Délmagyarország, 1916. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1916-04-22 / 95. szám

Szeged, 1016. április 22. 3 A stockholmi békekonferencia javasiafai. Berlinből táviratozzák az 'alábbi felihivást: A hadviselő államok kormányaihoz, parlamentjeihez és népeihez! Hat semleges országinak, még pedig Dániának, Hollandiának, Svéd- ás Norvégországnaik, Svájcnak és Amerikának a képiviselőiből álló konferencia ült öss'ze Stockholmban, hogy a 'mihamarabbi béke érdekében dolgozzanak, olyan béke érdekében, a mély a jog és emberiesség alapjain, miint oly alapokon épüljön fel, amelyek egyedül képesek arra, hogy tartós békét nyújtsanak, A konferenciának nincsen hivatalos jellege, nem képvisel egy kormányt sem, 'hanem magánosok nézetének kifejezője. Megtestesíti azonban a müveit világ am'a millióinak vágyát s jóakaratát, akik nem 'tudják tátleniii nézni, ,miint folynak vég nélkül a ,háboru borzalmai. Tagjai, akiket guiver mentális tekintetek nem kötnék; azon ,a nézeten vannak, hogy mindent el kell követni, hogy megindittassélk a béke kérdésének megbeszélése és ily módon a hadviselő feleik lassankint ésszerű alapon összdhoznssanak. Ezer meg ez>er csatornán keresztül jntottak a konferenciához nyilatkozatok, amelyek hatásos módow amellett bizonyítanak, ihogy a háboru további folytatása valamennyinek ,a romlására vezet. Mii vél azonban mindkét részen azt a rendiiheíetileri reményt táplálják, liogy csak a teljes és végleges győzelem hozhatja meg a tartós bélkéft, .folyton uijább borzasztó áldozatokat hoznak olyan cél érdiekében, a melyre ennek a bábomnak rettenetes' tapasztalatai már eleve ráütik iaz utópia bélyegét. 'Mi azonban meg vagyunk irólia győződve, 'hogy a hadviselő államok között már most 'elérhető a megértés, hia a tárgyalás alapját bizonyos oly általános alapelvek képezik, a •melyek büntetlenül még, nem sérthetők és iamelyek a háboru (katonai kimenetelétől 'függetlenül i:s figyelmet érdeméinek. Egy Semleges konferencia legsürgősebb feladata 'tehát abban, áll, hogy Máilditsa az általános •alapelveket és azokat a kántorét javaslatodat, melyeknek a hadviselő feleknél is általános helyesléssel kellene találfcozniok és a mélyek egy .igazságos és tartós béke biztos 'alapjait képezhetnék — olyan békéét, amely hámosak a harcoló nemzetek igényeit elégíti •ki, hanem 'az emberiség javát is előrnozdit'ia. A semleges konferencia nem azt akarja •megkísérelni, hogy a kielégítő megegyezés •minden lehetőségét felmutassa és nem (tart Igényt arra sem, hogy .egy tökéletes világrend tervét megteremtse. De ki szeretné' •emelni az emberiség általános vágyódását 'oly béke után, laimely a világot ily katasztrófának a megismétlődésétől biztosítja. Amikor a konferencia előterjeszti ezt a beadványt a (hadviselő kormányoknak, parlamenteknek és népeknek, reméli, hogy semmiféle .formális aggodalom nem akadályozza fneg, hogy ugy a hatóságok, imint a népek hzt jóakaratú megvizsgálás, tárgyává tefeyék. A) A nemzetek önelhatározási joga. Az ujabb történelem tanulságos példákat szolgáltat azon tény számára, liogy olyan annehtálások, amelyek az illető nék akarata ellenére- itörténinekj jövendő 'felszabadító háborúk csiráját hordják m/agukban. Ennek az 'alapelvnek ,az elismerése telhiát lényeges előfeltétele volna a jelenlegi konfliktus kielégítő 'megoldásának, tehát az illető nép akarata 'ellenére nem szabad területi eltolódásnak 'történnie. El kell ismerni a népek onelhatáhozási jogát. Ezen alapelv alkalmazásával 'tehát mindenekelőtt követelendő: ' 1. Belgium visszaállítása, 2. a megszállott francia teriiletek viszszaadüsa, 3. az elszüsz-lotharingiai kérdés újból 'való megfontolása, 4. Szerbia és Montenegró függetlensége. A nemzetek önelhatározási jogának az 'alapelve további alkalmazásában megkívánja : 5. a lengyel kérdés megoldását, Len 'gyelországnak független állammá való egyesítésének formájában, 6. határ- és területváltozásokat Olaszország és Ausztria között, amennyire lehetséges a nemzetiségi elv figyelembe vételével, 7. Örményország autonómiáját nemzetközi garancia mellett, 8. a Balkán és kisázsiai Törökország különböző nemzetiségi kérdéseinek nemzetközi megegyezéssel való megoldását. B) Minden ország szabad gazdasági fejlődésének a joga. A különböző nemzetek közti gazdasági antagoniizlmus't a