Délmagyarország, 1916. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1916-04-12 / 86. szám

2 mlmágyárorszá-ö Szeged, li>18. április 12. A francia vonal összesége nem mozdoif eE. A francia hivatalos jelentés április 10-ről a következő: Éjjel 11 óra: A Maastól nyugatra a nap folyamán az ágyúzás egyre növekedett. A Forges pataktól (délre levő állásaink ellen, Houioourt és Bethincourt között a németek heves rohamokkal támadtak. Nagy véráldo­zatuk dacára is a francia vonalnak összes­sége nem mozdult el. A Gőte de Poivre heve­sen lőtték. A nap nyugtakor a Cailette-erdő­nél az ellenség támadását visszavertük. Francia szocialisták a nemzetközi érintkezésért. Rotterdam, április 11. A francia szocia­lista pártot Párisba nemzeti kongresszusra hivták egybe, liogy az Internationale kérdé­sét megvitassák. Páris, április 11. (Havas.) A szocialista párt francia osztályának nemzeti kongresz­szusa ma két titkos illést tartott, amelyen Semhat és Guezde miniszterek és a munliciós államtitkár is részt vettek. A kongresszus a külföldi pártokkal való nemzetközi érintke­zést fogja megvitatni. Asquit minden államnak egyenlő jogot akar biztosítani. ROTTERDAM, április 11. Londoni je­lentés szerint Asquith miniszterelnök a né­met birodalmi kancellár minapi beszédével kapcsolatosan a francia képviselők .küldött­ségének a következőket mondta: — A birodalmi kancellár azt akarja, hogy mi a megvert ellenség szerepét ját'szuk. Mi nem vagyunk és nem is leszünk megver­ve. A békefeltételeink most is ugyanazok, mint amelyekért fegyvert ragadtunk. — A szövetségesek célja egy nemzetközi jogi rendszer, amely minden államnak egyen­lő jogokat biztositana. Nem szabad többé megengedni egy katonai kasztnak azt, hogy a nemzetközi kérdések megoldásában közre­működjék. Angliában szünetel a teherforgalom. BERLIN, április 11. Krisztiániából jelen­tik: Az angol vasutakon néhány nap óta szü­netel a teherfor gólom, a személy forgalom­ban eddig óriási zavarok, késések vannak. Teljes bizonyossággal megállapítható, hogy ez a Zeppelin-támadásoktól való félelem miatt kiürített arzenálok, muníció- és élelmi­szer-raktárak készleteinek titkos helyekre való elszállításával van kapcsolatban. 304. számú magaslaton a németek elpusztították a francia állásokat. BERLIN, április 11. A német főhadiszál­lásról jelentik: A franciák állásai a 304. sz. magaslat körül nagy veszélyben vannak. A hegyháton kellemetlenkedő ellenséget sikerült kivernünk állásaiból. Az avocourti erdő dél­keleti szögletéből kiinduló merész támadás­sal sikerült elpusztítani a hegyhát északkeleti lejtőjén levő ellenséges állásokat. A lövész­árkok elpusztultak. A megszálló legénység kézitusában elesett. Ezerszáz foglyot ejtet­tünk. GENF, április 11. A Havas-ügynökség a következő magyarázó jelentés adta ki: A németek vasárnap rendkivül heves támadá­sokat intéztek a Maastól nyugatra az Avo­oourttól Cuiniéresig terjedő frontszakasz el­len. A támadások a Maas keleti partjára át­terjedtek. A bethincourti magaslatok, ame­lyek a forgesi és Avigny-i ütegek kereszttü­zében állottak, tarthatatlanokká váltak. Ez­zel szemben a Mort Homme és a 304. számú magaslat ellen intézett valamennyi támadást visszavertük. Az angolok német flottafámadástól tartanak. Bern, április 11. A Daily Telegraph irja: A lemondott Tirpitz admirálisnak az volt a kedvenc terve, hogy megtámadja az angol flottát, mig az orosz hajórajt a Balti­tenger jégtorlaszai mozdulatlanságra kény­szerítik. Ezzel szemben a londoni lap attól tart, hogy Németország nem flottájával, ha­nem tengeralattjáróival és Zeppelinjeivel fog támadást intézni az angol flotta ellen. Két jellemző história a nyugati frontról. Meg az antant sajtója sem tagadhatja cl néha csodálatát ellenségei hősiességétől, el néilia csodálatát elelnségei hősiességétől. Így a többek közt megemlékezik két hős né­met katonáról, akik a Laventie és Bethune közt lefolyt véres harcokban vitézségükkel kivívták az ellenség osztatlan bámulatát. Ezen a területen, ahol a terepviszonyok és a házcsoportok miatt sokszor ugy alakul a helyzet, -hogy az ütközet apró csatározá­sokká bomlik fel, minden arasznyi kis földért körömszakadtáig kellett küzdeni. Ily helyeken fejlődnek ki a legforróbb csatáro­zások. Ilyen csatározás alkalmával egy he­lyütt a német lövészárkokat túlnyomó számú angol és skót csapatok, valamint ind ezredek támadták meg. A németek a túlerő elől visz­szavonuláísra kényszerültök, a harctér egy része pedig teljesen elzáródott, ugy, hogy a tartaléknak az odavetése is lehetetlenné vált. Csapataink valahogy mégis keresztülvágták magukat és esak két német katona maradt meg állásában és szakadatlanul tüzelt. Ami­kor az ellenséges tömegek megrohanták őket, szorosan egymásnak támaszkodtak, feltűzték szuronyukat és tizenöt ellenséges katonát tettek harcképtelenné. Bármennyire nógatták a két niémetet, hogy adják meg magukat, nem hallgattak rájuk. Meglátszott rajtuk a halálos elszántság. Már a sisakjukat is le­verték az ellenség katonái a- fejükről és egész szuronyerdő meredt feléjük. Ekkor, az utolsó pillanatban, odaugrott egy angol tiszt és igy rivallt rá a katonáira: — Ezek tiszteletet és nem halált érde­melnek, tanuljatok tőliik! S igy megmentette életüket. Ennek érdekes ellenkléjpe az az eset, a melyet a Frankfurter Zeitung-ban beszél egy harcos. A Liliétől nyugatra lefolyt küzdelmek al­kalmával két lovasunk egy fogoly franciá gyalogost hozott be, aki elfogatása alkalmá­val a legkisebb ellenállást sem tanúsította. A szokásos fogolykih a Ugatáskor a töb­bek közt megkérdezték tőle, hogy vau az, hogy elfogatásakor a legkevésbbé sem vé­dekezett, hanem anélkül, hogy elsütötte vol­na egyszer Is a fegyverét, mindjárt felemelte a kezeit. A hős francia erre ravasz mosollyal igy felelt: — Nekem a németekkel nem volt soha a legkisebb bajom /sem. A háboru előtt ta­lán nem is láttam eleven niémetet. Azt gon­doltam tehát, mit verekedjem én magukkal, ha Poincaré urnák valami baja van maguk­kal, ám igazítsa el ő maga. Hát nincs iga­zam. Kár, hogy nem minden francia gondol­kodik igy, mert akkor halán már régen vége volna a háborúnak. Az orosz flotta elvonult a Fekete-tengerről. BUKAREST, április 11. Az orosz flotta, amely a bolgár és török partok mentén cir­kált, a buváihajó veszedelemre való tekintet­tel visszavonult kikötőibe. Ez az oka, Ihogy •a Fekete-tengeren a román kikötők és Kon­stantinápoly között most már élénkebb és biztosabb ,a közlekedés. Az orosz hajók el­kerülik a Duna orosz kikötőit és csak a Ki­lia-csatornát használják, amelynek torkola­tánál egy orosz hadiflotta állomásozik. Ta­chatal-erődöt, amely a Kilia csatorna torko­latánál emelkedik, megeirősi tettléik két tor­pedónaszáddal, amelyeik állandóan gőz .alatt állanak. Az érőd fényszórói éjjel megvilágít­ják a Dunát. A Romániába menekült szerbeket besorozzák az orosz hadseregbe. Bukarest, április 11. Megbízható forrás­ból jelentik, liogy a Romániába meneküli' szerbeket tényleg besorozzák az orosz had­seregbe. Igaz, hogy ez eddig csak a Szerbiá­val határos területen történt meg, egyes túl­buzgó konzulok jóvoltából. A szerb mene­kültek erélyesen tiltakoznak ez ellen a hal­latlan eljárás ellen és hangsúlyozzák, hogy semleges területen élnek, ahol a semlegesség védelme illeti meg őket. Több helyen heves összekülönbözések voltak az orosz konzulok és a szerb menekültek között. A portugálokat kihajózzák Szalonikiban. Athén, április 11. A Nea Alithia jelenti, hogy a görög kormány elutasító határozata dacára, melyet a portugál csapatoknak sza­loníikii kihajózása ügyében hozott, .az antant­hatalmak közölték, hogy a portugál-csapato­kat ki fogják hajózni Szalonikiben és mint a francia, .angol, szerb vagy montengról csa­patok, ezek is ideiglenes megszállók lesznek s a hadiszükség elmultával önként ki fogják üríteni az elfoglalt görög területeket. Miután Szaloniiki és a tengerpart angol uralom alatt van, a görög kormány nem is gondolhat más­ra, mint szóbeli, illetve jegyzékben' való til­takozásra. Orosz képviselők Svédországban. Berlin, április 11. Stockholmból távira­tozzák a Vossische Zeitung-nak: Az. orosz duma tizenegy tagja, aki Angliába, Francia­országba és Olaszországba fog menni, út­közben néhány napig Svédországba szándé­kozik időzni, hogy a svéd politikusokkal érintkezzék. A Svédországhoz való orosz közeledés megvalósitásának hivatalosan tá­mogatott kísérletéről' van szó. Miljukov ka­détpárti vezér Stockholmban: nyilvános elő­adást akart tartani és Igen kellemetlenül meglepődött, amikor értesítették, ihogy had­viselő államhoz tartozó külföldinek nem en­gedik meg előadás megtartását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom