Délmagyarország, 1916. május (5. évfolyam, 102-128. szám)

1916-05-03 / 103. szám

Szeged, 1916. május 8. D ALMA G Y ARORSZAG HÍREK oooo A török Vörös Félhold képeslevelező' lapjait 20 fillérért árusítja az Országos Bizottság, (Budapest, képviselőház,) Ki nyeri a csatát. A kérdés nem .c'lyan egyszerű, a in ilyennek lát'zik. A legtöbb ember azt. felciné rá, hogy az nyeri a csatát, aki a csata után is vagy azon a helyén vaii, ahol a csata előtt volt, -vagy még előbbre jutott és ott foglal állást, ahol megelőzőleg az ellenség pozíciói1 voltak. Az egyszerű esetekben így is valn, de w világtörténelemben már azelőtt is voltak igen nagy ütközeteik) amik után nem volt ilyen egyszerű a döntés. Meg van Írva a katalaunumi ütközetről, amelyben a rómaiak és Atilla álltak egymással szemben, hogy mindkét 'ellenfél ugyanott végezte, ahol elkezdte, a Véres csata után sem a rómaiak, sem a hunok meni érezték magukat győzőknek, elsáncoltáfe magukat, tovább álltak egymással szemközt, azután mindakét tábor ellenkező irányban elvonult. Az uij'abbtoori történelemben a borodiinói ütközetről, amelyet Napoleon vívott a. Kutuzov vezérelte oroszok ellen, nem döntötte el még a történetírás, hogy ki Axilt. a győztes. Napoldon nem tartotta győzelemnek, de mégsem volt hajlandó seregét hátrább mozdítani,. mert ezzel 'bevallotta volna a vereséget. Viszont Kutuzov mereven ragaszkodott ahhoz, Ihogy ő győzött és csak (hosszas rábeszélés után vitte visísza a seregét Moszkva mögé. A csata utáni mozdulatok tehát Napol ionnal!; adtak igazat, de a későbibi fejlemények Kutuzovnalk. .Ezekre a régebbi eseményekre azt mondhatjuk, Ihogy a hírszolgálat hiányossága, miatt nem tudhatták biztosan a harcoló felek, Ihogy voltaképen mi történt velük. 'Azonban a. legújabb időknek. is voltaik c'lyan ütközetei, amelyeknél maga a esata Inem mutatta meg az eredményt. így például 1'870-ben, augusztus hatodikán vívták a németek és a franieiák egyik legfontosabb csatájukat, a spMiern.it. A haro egész uap,állt és mlilnd' a két félre egyre változó eredménnyel folyt. Ahol a németek támadtak, ott visszaszorították a franciákat, alhöl a .franciák támadtak, ott visszanyomták a németeket. A későbbi ellentámadások mindig az eredeti heyzetet állították vissza, ugy, hogy este kilenckor a két. elleniség körülbelül ugyanott volt, ahol reggel a. harcot elkezdte. Azóta kiadott emlékiratok bizonyítják, hogy a németek és franciák egyiképen legyőzötteknek éreztek magukat. A végeredmény azonban az volt, hogy u faneiák mégis elvonultak e® inert az eleinte rendezett sorokban induló visszavonulás futássá faj,ült- s a németek erről értesülve, üldözni: kezdték őket: a spicherui ütközet 'fényes győzelemmé lett, amelyről a fraplcia -vezérkarnak a háború után kiadott nagy kritikai .müve így nyilatkozik: — A francia vezér, Erossard tábornok, akit Inem győztek le, azt, hitte, hogy legyőzték s (.'nn°k következtében el is vesztette a csatát, n;ig a német vezér, v. Zaslrow tábornok, akit leüg legyőzlek, nem akart belenyugodni abóa, liogy legyőzték s ezen az alapon meg Is nyerte a,z ütközetet. Ez a spiclierni német győzelem titka. . rjtóbb -is, a néimet-francia háború folyamán sclkszor értek el a, franciák eredmén'veket de mert a sok vereség demoralizálta, -őket valósággal nem hitték e saját eredményeiket s ennek következtében 'csakugyan mint legyőzöttek hagyták el a csatateret. A győzelem tehát, nem azé volt, aki kivívta, hamui aze, aki hitt benlne, Ihogy kivívhatja Ez toe erőssé a németeket 70-ben, ez nagy ereh-,ü(i"tl „w- A Txk1/' mellett bekerített német serei*1í? }?*&**> a példa rá. Ha orosz németek^' "^^albha a helyzetbe, mint , akkor az oroszok fele fogságba l'°gnek csak'szomorú maradéka esik menekül. így történt az ortelsburgi és tannenlbergi ütközetben, ahol az oroszok minidig esá'k három oldalról voltak körülvéve. De, mert a végső eredményben nem bíztak, meg kellett, adniuk 'magukat. A németek ellenben igenis híztak iaz utolsó percig s valóiban, megtörtént a csoda: a helyett, hogy ők maradtak volna az el'lenség kezében, ők ejtették orosz foglyokat ezrével és zsákmányoltak annyi ágyút, amennyit magukkal tudtak vinni. És győztek, ámbár a liartc után visszafelé haladtak. S az oroszok, akik a harc folyamán sok kilométert tettek meg előre, meg voltaik verve •és a német győzetem utólagos -gyümölcse Lodz elfoglalása lett. Ilyen; 'furcsaságokat mutogat a háború. Még ma is, pedig van távirat, van telefon, van repülőgép. És mégis vannak csodáik! — Magyarország szerepe a keleti kereskedelemben. Berlinből jelentik: A közgazdasági társulat meghívására dr. Balkányi Kálmán a magyar keleti gazdasági középpont igazgatója előadást tartott Magyarország szerepéről « keleti kereskedelemben, dr, rnelier Félix titkos tanácsos elnök üdvözlő szavai után, Balkányii különösen a kettős .m'onarehia szerepével foglalkozott behatóan. 'Rámutatott arra, hogy úgyszólván történelmi, hivatása volt a magyar népnek, hogy a Kelet és Nyugat között uj eszméket és árukat közvetítsen. Végül utalt, a keleti magyar export, és a német behozatal, kölcsönhatására. Az előadást az előkelő hallgatóság nagy tetszéssel fogadta. — A hernyók esztendeje. Az emberek pusztulnak és a hernyók szaporodnak, nőnek, erősödnek, Ihiznak. Az idei év a hernyók esztendeje. A városi főkertész szivét ugyanis nagyon megviselhette a háború, mert mint semleges hatalom sem hajlandó 'beleavatkozni abba a rettenetes dútásba, amelyet a hernyók a Stefánia hatalmas, régi és terebélyes iái ellen indítottak. Pedig a iölverfcsí urat tudomásunk szerint évtizedek előtt hozta össze .a város a Stefánia derék fáival védés dacszövetségre. Téved a főkertész ur, ha azt 'hiszi, hogy most íél-rfeállhat, amikor a szövetségből folyó kötelességeit teljesíteni kellene. Van a Stefánián egy kis kör, ahol napos időkben vidám gyereksereg szokott játszadozni. A kör szélién lombos fák árnyékában padok állanak, amelyeken a gyerekek kísérői, öreg vagy megviselt idegzetű fiatal emberek pihengetnek, esetleg naplopók hűsölnek. Öröm volt nézni, ihogy milyen jelenetek játszódtak le itt például kedden. A fádról zsirostestü, jól megtermett hernyók potyogtak le állandóan. A padokon jóllakott hernyók terpeszkedtek és egyik-másik hatalmas fa dus lombozatát a szánalomig meg,ritkították a mohó állatkák. Ha igy folytatódik a íiernyódulás, a Stefániát a polgárságtól 'rövidesén elhódítják a hernyók és nem lesz fa, amelyiknek egy ép levele maradna. Ugyan mit őriznek majd akkor jószívű öreg népfelkelők a város egyetlen parkjában az innenső oldalon? A közönség azt hiszi, Ihogy nemcsak azi ellen kellene védekezni, hogy a gyerekek vagy felnőttek egy-egy ágat vagy virágszálat 'feltépjenek, hanem az ellen is, hogy a hernyók az egjész Stefániát elpusztít sák. Kiváncsiak vagyunk, hogy milyen véleményen van erről' a városi főkertész. — Gyermekek a hadiárvákért. A közönség élénk érdeklődése mellett készülődik a fSzegedli Katholilkus Nővédő Egyesület arra a gyér mekelőadásra, amely a Korzó-moziban lesz, a hadliárva-aláp javára. Az előadás teljes műsora a kővetkező: Költemény: „A ta'nitó ur elesett," Gyökössy 'Endrétől. Szavalja: Boros Viliké, Mesejáték II 'felvonásban és I képben. ,jA! kis Ida virágai." Andersen, nyomán irtai dr. Boros József né. Szereplők: Bácsi ifj. Jezernitzky Ákos, Ida Szigeti Putyi, Elek diák Somogyi Miklós, Zsófi (francia bába) SzávDts Etika, Paprika Jancsi Temesváry Józsika. Királyi