Délmagyarország, 1916. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1916-04-12 / 86. szám

'Szeged, 1916, április 11. DÉLMAGYARORSZÁG 12 Hars a tengeren. Rotterdam, április 11. A Lloyd jelenti: A Silkworth Hall 4777 tonnás angol gőzöst elsiilyesztették. A (kapitányt és a legénység 30 emberiét megmentették. A Glenarlnond 2883 tonnás gőzöst ugyancsak elsiilyesztették, a legénységet megmentették. Mindkét hajó fegyvertelen volt. A Lloyd jelenti: Az Eastern City ,telte gy ver ze tl en gőzöst elsiilyesztették. Málta, április 11. Ivonne, (azelőtt Tastalia) angol íelifegyverzetlen gőzöst elsiilyesztették. A 40 főből álló legénységet megmentették. Radoszlavov a bolgár-román-görög viszonyról. Zürich, április 11. A Schweizerische Telegraphen-Information-nak jelentik Szófiából: A Kambana (szerint Radoszlavov miniszterelnök fontos nyilatkozatokat tett a szobrán jeban a bolgár-román-görög viszonyról és a russzoifilok állásfoglalásáról. A miniszterelnök 'kijelentette, hogy Bulgária, Románia és Görögország kölcsönösen rá vannak a jő szomszédságra utalva. Ebben az értelemben remélhető is a barátságos viszony fcntartása. Radoszlavov azután a russzoifilok ama kísérleteiről beszélt, hogy régi pozícióinkat megtarthassák az országban. A miniszterelnök világosan irtieg,állapította, ihogy a russzofilia, mint az államra veszedelmes eltévelyedés, Bulgáriában örökre el van temetve. Mint a Kambana megjegyzi, Radoszlavov nyilatkozatait, amelyek a kamarában erős hatással voltak, több okból nem kommentálták. Az olasz szocialisták a békéért. — Május elsejére nemzetközi tüntetést terveznek.— Berlin, április 11. A londoni Justice közli annak a kiáltványnak szövegét, amelyet az olasz szocialista párt végreható bizottsága olasz szocialista párt 'Végrehajtó bizottsága gaztatja, ihogy minden erejét a szocialista Internacionalena'k a zimmerwaldi konferencián elfogadott, határozati 'javaslat érteimében leendő újjászervezésére fordítja és újólag (Sürgeti, hogy az olasz szocialisták vállvetve más országok proletariátusával, erőteljes mozgalmat indítsanak a hdboru mielőbbi befejezése érdekében. A végrehajtó bizottság kifejezést ad annak az óhajinak, Ihogy a legközelebbi konferencia erösbiteni fogja a béke erdekében való általános európai mozgalmat és szilárd alapot fog teremteni a parlamenti, Politikai és gazdasági tevékenység fejlödésére. A végrehajtó bizottság azzal a javaslattal járul a berni bizottság elé, hogy május 1-én nemzetközi tüntetést rendezzenek a béke érdekében. Olaszország belső helyzetét illetőleg a kiáltvány megállapítja, liogy a háború csak a vallási és politikai reakciónak használ, ellenben árt a szociális tevékenységnek. gazdasági válságot okoz lés az 'élelmiszereket hallatlanul drágítja. Az olasz szocialista párt ép ugy kiizd most a háborúnak kisérő jelensége ellen, mint ahogy annak idején szembeszállott a törekvésekkel. — Salandra és Qiolitti — mondja azután a háborús kiáltvány — a demokraták és konzervatívok, a liberálisok és a klerikálisok, a republikánusok és a reformisták, — mindnyájan felelősek azért a tragédiáért, a mely vérrel borítja országunkat. A jásznagykunszoBnokí felirat sorsa Szegeden. (Saját tudósitónktól.) Minden bizonnyal már az áprilisi közgyűlés fog foglalkozni azzal az átirattal, amelyet Jásznagykunszolnok vármegye intézett Szegedhez a hadi nyereségek megadóztatása tárgyában. Ez az átirat — amint arra vasárnapi számában a Délmagyarország rámutatott — nem épen disztingvált hangú és érveit nem állandóan a higgadt meggyőződés, a komoly szaktudomány fegyvertárából veszi. Ép azért kellő sultyal és eredménnyel sikerült a közfigyelmet a jásznagykunszolnoki akció ifelé irányítani. Valószínű, hogy a közgyűlésen ennek az átiratnak nem az átiratok sablonos sorsa jut, szükségesnek láttuk tehát annak a feliratnak megszerzését és egész terjedelmében való közreadását, amelyet a jásznagykunszolnokiak a miniszterelnökhöz intéztek és amelynek támogatását Szegedtől is kériik. A felirat szó szerinti szövegében a következő: Jász Nagykun Szobrok várni, albpárjától. 6197/19il6. szám. Magyar Királyi iMinie lerelrök Urnák [Budapest. A legruigyöhb lbevc»ség!ge>l <Uik) világháború, amelyben nemzeti létünk fentartásáért és egy szebb, nyugalmasabb korszak biztosításaiért katonáink ezrével áldozzák fel ifjú életüket, a gazdasági élet terén oly változásokat hozott létre, amelyek mig egyrészt ezrek gazdír-ági létét írrme -Tik megingatták, hanem tönkre is tették, addig egyeseknél az eddigiekhez Ikiépest szédítő arányú úgynevezett háborús nyereségek halmozódtak fel. (Eltekintve attól, hogy e vagyon felhalmozódások némely esetben a büntető törvénybe ütköző csalárd módon jötték létre, a tisztes sáp határain belül mozgó ügyeskedések is olyan arányú nyereséget produkáltak és pedig nem produktív tevékenységgel, hanem esalk adás-vovésséb közvetitési-el, szállítással, amelyek a normális gazdasági életben a. legjobb konjunktúrát letgmereneséseb ben kihasználó élelmességgel elérhető uye rnséget is sokszorosan felülmúlták. E nyereséget azok érték el, akik itthon, a bizton őrzött h'atáirolbcn belül házi tűzhelyük kényelmét élvezték, e nyereségeket akkor érték el, amikor ezer meg ezer honiütársu.k mindennap gyötrő szenvedés között a halállal nézett szembe, e nyereségeket a 'kevesek oly módon érték el, hogy sok-sok ezer magyar honpolgár társuk a rettentő drágaágban a békés idők szorgalmával megtakarított egész vagyonkáját volt kénytelen SZŰKÖS életfenntartására fordítani E kisérő ellentét a vagyoneltolódások terén még kirívóbbá válnék, ha a hőn óhajtott béke elkiövetkeztével a milliárdokra menő államadósság terheinek viselésében a normális viszonyokban alkalmazott szigorú jog szerint, — ugyanolyan arányban venne részt az, aki a háború által szegényebb lett'hibáján kivül — 'és az, aki a háború által gazdagabb lett érdemién kivül. Ezek ,az indokok vezették a törvényhatósági bizottságot határozat^ meghozatalánál s ezek (az inddkek alapján kéri a törvényhatásági bizottság Nagy méltóságoddá méltóztassék a magyar országgyűlés képviselőházához a háború t :rtama alatt keletkezett ragyOinszaparidatm progreszive 50%-ig emelkedő hadinyereség adókiró vása irántU törvény ja vaslatot előterjeszteni. Kelt Szolnokon, Jász-Nagykun-Szolridk vármegye törvényhatósági bizottságának 1916. évi március hó 20. napján tartott közgyűléséből. A vármegye közönsége nevében Dr. Küry Albert s. k. alispán. A szegedi állásfoglalásról már is behatóan tárgyalnak. A szegedi közélet egyik érdemes és értékes embere azzal a tervvel foglalkozik, hogy a közgyűlést megelőzően értekezletre ihivja össze a törvényhatósági bizottság kereskedő és iparos tagjait. Szó van arról, hogy a kereskedelmi és iparkamara is foglalkozni fog a dologgal. Erről Wimmer FiHcp a következő felvilágosítással volt szives szolgálni: — A mai viszonyok között e miatt az ügy miatt a kamara nem hívhat össze teljes iilést. Lehet, hogy az elnökség foglalkozni fog a dologgal. Én fontosnak azt tartom, hogy a közigazgatási élet illetékes fóruma, a közgyűlés intézze el ezt az ügyet érdeme szerint. A román pénzügyi Krízis oka. Bukarest, április 11. Az Adeverul-nak régóta különös gyengéje: Costinescu pénzügyminiszter személye. Rossz nyelvek ezt oda magyarázzák, hogy a pénzügyminiszter sosem vonakodott attól, liogy az Adeverul munkatársainak szállítási kérdésekben rendelkezésére álljon. Másrészt nem titok, hogy a pénzügyminiszter politikai álláspontja mindenben egyezik az Adeveruléval. A budgetvita alkalmából a román kamarában a pénzügyminiszter egyes képviselők részéről elég hideg fogadtatásban részesült és természetes, hogy most az Adeverul siet védelmébe venni Costinescut. — A miniszterek közül — irja — a pénzügyminiszter volt az mindig nálunk, a kit a legjobban támadtak, mert ö, a külpolitikai helyzet feletti aggodalmaiban, tárcája ügyeinek vezetésében is mindig ugy diszponálta magát, ahogy Románia nemzeti érdekeinek megfelelt. — Ez igaz, — teszi hozzá a Steagul — de épen ez a baj. Az tudnillik, hogy Costinescu e.lső sorban nem az ország gazdasági érdekeivel törődött, és hogy az ö „szimpátiapolitikájával" (csak a különböző kiviteli tilalmakra kell gondolnunk) súlyos károkat okozott Romániának. Ez az oka mostani nehéz pénzügyi helyzetünknek. Az amerikai kormány tanácskozása a Sussex elsülyesztése miatt. Frankfurt, április 11. A Frankf. Ztg.nak jelentik Newyorkból: Wilson megkapta az amerikai katonai attasék jelentéseit, amelyek azt mondják, hogy a Sussex hajón oly torpedódarabokat találtak, amelyen német gyári jegy van. A kormány a Sussex-esetrő! és más hajók megtorpedózásáról tanácskozott. Ugy látszik, hogy Wilson az ügyet a kongresszus elé fogja terjeszteni. A parlament egyáltalán nem hajlandó ebben a dologban elhamarkodottan dönteni, különösen a Ford javára Michiganban történt meglepő szavazás miatt, amely politikai szenzáció annak ellenére, hogy a helyi sajtó görcsösen azon fáradozik, hogy az ügyet jelentéktelennek tüntesse fel.