Délmagyarország, 1916. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1916-04-22 / 95. szám

370 délmagyarország Szeged, 1916. április 16. A hadikd!€§ön]egyzések első három napja Szegeden. (Saját tudósítónktól.) A háború győ­zelmes befejezése érdekében a kormány imimár negyedízben fordul a nemzet áldozat* készségéhez. Azt hisszük, iaz előző hadiköl­csönck fényes sikerei után bízvást- is-zámitha­'tuiuk arra, hogy ,a kormány felhívása ezúttal 'sem marad eredménytelen. Talán -fölösleges is újból és újból hangsúlyoznunk, ho-gy anyagi előfeltételek nélkül a háborúit foly­tatni nem lehet és igy kockára tennők az eddigi nagy áldozatok eredményét. A negye­dik magyar hadilköicsön sikeréhez azonban még az előzőeknél is -nagyobb nemzeti ér­dekek fűződnek. Mos-t — különösén- most — kell élienségiain'k előtt dokumentálnunk, hogy -gazdasági -téren -se-m -l-eheit legyőzni bennünket és hogy minden remény, amely a háború idejének meghosszabbításától várja levoretésünlket, teljesen hiábavaló. A negye­dik magyar hadilköicsön sikere- tieihát nelm­csak a háború folytatásához adja meg a nélkülözihetetie-n .anyagi eszközöket, hanem épen ezzel közelebb hoz bennünket a béké­hez is. _ A negyedik magyar hadi-köles önre Sze­geden. már megindultaik a -jegyzések. Az a néhány na-p, amióta a jegyzés folyik, na­gyobb eredményeket még. természetesen nem tüntethet fal. Egyelőre .inkább -előzetes tájékozódásokról, megbeszélésekről van szó. Legtöbb jegyzés eddig a főispáni hiva­talban történt. Borbola István {főispáni- tit­kár azt a felviiágosiítást adta, hogy csütörtö­kön és pénteken- hatvanhárom ezer koron;* értékű hadiikölosön-lk'öt-vény.t jegyéz-t-ek a főispáni hivatalban. A szegedi főpo-stái is többen- (keresték föl hadiikölosonjegyzés Vég-tett. Körössy Ist­ván postafőnök -az érdeklődőknek egész nap rendelkezésére áll és mindenkinek a legna­gyobb -készséggel ad f-elvilágoisitásit. A had.i­kölcsörajegyzés ügyében -mindenki bizalom­mal fordulhat hozzá. Miután — -mondta Kö­rössy — az összes postahivatalokban -ugyan­olyan feltételeik mellett lehet jegyezni hadi­kölcsönt, mint a -magánpénz-intézettekben, a po-stai hadikölcsönjgyzés különösen a- kis­pénzű emberek számára célszerű, -a-kiik -ötven­száz koronás jegyzéseikkel -nem .szívesen mennek a nagybankokba. A főpostán- az első hadikölcsöraje-gyző Kovács Péter Tömörkény községbeli állami elemi iskolai igazgató volt, -aki -ezer koronát jegyzett. A hazafias népiskolai igazgató, aki­nek nemes példája sokaknak szolgálhat buz­dításul, jelenleg mint raépíölikelő hadnagy teljesít szolgálatot Szeg-eden. Érdeklődtünk a szegedi bankoknál is és azt a felvilágosítást nyert-ük, hogy a jegy­zések a bankokban is megindultak ugyan, de számbave-hetq eredményről természetesen még n-etn igen lehet beszélni. A Szécsi-ba nlkház-ba n sokan itájékozód­t-ak, érdeklődtek és a jelek arra vallanak, ho-gy a negyedik magyar had [kölcsönnek i-s fényes sikere lesz. Ugyanezt közölték velünk -a Szeged­Csongrádi, a Kereskedelmi és Iparbank, a Hitelbank részéről és a May-féle banküzlet­ben is. Szám'szerii adatokat — ,a jegyzések mostani kezdő stádiumába-n — egyik bank sem bocsátott rendelkezésünkre. líltotékeis Ihíel-y'ről közlik a következő­ket: A háború egyik sajátságos tünete az a n-ehi várt nagy pénzbőség, melyet gazdasági téren napjainkban tapasztalhatunk. A mező­gazdaságban, iparban, kereskedelemben a terményeik -kedvező -értékesítése, illetve a hadsereg céljait szolgáló legkülönbözőbb szálilitás-ok és a kedvező keresteti viszonyok folytain máról-lholnapra uj tőkék keletkez­nek, azonkívül tekintélyes tőkemeigtakaritá­sok állanak -elő, amit a pénz intézetek betétál­lományának általános nagya-rányu emelke­dése iis -bizonyít. Mivel- p-ediig ezzel, szemben a vállalkozási kedv a vi-szo-nyölknak megfe­lelően a miini-mulmir-a csappant, hovatovább csökken: ezen tőkék minél kedvezőbb elhe­lyezéséinek -lehetősége is-. Ennélfogva- igen- nagy szolgálatot telsz a gazdasági életinek a-z állam a hadikölcsö­nök kibocsátásával, -mert ezzel -módot nyuj-t arra, ho-gy mindezek a felgyülemlett és — mondhatnánk — .kihasználatlanul heverő pénzek -minden kockázat nélkül -olyan elhe­lyezést találnak, aminő még normális -körül­mények között is alkalmas igények kielé­gítésére, a jelenlegi viszony-ok mellett me-g cpen egyik legjobb, im-e-rt legbiztosabb tők-e­befefctetésnek tekinthető. . Ezért nem hinnők, hogy most, midőn a kormány ujabb hiadiikölicsön jegyzésére hívja fel ta nemzetet, akadna egy ember is;, akinek osalk a legkisebb tőkéje is van, ho-gy meg ne ragadná az alkalmat, m-el.y pénzének tekin­télyes, 6-18—6-55%-os kamattal való gyii­rnöilcsöztetésére kínálkozik, -annál inkább, miivel ezt tennie másrészit Viszont köteles­sége .i-s. A ipénz -ugyanis ezúttal a nemzeti -létün­ket alapjaiban veszélyeztető, orvul reánk ziud.itott háború céljaira szükséges, melynek győzelmes befejezését minden magyar haza­finak kötelessége elősegíteni. Katonáink vé­rüket ontják és jajszó nélkül állják a legret­tenetesebb fáradalmakat is. Ikell tehát, ho-gy azo'k, akik itthon maradtak, pié-nzük kölcsön­beadásával rójjálk le adósságukat, mellyel a győzelintes béke Ikivivásával, hia-zán/k jö­vendő nagyságának megalapozásával szem­ben tartoznak. A magyar embernek kötelességtudással párosult józan gondolkozása az a biztos zá­log, mely a legújabb had-fkölcsöranek az előző liároim kölcsön eredményével legalább is felérő fényes sikerét biztosítja. A szegedi nagyobb jegyzéseik .sorát a Szegedi Kenderfonógyár nyitotta meg. Pén­teken ugyanis félmillió koronát jegyzett a vállalat a negyedik badikölcsönre. A Ken­de-ríon-ógyár a hadi-jótékonysági akciók terén is állandóan vezetett és az első három hadi­köles-önből is tekintélyes összegeiket jegy­zett. HÚSVÉTRA selyem-, papír- és cukor­tojások, saját gyárt­mányú cukorkák nagy válasz­tékban V ÁRVAY Sándor és Fia cukrásznál KLAUZÁL-TÉR 1. TELEFON 251. sz. Káplár Jievesi elment hosszú szabadságra. (Saját tudósítónktól.) Piros pozsgás me­nyecske kopogtat Gráf -Dezső rendőrtiszt hi­vatalának ajtaján. . Illedelmes adjon istent mond, majd türelmesen megvárja, amig rá­kerül a sor. A rendőrtiszt gyorsan végez » felekkel, most a, menyecske következik. Na­gyot -fohászkodik, színes selyem kendőt szed elő a pruszlik,jából, széttöri ti az asztalon, írások vauinak a kendőben. Gráf biztatja a menyecskét, -mire a-z leküzdi félénkségét és beszélni kezd: — Tekintetes ur kérem, — mondja — ezt a nagy csomó írást hoztam, ide igazítot­tak, tessen megnézni, hogy mi van bennük. Megnézzük az írásokat. Legfelül egy le­vél van, a Dokerdóról irta káplár ur .Hevesi az asszonyának. Igy szól a levél: — Kedves aranyom és kis családom, tu­datom, liogy hál' Istennek egészséges vagyok, csak ezek a -fene digók nyugtalankodnak, de megadjuk nekik, (ha. kitolják az orrukat. Mellettem van a dec-kun-gban a Horvát [M.isa, tudóid ott laknak a templom mellett, az Amál néni rokona. (Kedves aranyom és kís -csa­ládom, tndatoan, hogv eddig nem voltam egyszer se odahaza, de -most, ha megsegít a-a Ur, kinek neve l-egyen áldott, két hét múlva hazamegyek, akikor aztán megint jó lesz minden kedves aranyom. Biztos, hogy el­engednek, a kapitány ur mondta. Amikor elindulok fogok neked telegrafálni. M-cs-t ezzel zárom soraimat és dicsértessék a Jéziro szent neve kedves aranyoiy és kis családom, Maradok lni férjed káplár Hevesi. iA' rendőrtiszt most már látja, liogy nem hozzá tartozik az ügy, de kérésünkre -meg­engedi, hogy a többi irá-s-t is megnézzük. A menyecske, amikor lét ja, hogy a végiére értünk a levélnek, megszólal: — Tekintetes urak, szé-pen -megkérem, tesseni megmondani, m-iért némi jött haza az emberem, amikor mán két hónapja is van, hogy azt irta, licJgy igy-ün. Ez a nénret -levél is azóta jött, — tessék megnézni — biztosan ebben irja, hogy -miikor érkezik. -Nem mutat­tam rneg ezt a levelet még -senkinek, ,inert az uram, amikor elment, azt mondta, — sok irigyünk van, tetszik tudni — hogy a levelét sohase mutassam meg senkinek. Most aztán ez a. német -levél jött. és éni nem tudom el­olvasni. iNem volt bizodalmam senkiben, az­tán ideiga-zltoítak, mert itt intézi a tekinte­tes ur a szabadságokait. (Elolvastuk a német levelet, könnyes lett tőle a szemünk. Káplár inr Hevesi hadnagya irta a levelet, nelrány rövid sorban lre nagy bánatot hozott, a. pósta a szatymazi menyecs­kének, akinek az ura nem jöhet, 'haza meg­nézni, lrcgy mit csinál az asszonya, meg a kis családja, mert elment bosszú szabadság­ra. Ezt irta a hadnagy ur: Asszonyom, He­vesi 'Sándor káplár e-gy rohamban olasz golyótól szivén találva hősi halált, halt. iA menyecske a szemünkből akarta 'ki­olvasni, hogy m-i van a német levélben. Ugy látszik, -nem tudtuk eltitkolni, lrogy mi tör­tént káplár Hevesivel. Hosszasan 'bámult ránik az asszony, aki eddig rrern is gondolt­ai ra, lrogy szomorú llrir va^r a német levél­ben. .Egy darabig mereven! nézett ránk, az­tán nemi birka magát türtőztetni és hangos zokogásban tört ki. Vigasztaltuk, igyekez­tünk a léikére beszólni, de Hevesiné inát

Next

/
Oldalképek
Tartalom