Délmagyarország, 1916. április (5. évfolyam, 77-101. szám)
1916-04-12 / 86. szám
2 mlmágyárorszá-ö Szeged, li>18. április 12. A francia vonal összesége nem mozdoif eE. A francia hivatalos jelentés április 10-ről a következő: Éjjel 11 óra: A Maastól nyugatra a nap folyamán az ágyúzás egyre növekedett. A Forges pataktól (délre levő állásaink ellen, Houioourt és Bethincourt között a németek heves rohamokkal támadtak. Nagy véráldozatuk dacára is a francia vonalnak összessége nem mozdult el. A Gőte de Poivre hevesen lőtték. A nap nyugtakor a Cailette-erdőnél az ellenség támadását visszavertük. Francia szocialisták a nemzetközi érintkezésért. Rotterdam, április 11. A francia szocialista pártot Párisba nemzeti kongresszusra hivták egybe, liogy az Internationale kérdését megvitassák. Páris, április 11. (Havas.) A szocialista párt francia osztályának nemzeti kongreszszusa ma két titkos illést tartott, amelyen Semhat és Guezde miniszterek és a munliciós államtitkár is részt vettek. A kongresszus a külföldi pártokkal való nemzetközi érintkezést fogja megvitatni. Asquit minden államnak egyenlő jogot akar biztosítani. ROTTERDAM, április 11. Londoni jelentés szerint Asquith miniszterelnök a német birodalmi kancellár minapi beszédével kapcsolatosan a francia képviselők .küldöttségének a következőket mondta: — A birodalmi kancellár azt akarja, hogy mi a megvert ellenség szerepét ját'szuk. Mi nem vagyunk és nem is leszünk megverve. A békefeltételeink most is ugyanazok, mint amelyekért fegyvert ragadtunk. — A szövetségesek célja egy nemzetközi jogi rendszer, amely minden államnak egyenlő jogokat biztositana. Nem szabad többé megengedni egy katonai kasztnak azt, hogy a nemzetközi kérdések megoldásában közreműködjék. Angliában szünetel a teherforgalom. BERLIN, április 11. Krisztiániából jelentik: Az angol vasutakon néhány nap óta szünetel a teherfor gólom, a személy forgalomban eddig óriási zavarok, késések vannak. Teljes bizonyossággal megállapítható, hogy ez a Zeppelin-támadásoktól való félelem miatt kiürített arzenálok, muníció- és élelmiszer-raktárak készleteinek titkos helyekre való elszállításával van kapcsolatban. 304. számú magaslaton a németek elpusztították a francia állásokat. BERLIN, április 11. A német főhadiszállásról jelentik: A franciák állásai a 304. sz. magaslat körül nagy veszélyben vannak. A hegyháton kellemetlenkedő ellenséget sikerült kivernünk állásaiból. Az avocourti erdő délkeleti szögletéből kiinduló merész támadással sikerült elpusztítani a hegyhát északkeleti lejtőjén levő ellenséges állásokat. A lövészárkok elpusztultak. A megszálló legénység kézitusában elesett. Ezerszáz foglyot ejtettünk. GENF, április 11. A Havas-ügynökség a következő magyarázó jelentés adta ki: A németek vasárnap rendkivül heves támadásokat intéztek a Maastól nyugatra az Avooourttól Cuiniéresig terjedő frontszakasz ellen. A támadások a Maas keleti partjára átterjedtek. A bethincourti magaslatok, amelyek a forgesi és Avigny-i ütegek kereszttüzében állottak, tarthatatlanokká váltak. Ezzel szemben a Mort Homme és a 304. számú magaslat ellen intézett valamennyi támadást visszavertük. Az angolok német flottafámadástól tartanak. Bern, április 11. A Daily Telegraph irja: A lemondott Tirpitz admirálisnak az volt a kedvenc terve, hogy megtámadja az angol flottát, mig az orosz hajórajt a Baltitenger jégtorlaszai mozdulatlanságra kényszerítik. Ezzel szemben a londoni lap attól tart, hogy Németország nem flottájával, hanem tengeralattjáróival és Zeppelinjeivel fog támadást intézni az angol flotta ellen. Két jellemző história a nyugati frontról. Meg az antant sajtója sem tagadhatja cl néha csodálatát ellenségei hősiességétől, el néilia csodálatát elelnségei hősiességétől. Így a többek közt megemlékezik két hős német katonáról, akik a Laventie és Bethune közt lefolyt véres harcokban vitézségükkel kivívták az ellenség osztatlan bámulatát. Ezen a területen, ahol a terepviszonyok és a házcsoportok miatt sokszor ugy alakul a helyzet, -hogy az ütközet apró csatározásokká bomlik fel, minden arasznyi kis földért körömszakadtáig kellett küzdeni. Ily helyeken fejlődnek ki a legforróbb csatározások. Ilyen csatározás alkalmával egy helyütt a német lövészárkokat túlnyomó