Délmagyarország, 1916. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1916-04-19 / 92. szám

DÉÍiMAGY A EORSZ Á§ Szeged, 191ö. április Í9. Diinaburgnái az oroszok támadása véresen összeomlott. BUDAPEST, április 18. (Közli a minisz­terelnöki sajtóosztály.) Az orosz harctéren a helyzet változatlan. HÖFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. BERLIN, április 18. A nagy íöhadiszál­A Balkánon nincs változás. BUDAPEST, április 18. (Közli a minisz­terelnöki sajtóosztály.) A délkeleti harctéren a helyzet változatlan. HÖFER altábornagy, a vezérkari főnök helvette.se. BERLIN, április 18. A nagy főhadiszál­lás jelenti: A balkáni harctéren lényeges esemény nem történt. LEGFŐBB HADVEZETŐSÉG. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Verdun eleste az antant katasztrófájára vezet. — Ellentétek a franciák és angolok közölt. — Berlin, április 18. Az újonnan ide érke­zett ellenséges liánokból kiderül, ihogy a Ver­diin előtt való győzedelmes német előretörés következtében uj ellentétek keletkeztek az antant hatalmak között. Mig a francia lapok legtöbbje és első sorban Clemenceau lapja Angolország segítségéért kiált és a cenzúra beleegyezéséivel súlyos vádakkal illeti az an­gol tétlenséget, addig az irányiadó angol fér­fiak uj szerepükben Angolország háborús céljait lehetőleg el akarják választani saját szövetségeseik háborús céljaitól. Az angol'1 kormány és az angol -többség nem alkar tud­ni semmit az általános v-édkötelezettségről, ugy, amint Franciaország kívánja, a háboru után való gazdasági háboru dolgában pedig Angolország nem akar kötelező határozaxto kat hozni. Páris és London közt máris ész­revehető az- elidegenedés, amely Verdunnek kétségtelen eleste után az antant katasztró­fáját okozhatja. A semleges államokban, ne­vezetesen Svájcban, egészen hangosan beszél nék továbbá arról, hogy Franciaország le­mondott Oroszországba vetett minden remé­nyéről, mivel Oroszország számára -nem tud­ják meghódítani sem a tengerszorosokat, sem pedig nem lehet neki visszaadni Len­gyelországot. Mivel továbbá Oroszország tevékeny segítsége legutóbbi vereségei után lehetetlennek tűnik feli, alig van már érdek­közösség Franciaország és Oroszország kö­zött. Francia nyilatkozatokból, habár leplez­getve, de mégis kiderül, hogy a verduni harc­ban már a legutolsó tartalékokat is felhasz­nálják és Franciaország legfiatalabb legény­sége (is elvérzik. A bejelentett nagy támadás­ra alig rendelkezik már elegendő erővel. Ami most Verdun előtt történik, az Franciaor­szágnak bizonyára legutolsó és legnagyobb erőfes'zitése és mivel a harc reménytelen, egyre növekszik az elkeseredés Angolország ellen és ezzel együtt terjed a kijózanodás lás jelenti: A diinaburgi hídfőben ina reggel' a Garbimowgátó! délre levő állásaink előtt keskeny arcvonalon intézett orosz támadá­sok az ellenség nagy veszteségéi mellett om­lottak össze. LEGFŐBB HADVEZETŐSÉG (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) nemcsak Parisban, hanem Franciaország minden városában is-. Franciaország Amerika közbelépésé­től reméli a békét. Genf, április, 18. Gábriel Hannotaax, volt francia külügyminiszter a ,.Figaro"-ha cik­ket irt „Amerika lábhoz tett fegyverben" oimsruel. Többek között a következőket irja: — Wilson már kijelentette, hogy tar­tós és gyors békét osak ugy léket elérni, ha Amerika teljes súlyát belevetné a mérlegbe. Igenis, Amerika sokat tehet, de csak ha sa­ját szabadságának megvédésére irányuló el­veit figyelembe veszi. A következmény ma­gától adva van. Wilson -ránök megértette az idők járását. En már a háboru elején kon­statáltam, h'ogy Amerikának végig semle­gességben való maradása lehetetlen lesz és most az -események fejlődnek ebben az irányban. Tudja-e az amerikai közvéle­mény, hogy kikerülhetetlen a világháborúban váló részvétele s te akarja-e hunyni a sze­mlét, mintán már látott vele? Fog-e ideje-ko­rú cselekedni a köztársaság, nem tudjuk, de Wilson érti a 'helyzetet és csak kérdés, le tudja-e vonni a következményeket. Pártja és a szenátus mellette vau, ia közvélemény támogatja. Még egyszer mérlegelnie kell a kettős belső és külső veszélyt és aztán sa­ját magához fog szólni: Most pedig a mi becsületünk és. érdekeink tettre