közvélemény a jelenlegi háboru -egyik tokának tekinti. Ebből sürgősen következik miniden1 nemzet szabad gazdasági fejlődési lehetőség inek a szükségszerűsége, egyiknek vagy másiknak a legtöbb kedvezményre való jogosultsága nélküli. Ez irányban mint legfontosabb lépések követelendök: 1. a gyarmatokban, protektorátusokban és érdekszférákban a nyilt kapu alapelvének az elismerése, 2. bizonyos viziutak inte'rnacimalizátása, például a Dardanellák és a Boszpormé. Ezen alapelv alkalmazásával1 szükséges továbbá : 3. hogy a német gyarmatok visszaadassanak, vagy pedig hogy kielégítő kompenzációval gyarmatcser ók eszközöltessenek, 4. hogy Németországnak a közeli Keletre ut adassék. C) A tengerek szabadsága, A tengetek szabadsága alapelvének nemzetközi megegyezés adjon gyakorlati formát. D) A külpolitika parlamentáris ellenőrzése. Az egyes államokban; be kell vezetni a hatékony parlamentáris el lep őrzést a külpolitikában, hogy titkos szerződések és titkos diplomácia ne veszélyeztessék a jövőben is a nemzetek legéletbevágóbb érdekeit. E) Államközi szervezet. A népek egymás közötti zavartalan viszonyainak a szabályozására jogon és törvényen alapuló államközi szerveizet létesítendő. Hogy ez a jogrend már belátható időben megvalósuljon, a nemzetközi jogrend megteremtése elvileg . már a kötendő békeszerződésben követelendő. F) Leszerelés. A nemzetközi jogrend alapját fogja képezni a leszerelés kérdése nemzetközi megegyezésének és meg fogja szabadítani a világot egy rettenetes lidércnyomástól és a lavinaszerűen növekvő eladósodástól, G) Általános államkongresszus. Azok á nehézségek, amelyek a jelenlegi konílagráoióból adódtak, nemcsak a hadviselő nemzeteket érintették, hanem az egész világot. A világnak tehát természetes beleszólási joga van a háboru által akiuttá vált kérdések megoldásába. Az államközi szervezet megteremtése tehát a semleges államok együttműködése nélkül el sem gon.dolllhiató. Ezért általános áilamkongiriesszus hívandó össze, a melynek azonban nem csupán az ebből a háborúból keletkezett kérdésekkel kéli .majd foglalkoznia. A más népekkel együttélő különböző nemzetiségű népek politikai és szellemi szabadságának a problémája a béke jövendő fentartása szempontjából, — ha neirn is okozati összefüggésben a jelenlegi háborúval — alapvető jelentőségű. A kongreszszusnak tehát ebben a kérdésben is elvileg kell állást foglalania. A .föntiekben kísérlet tétetett arra, hogy felállittassék a hadviselők békés megegyezésének és annak a lehetősége,, hogy .az ezen testvérgyilkos háboru által széttépett nemzetközi kötelékek ismét helyreállíttassanak. Bármi legyen is a megoldás, a világ növekvő reménysége a .nemzetközi anarchia megszüntetésére irányul és arra, hogy a nemzetközi viszonyokban ismét uiralomra jut a jog és törvény. A semleges konferencia, ezért bizik abban, hogy annak a jogos reményének adhat kifejezést, liogy a háboru befejeztével kiengesztelő feltételek és egy nemzetközi jogrendnek a megalapít á'sa által megteremtődik az emberiség számára a tartós béke alapja. Húsvétkor, 1916. Semleges konferencia, Stockholm. Az oroszok az angol gazdasági háboru és a párisi konferencia ellen. Berlin, április 21. A Lokalanzeiger -nek egy stoekolimi távirata szerint az orosz birodalmi tanácsban megtámadták Angliának a szövetségesekkel szemben tanusitott elnyomó politikáját. A ház túlnyomó többségének, köztük a kormánytagoknak helyeslő közbeszó,lásai mellett Krísztovnikov képviselő a kereskedelmi háboru folytatását célzó párisi konferenciát oly csatának nevezte, a melyet Anglia a szövetségesekkel kezdett. Oroszországnak a legnagyobb érdeke a német-angol verseny a világpiacon. Anglia vámpirszerüen szívja ki az orosz gazdasági életet. Oroszországnak a békekonferencián gazdaságilag fölfegyverezve kell megjelennie és ezért "most Angliának nyíltan kosarat kell adnia. Frankfurt, április 21. A Frankfurter Zeitung felenti Bernből: Mint a Tagblatt-\&\ beavatott helyről közlik, á párisi gazdasági konferenciával az orosz kormánykörök semmiképpen sem szimpatizálnak. Hir szerint a részvételt egyáltalán elutasították, vagy csak jelentéktelen személyiséget fognak kiküldeni, Szabaszkoj kereskedelemügyi miniszter, aki delegátusnak volt kiszemelve, efutasitötta részvételt, mert a konferenaia irányával nem ért egyet.