kert 'virágai: Rózsa: Adámfn Osiíbike. Liliom herceg: Matusko-vits Béla. Nefelejts. Félegyházy Margitka Szegfű: Sándor Rózsika. Hólabda: Vödrös Jézuska, Iris Lippny Balba. A kis Ida virágai: Ibolya 1.: Boros Józsiika. Ibolya II.: Back Ottó. Ibolya III.: M:gy Hindu. Tulipán. Sárga: Trits Lajoska. Tulipán Piros: Trits -Sándorka. Pipacs Boros Viliké. Gyöngyvirág: báró Pódmaniczky Hindi. Árvácska: iBoros Éva. Vadrózsa: Hollós Klárika. Búzavirág: Hollós Böske. Mese: eltévedt angyalka, állóra Ferenctől — elmondja: dalba,si Halász Miklós né. Ballett. Táncolják: Regdon Katinka, Simák Rózsiika és Ili, Szoikolai iDuezi, IBagáry I'li, Ádámfy Csábi, Móra Pannii, Klug Margit, Rieger Sárika, Trits Duczi, Poctmanitzky -Hindi. A táncokat betanította: Jalkabhíy Rózsika, tánlcmesternő. Az előadásra: jegyek a Nővédő- Egyesület székházában 'kaphatók. — Csak gyümölcsös fagvlalt lesz. Tekinettol arra az óriási tej és tojásmennyiségre, amit a közönség a gyümölcs nélkül való fagylaltokban elfogyasztani szokott, Szombathely hatósága már tavaly megtiltotta ilyen .fagylaltok készítését. Ezt a rendelkezést az idei nyárra is kiadták. — A szegedi Szabadoktatási Egyesület felerészben a hadi árvák és fe'lerészlien a esengelei árvizkárosultalk javára május 7-én vasárnap délután 5 órai kezdettel a szegedi városi széképület közgyűlési termében élőadást tart, amelynek műsora a következő: I. Himnus, énekli a II. ker. polgári fiúiskola énekkara. TI. Megnyitó szavak, mondja Jánossy Gyula kir. tanfelügyelő, az egyesület elnöke. III. Elbeszélési. Irta Szigethy Vilmos iró. IV. A eenisztoehói legenda. Irta. Kiss Menybért, szavalja Kovács V. Vika. V. Karének négy szölainrai a szegedi II. ker. áll. polg. fiúiskola énekkarától. VI. Tömörkény István: Mihály hazatér. VII. Felolvasás, tartja Beöthy Imre, saját találmányú szélmérő szerkezetéről és a katonai tábori függiőágy használatáról. Eredeti tervek és 'vetített képek kíséretében. Sorrend: 1. Régebbi és ujabb szerkezetű szélmérők terve ('Rajzold). 2. Németalföldi szélmalom és amerikai szélkerék (vetített.') 3. Leg ujabb szerkezetű szélmérő műszer /bemutatása. 4. Beöthy-féle szélmérő, részlet rajzai (vetített). 5. Beötihyiféle szélmérő 25 m. maga* épületen (vetített), 6. Beöthy-féle szélmérő .125 m. magas épületen (vetített). 7. iBeötby-iféle kereskedelmi isik. hadihajón, (vet:itett!). 8. Beöthy-féle szémérő graphiconja április bávától (rajz). II. Tábori függőágy. 1. Menetelő katonák (vetített). 2. Alvó katonák a; harctéren (vetített). 3. A katona menyasszonya (veti tett). 4. Tábori függőágy kiviteli terve. 5. Tábori Ifüggőágy használatban. 6. Tábori függőágy mint esőköpeny. 7. A mi jó öreg királyunk (vetített!). 8. A mi hü szövetségesünk (vetített). 9. Diadal mámorában (vetített). A vetítés alatt a II. kerületi polgári fiúiskola 4 szólania énekeket ad elő. Helyárak: Ülőhely 1 korona, álló- és karzati-jegy 50 'fillér. Jegyek kaphatók ia tanfelügyelőség hivatalos Ihelyiségé'lien Takarék tár-n. 8. félemelet délelőtt, 8—12-ig iés Bödőnó Trinksz Paula igazgatónőnél (Jerney-ház T. emelet balra.) — Köszönetnyilvánítás. A Feministák Szegedi Egyesületének elnöksége ezúton fejezi ki leghálásabb köszönetét az április 23-án megtartott meseelőadás résztvevő színművészeinek, Déry Rózsi. Koháry Klári, Lendvay, Lola úrnőiknek és Szegliő Endre. iSolymossy iSándor és Matány 'Anitái uraknak azért a lekötelező 'készségükért, amellyel kiváló tudásukat a nemes cél szolgálatába állították. iSzalay János urnák „A békegalamb" eimii po etikus alkalmi költemény megírásáért és a Bach Testvérek uraiknak áldozatkészségükért, amellyel a Korzó-mozi helyiségét már ismételten az egyesület rendelkezésére bocsá-jtolták,