Délmagyarország, 1916. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1916-04-23 / 96. szám

14 délmagyarorjszág r- A*-«-Y»>S.RC»:B!>3B. -HVTTIM és ellenállás érzetét. A lelkesedés és kitartás most oly nagy nemzeti érteik, hogy azok, akik ezeket most. — bár a legcsekélyebb mérték­ben — növelik, megbecsülhetetlen hasznára vaunak a -nemzeti ügynek. A Korzó-mozi -a harctéri felvételek bemutatáséival ezt a ket­tős célt szolgálja. A harctéri felvételeket egyébként is igen szívesen tekinti meg a közönség, mert -kíváncsiságát (kielégíti. (So­kan vannak, atkák főképen, -azért is mennek a Korzó-moziba, hogy az újonnan érkezett harctéri felvételeikét megtekintsék. Tanuljunk idegen nyelveket a Városi Nyelviskolában. Telefon 14—11. Café Restaurant NEUHOLD Fekefesas-ufca 11. sz. Héfválasztő. A Naponta frissen csapolt sör. Kitűnő borok. Állandóan Ízletes Zóna­reggelik. Minden időben étkezés. Naponta zene. | Tisztelettel Neuhold Dezső férfi és női divatcikkek legnagyobb raktára. — :: Legmegbízhatóbb cég. :: Legolcsóbb beszerzési forrás. Csekonies-u. 6. Széchenyi-tér 17. Telefon 854. Telefon 855. B B M • • S K B 0 1 Hölgyek figyelmébe! 0 0 0 0 0 0 0 0 Megérkeztek a legújabb divatú tavaszi cs átmeneti selyem és szalma modell ka­lapok. Gyászkalapok nagy válsztékban. Át­alakításokat legújabb niedellek szerint készit RANSBURG JANKA divatárusnő, Valéria-tér 3, szám. 0 0 0 0 0 0 0 0 Beszélgessünk. (A színhely még mindig a régi, vagyis a kulturp>'ilc(!kt előcsarnoka, ahol fölvirágozva áll a fahon véd. Borús, esti idő.) Én: Még mindig nem eresztik (ki, dicső honvédünk? A fahonvéd: Nem ám, dicső uram. lEnge.iq, nem eresztenek ki, magát meg nem eresztik be a szinügyi bizottság ülésére. Én: -Nem is kívánkozom. Jó ideig élvez­tem az utóbbi időben „csak titokban" működő bizottság még játszásait, meg íkulturtöre'k ve­séit. A fahonvéd: Az már szent .igaz, liogy a jóiból is megárt a -sok, hát még a rosszból. Én: Különben sóséin voltam kíváncsi természetű. Ha valaki szűr alatt kívánt mű­ködni, ütem háborgattam a működéseit, mert ugy gondoltam, hogy az zárkózik el, akinek titkolni valója van és nem akarja, ho-gy el­lenőrizzék. A fahonvéd: Már én, uram, titokban csak szeretni szoktam. Mivel mást nyivánosan vég­zek. A harctéren is nyilvánosául végeztünk szerhibe-1, muszkával, digó val. Én: Így szokta azt a magyar ember, ea vág a magyar természetihez. A fahonvéd: Nézze csak, utam, nekem nem fér az eszeimbe, hogy honnan van az, Szeged, 1916. -április 23. hogy -a fculturszenátor csak -a színészetet ereszti kultur szárnyai alá, azzal azonban •nem igen törődik, hogy ugyan most, a diákon1 •ideje alatt miből is élnek a szegedi festők, meg szobrászok. Én: Lehet, hogy a festő- és szobrász mű­vészetet nem tartja kuli urának, vagy még művészetnek sem. A fahonvéd: Pedig talán az volna az al­kotó művészet, vagy mi a tatár. Én: Persze, hogy az. -De némely cniW nem tudja elképzelni, hogy lehet egy képén 200 koronát kérni, amikor azzal a képpel félóra alatt is elkészülhet a festője. A fahonvéd: Azt hallottam, hogy va" nótás ember, aki egy estei dalolásért lO00" koronát is kap. Pedig annak -a dalolása »ellj is marad meg és h'a csak szép volt, miara" meg az -emlékezetben. Én: Fura világot élünk mostanában, <h cső honvédünk. (Magyaroknak akarunk nn|' tatíkozni, a sovénségünket kívánjuk -bizonyí­tani és mikor elhatározzuk, bogy -csa-k mr gyár társulatokmái biztosítjuk a városi házat, -akkor magyar társulatnak vesszük s bécsit is. A fahonvéd: -Egyszóval a pirosat a feliéi­től nem tudjuk -megkülönböztetni, de mutat­juk, hogy ismerjük a szineket. Én: A színeket még Ismerhetjük, dc i! kötelességünket nem igen ismerjük. lE'-ri vall, hogy a kórházaik élelmezését ellenőri Húsvét vasárnap Csoda műsor! \ A főszerepben; ffiarja Cai*íilÍ Az otoH homály. Nagy dráma 5 felvonásban. Harctéri felvételek. Előadások Vasárnap 2, fél 4, 5, 7 és 9 órakor. Jegyezzen hadikölesönt a főispáni hivatalban. (Városháza, I. emelet ajtó 18. sz.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom