar igazságszolgáltatás fcsére és kifejtette azokat áz okokat, a Ytrtelyek a törvényhozást a vidéki táblák föláfiitására indították és rámutatott azokra a Tetodaítíkrar amelyeket az igazságügyi kormány a táblák decentralizációjával megvaió»um igyekszik. P megnyitó bestéd után előbb Sétley Sándor, a tábla elnöke, azután Lobmaycr István királyi főügyész, majd a két tanácselnök: dr. Bemáth Géza és Gottl Ágoston, valamint a huszonegy táblabíró: Deszpinics Péter, Raics Milos, Piukovics Ödön, Frits Róbert, Zsigimondovics Mihály, Avarfy Károly, Skoff Iván, Káplány Géza, dr. Szeghő Ignác, Pichler Lipót, Retel Jenő, Vargha Imre, Nesztor János, Szeles Elek, Huszka Ödön, Klimkó Ede, Veress Károly, Buday János Hodossy Lajosa Joanovits István és Grecsák Károly, végül dr. Sárffy Guidó főügyész-helyettes letették a hivatalos esküt és ezzel a szegedi királyi Ítélőtábla megkezdte működését. A szegedi királyi Ítélőtáblát ireiglenesen a pénzügyi palotában és a Hungária-szálloda épületében helyezték el. A város kötelezettséget vállalt, íhogy az Ítélőtáblának megfelelőbb végleges elhelyezéséről gondoskodni fog. E célra a Dugonics-téren 1873-ban épült főreáliskola épületét jelölték ki. Az átalakítási munkálatok befejezése után a királyi Ítélőtábla 1894. október 31-én beköltözött jelenlegi 'helyiségébe és kényelmes, célszerű, rendeltetésének teljesen megfelelő elhelyzést nyert. A szegedi tábla épülete és berendezése az egész országban a legszebb 'és legalkalmasabb. Hatalmas méreteivel, komoly hivatását kifejező impozáns stilusával, nagy, világos termeivel és zárt folyosóival maradandó emlékül szolgál zseniális tervezőjének, Skalnitzki volt műegyetemi tanárnak. A szegedi Ítélőtáblának ez ideig hét elnöke volt. SéUey Sándor a tábla első elnöke 1894 november 10-éig viselte tisztét, amikor Kuriai tanácselnökké neveztetett ki és e minőségében elhunyt. Dr. Bemáth Géza 1895. február 8-átóí 1899 április 4-éig volt a szegedi tábla elnöke. Ekkor igazságügyniindszteri államtitkárrá, majd kuriai másodelnökké neveztetett ki és v. b. -t. t.-i méltóságot nyert. Nyugalomba vonulása alkalmával a főrendiház örökös tagjává nevezte ki a király. — * Csathó Ferencet 1899. május 28-án a maros-