számú angol és skót csapatok, valamint ind ezredek támadták meg. A németek a túlerő elől viszszavonuláísra kényszerültök, a harctér egy része pedig teljesen elzáródott, ugy, hogy a tartaléknak az odavetése is lehetetlenné vált. Csapataink valahogy mégis keresztülvágták magukat és esak két német katona maradt meg állásában és szakadatlanul tüzelt. Amikor az ellenséges tömegek megrohanták őket, szorosan egymásnak támaszkodtak, feltűzték szuronyukat és tizenöt ellenséges katonát tettek harcképtelenné. Bármennyire nógatták a két niémetet, hogy adják meg magukat, nem hallgattak rájuk. Meglátszott rajtuk a halálos elszántság. Már a sisakjukat is leverték az ellenség katonái a- fejükről és egész szuronyerdő meredt feléjük. Ekkor, az utolsó pillanatban, odaugrott egy angol tiszt és igy rivallt rá a katonáira: — Ezek tiszteletet és nem halált érdemelnek, tanuljatok tőliik! S igy megmentette életüket. Ennek érdekes ellenkléjpe az az eset, a melyet a Frankfurter Zeitung-ban beszél egy harcos. A Liliétől nyugatra lefolyt küzdelmek alkalmával két lovasunk egy fogoly franciá gyalogost hozott be, aki elfogatása alkalmával a legkisebb ellenállást sem tanúsította. A szokásos fogolykih a Ugatáskor a többek közt megkérdezték tőle, hogy vau az, hogy elfogatásakor a legkevésbbé sem védekezett, hanem anélkül, hogy elsütötte volna egyszer Is a fegyverét, mindjárt felemelte a kezeit. A hős francia erre ravasz mosollyal igy felelt: — Nekem a németekkel nem volt soha a legkisebb bajom /sem. A háboru előtt talán nem is láttam eleven niémetet. Azt gondoltam tehát, mit verekedjem én magukkal, ha Poincaré urnák valami baja van magukkal, ám igazítsa el ő maga. Hát nincs igazam. Kár, hogy nem minden francia gondolkodik igy, mert akkor halán már régen vége volna a háborúnak. Az orosz flotta elvonult a Fekete-tengerről. BUKAREST, április 11. Az orosz flotta, amely a bolgár és török partok mentén cirkált, a buváihajó veszedelemre való tekintettel visszavonult kikötőibe. Ez az oka, Ihogy •a Fekete-tengeren a román kikötők és Konstantinápoly között most már élénkebb és biztosabb ,a közlekedés. Az orosz hajók elkerülik a Duna orosz kikötőit és csak a Kilia-csatornát használják, amelynek torkolatánál egy orosz hadiflotta állomásozik. Tachatal-erődöt, amely a Kilia csatorna torkolatánál emelkedik, megeirősi tettléik két torpedónaszáddal, amelyeik állandóan gőz .alatt állanak. Az érőd fényszórói éjjel megvilágítják a Dunát. A Romániába menekült szerbeket besorozzák az orosz hadseregbe. Bukarest, április 11. Megbízható forrásból jelentik, liogy a Romániába meneküli' szerbeket tényleg besorozzák az orosz hadseregbe. Igaz, hogy ez eddig csak a Szerbiával határos területen történt meg, egyes túlbuzgó konzulok jóvoltából. A szerb menekültek erélyesen tiltakoznak ez ellen a hallatlan eljárás ellen és hangsúlyozzák, hogy semleges területen élnek, ahol a semlegesség védelme illeti meg őket. Több helyen heves összekülönbözések voltak az orosz konzulok és a szerb menekültek között. A portugálokat kihajózzák Szalonikiban. Athén, április 11. A Nea Alithia jelenti, hogy a görög kormány elutasító határozata dacára, melyet a portugál csapatoknak szaloníikii kihajózása ügyében hozott, .az antanthatalmak közölték, hogy a portugál-csapatokat ki fogják hajózni Szalonikiben és mint a francia, .angol, szerb vagy montengról csapatok, ezek is ideiglenes megszállók lesznek s a hadiszükség elmultával önként ki fogják üríteni az elfoglalt görög területeket. Miután Szaloniiki és a tengerpart angol uralom alatt van, a görög kormány nem is gondolhat másra, mint szóbeli, illetve jegyzékben' való tiltakozásra. Orosz képviselők Svédországban. Berlin, április 11. Stockholmból táviratozzák a Vossische Zeitung-nak: Az. orosz duma tizenegy tagja, aki Angliába, Franciaországba és Olaszországba fog menni, útközben néhány napig Svédországba szándékozik időzni, hogy a svéd politikusokkal érintkezzék. A Svédországhoz való orosz közeledés megvalósitásának hivatalosan támogatott kísérletéről' van szó. Miljukov kadétpárti vezér Stockholmban: nyilvános előadást akart tartani és Igen kellemetlenül meglepődött, amikor értesítették, ihogy hadviselő államhoz tartozó külföldinek nem engedik meg előadás megtartását.