hívnak. Szerb nyilatkozatok nyugtalanítják Olaszországot. * Lugano, április 18. Egyre -világosabban látszik a szövetségesek táborában fönnálló belső -ellentét, amelyet semmiféle konferen­ciával nem -tudnak kiegyenlíteni. Ezúttal a Daily Chronicle munkatársának Pasicscsal folytatott intervjuja az, amely az olaszok­legélénkebb ellentmondásával találkozik. A szerb miniszterelnök ugyanis Szerbia- szá­mára követelte Ausztria és Magyarország valamennyi délszlávját. Néhány mappa! előbb Sándor herceg kijelentette, hogy az uj Szer­biának az Adriától a Timókig el kell terjed­nie. Érthető, ha e szerb nagyra:vágyás lát­tára -az olaszok kedve ugyancsak ráfanyalo­dik s az Idea Nazionale valamennyi olasz tolmácsaiként lép föl, amikor azt hangoztat­ja, hogy itt az ideje, hogy az efféle meggon­dolatlan nyilatkozatnak véget vessenek. Sok­kal komolyabb valami a háboru, semhogy fe­le-lőss-éges állásban levő férfiak szám-ára eny­nyire műkedvelő beszédgyakorlatokra adjor^ alkalmat. Olaszországnak kötelessége, hogy végre energikusam, lássa e-i föladatát és jut­tassa kifejezésre azt a kívánságát, hogy az olasz nép ilyetén nyugtalanítása szűnjék meg, -mert nagy erejét zavartalanul a győ­zeUem elérésének akarja szentelni. Útban az Unió*utoIsó jegyzéke Németországhoz. Rotterdam, április 18. A Daily News je­lenti Washingtonból: Wilson elnök tegnap egész nap az uj jegyzék elkészítésién -dolgo­zott. A jegyzék hangja igein éles lesz, föl fog­ja sorolni tengeralattjárók részléről eddig el­követett jogtalanságokat és a lövőre vonat­kozólag hatékonyabb biztosítékokat kér Né­metországtól az amerikai polgárok életbiz­tonságának megóvása érdekében. A jegyzék ne milesz határidőhöz kötött, ultimátulmszerii, de a tengeralattjárók ügyébein ez lesz hang­súlyozottan az utolsó jegyzéke Amerikának. Elnapolták a román kamarát. Bukarest, április 18. Fölolvasták a ka­marában a király kéziratot a törvényhozás üléseinek elnapolásáról-. Bratianu miniszter­elnök beszédet mondott a kamarában és a szenátusban. Méltatta a súlyos korszak-ot, a melyet most átél Románia, vázolta a nehéz külpolitikai és belügyi viszonyokat. Senkinek nincs -most joga arra, — mondta a miniszter­elnök. hogy közömbösen figyelje az esemé­nyeket. Az ellenzék bűnt kő-vet el, ha most szemt-eUieilyezkediik a kormánnyal. Csatározások a Szuez-csatornánál. Konstantinápoly, április 18. A Milli-iigy­nökség jelenti: Április 14-én egy ellenséges repülő E-n-os irányából átrepült Drinápoiyou és két bombát dobott le, hatástalanuí. Egyik földerítő Osztagaink a Szuez part­jánál megtámadott egy ellenséges repülő-osz­tagot, amelyet menekülésre kéuyszeritett. Páris — mialatt Verdun sorsa eldől. Kf'isztiánia, április 18. Az Aftenposten mert párisi levelezője, Fröis Fröi-slaud ezzel a címmel: Páris— mialatt Verdun sorsa el­dől, a következőiket irja: Az egész dolog kissé korán jött. Azon­ban aligha korán Joffrera, Castetnauira, Huírn­bertre, Petainra stb., nézive, akik bizonyára tudták, hogy hatalmas -német támadás ké­szülődik. De-a verduni német roham meg­lepte a párisiakat s nemcsak ezeket, hanem a legtöbb szövetségesüket és a semlegeseket is. Mindegyre jobban, és különösen a mult tél fo­lyamán szinte általánosain dogmává fejlődött az a, vélemény, hogy ha tavasszal Észalk­Franciaország lövőárkaiban ismét megkez­dődik az élénkség: ez az élénkség a szövets­ségesek óriás támadásának bevezetését fogja jelenteni, Ugy tervezték, hogy ezúttal a szö­vetségesléknél lesz a kezdés; a jövő tavasz­tól -kezdve ők fogják előírni a mám eteknek a cselekvés törvényét és .akaratukat rá fogják kényszeríteni a nemietekre. Általános fölfogás szerint e .minden támadás teghatalmas-abbiká­nak időpontját is kizárólag a szövetségesek választhatták volna meg. De ugy a kezdés, miiint a kezdődő támadás időpontja tekinteté­ben a valódi események halomra döntöttek minden számítást és a németek ismét meg­előzték ellenfeleiket. A március-áprilisi fran­cia-angol támadás Helyett február—márciusi német támadás történt. Nem csoda tehát, — fejezi be a tudósító — hogy tele van a le­vegő fesziilséggei, -valahányszor közeledik az az óra, amelyben közhírré teszik a hiva­talos harctéri jelentéseket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom