Délmagyarország, 1916. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1916-04-19 / 92. szám

Szeged, 1916. április 20. DÉLMAGYARORSZÁG 19 Szegedem szombaton kezdődik a t]épfölkelöl$ összeírása. (Saját tudósítónktól.) A bon-védelmi miniszter az 1866. évtől 1897. évig bezárólag terjedő időben született és a népfölkelési bemutató vagy utóbemutató szemlén,, illetőleg Pótsze-mién -megvizsgált és -alikla'limatlanniak, illetőleg alkalmasnak talált, de a tényleges 'szolgálatból. ailkalmatíaraságuk imiatt elbocsátott népfölkelési kötelezettek újbóli öszszeirását -rendelte el. A rendelet, amely a hivatalos la-p keddi számában, jelent meg, intézkedik a fölmentettek jogaiméneik ismételt igazolásáról iis. A 'bevonulások .határidejét a rendelet nem állapítja meig. . Budapesten inár kifüggesztették a miniszter rendeletét tartalmazó plakátokat, a melyek még ezen a héten Szegeden is megjelennek. Az összeírást Szegeden 'szombaton kezdik meg az 1897-esefckíel és húsvét tét-, fején folytatják. A .rendelet 'Szerint 1866. évtől 1897. évig bezárólag terjedő időben született öszsz-es népföl,kelésre kötelezettek, akik jelenlég a közös hadseregben, haditengerészetnél, honvédségnél vagy csendőrségnél nem szolgálnak, vagy hádicélu szolgálat teljesítése végett tartózkodási helyűiket el nem hogytáik, — tekintet nélkül arra,, hogy a soYozáskor vagy a szemlén a lik álmatlanoknak találtattak, vagy allikaknasságaik folytan bevonultak és később a tényleges szolgákéból [alkalmatlanságuk miatt elbocsáttattak, valamint tekintet nélküli a szemlebizottsági 'határozat, vagy az -elbocsátás időpontjára és 'arra, vájjon az illető egyének magyar, ille• főleg, osztrák állampolgárok, avagy bosz'nia-hercegovinai tartományi illetőség,üek-e; 'nemkülönben a népfölkelési tényleges szolgálat alól .bevonulásuk előtt, Vagy után, akár 'meghatározott, akár bizonytalan, időre felmentett összes népfelkelésre (kötelezették '(felmentett! volt tisztek is); mindazon népfelkelésre kötelezettek, akik az eddig elren'delt népfölkelési bemutató vagy utóbömutató szemlén, illetőleg pótszámlén ímegjelennii tartoztak, de ebbeli kötelezettségüknek elegét nein tettek, ítéhát az 1865. évi születésű ily egyének is, a hirdetményekben és 'hírlapokban meghatározott időben összeírásuk végett a tartózkodási hely elöljáróságánál (katonaügyi osztálynál) jelentkezni tartoznak a kezeik között levő népfölkelési igazoiványi lappal, vagy akik tényleg szolgálták és els-zabadságoíta-ttak, vagy felülvizsgálat utján elbocsáttatták, illetőleg akik a népfölkellési fegyveres szolgálat attól felmentetlek. az ezen körülményt igazoló iratokkal. Nem tartoznak jelentkezni: ,a tartalékos, a -s-ziolgálatikivüli viszonyban .levő és a nyugdíjas katonai havidíjasok, amennyiben katonai rangjukat megtartották. Az összeírás legkésőbb 1916. évi május 3-üig befejezendő. Az -es-kőrban szenvedők a népfölkelési bemutató szemlén megjelenni 'tartoznak, az ezen betegséget igazoló iratokat a szemlebizottségnak bemutatni tartoznak. Az oly fegyveres szolgálatra alkalmasnak talált népfölkelésre kötelezettek, akik népfelkelő bemutató szemle ^kötelezettségűiknek eddig eleget nem tettek és a születési évfolyamukhoz tartozó népfölkelési kötelezettek már bevonulták, népfölkelési tényleges szolgálatira azonnali bevonulni tartóznák. Ha pedig megállapittatnélk, hogy valamely népfelkelésre kötelezett eddligi népfelkelést kötelezettségének azért nem tett eleget, mert a népfölkelési muinkáscélcikra vagy hadi célokra szükségelt személyes szolgálatok teljesítésére a h-adszolgáltatási törvény alapján személyes szolgálatra igényibevétetett, az az illető a jelen rendeletben elrendelt pótszemlére elővezetendő és íha a népfölkelési fegyveres szolgálatra alkalmasnak osztályoztatik, nem azonnal, hanem csak iá legközelebbi általános bevonulás alkalmával 'köteles bevonulni. A népfölkelési bemutató pótszemlék az 1897—1878. évi születésű egyénekre nézve 1916. évi májas 16-ától legfeljabb junius 24-ig, az 1877—1866. évi sziiletésiiekre 1916. évi augusztus 21-től 1916. évi szeptember 12-ig terjedő időben, mind a két. koro szt ál y csopo rtokr a nézve a sorozó járások sorozási székhelyein tartatnak .meg. A fogházakban, fegyintézetekben és javítóintézetekben levő szenile-köt-elesclket, ha legalább húszan vannak, a s-zmilebizoittság az illető f'Ogháziban, fegyintézetben és javitöin-tézetben vizsgálhatja még. A népfölkelési tényleges szolgálat alól felmentettek igazolni kötelesek, vájjon még mindig azon viszonyok között vannak-e, a melyek a felmentést indokolttá teszik. A hadsereg részére dolgozó és külön kijelölt azon gyáraknál, vállalatoknál, üzemeknél ab kai mázott népfelkelésre köteleztettek, -amely gyáraknak katonai vezetőjük vagy munkásosztag parancsnokuk van, az utóbbiak által kiállított igazolvánnyal, más esetben a gvár, vállalat, üzem stb. vezetősége álltai kiállított és az illetékes elöljáróság által 'láttamozott igazolvánnyal' tartoznak bizonyítaná, hogy annál a gyárnál stb. amelv felmentésüket kérte, még .mindig alkalmazva vannak. Akik iránt iparosok és vállalkozók vannak-felmentve, a hatóság által kiállított 'bizonyítvánnyal kötelesek igazolni, hogv felmentésük jogcíme fennáll. A különböző pénzintézeteiknél, részvénytársaságoknál, szövetkezeteknél, gazdasági egyesületeknél, ármentesitésa s egyéb magán- vagy közcélt szolgáló társulatoknál alkalmazott egyének, az illető intézet stb. vezetősége által kiállított és a hatóság utján láttamozott bizonyítvánnyal kötelesek igazolni fölmentésüket. A közszolgálatban alkalmazottaik, vatar mint az önálló mezőgazdák, föld'- és szőlőbirtokosok és azok alkalmazottai, ak'iik öszszeirás végett ugyancsak jelen tikeznii tartoznak, jogcímük fennállását csupán a-.népfölkelési igazoiványi lapjuk hátlapjára vezetettzáradékolással tartoznak igazolni. A népfölkelési bemutató pót szemlén népfelkelési fegvvéres szolgálatra alkailmasnak talált népfölkelési kötelezetteknek bevonulása 'később fog közhírré tétetni. Azo-k ia nápfölkeiéSire köteleztettek, akik az -előző szemléiken megjelenni tartoztak, de azokon meg nem jelentek és ,a jelen rendelet értelmében tartót belmutató pótsz-amilén alkalmasnak találtattak, népfölkelési tényleges szolgálatra azonnal bevonulni tartoznak. Angol lap szerint a német offenziva hozza meg a döntést, München, április 18. A Miinchener Neueste Nachrichten szerint Law lapja, a Daily Express nyilván sugalmazott cikkben arra kéri a konzervatívokat, hogy Carson-nak ,a koalició szélt ugrasz t'ására irányuló kísérleteit ne támogassák, mert a nagyon komoly háborús helyzet miatt ma minden komuínyváltozüstól óvakodni kell. A háború elérte azt a stádiumot, arriilkör az ellenség nyilván el van határozva arra, hogy a döntést kikénys-zeri.tse. És ha óriás erejét továbbra is Verdun ellen viszi, mint a légutóbbi hét hét alatt tette, akkor ez kétségtelenül sikerülni fog neki. És vagy át fogja törni a francia állásokat, vagy pedig kimeríti a saját erejét. -Mindenesetre Németország nagy tavaszi offenzívája meghozza a döntést és pedig sokkal korábban, mint általában várják. A szegedi szinház jövője. (Saját tudósítónktól.) Keddi számában hangot .adott már a Délmagyarország annak a véleményének, Ihogy -a szeg.edi szinház minden érdeke azt kívánja, 'hogy a pályázat bérletéire ki Írassék. A legszélesebb körökben ismeretes, Ihogy ezzel a •véleményünkkel nem állunk egyedül és hogy a szinház' ügyeit a' város képviseletélben intéző faktorok legtöbbje is ezen az elvi nézeten van, Sokan sietnek 'kijelenteni, h-ogy ennek az elvi kijelentésnek siit.cs a mostani igazgató ellen irányuló tendenciája. Mi -ezt1 föilöslegs-n-ek 'tartjuk. Altnássy ur van annyira intelligens, ember, hogy hat éves szegedi működéséről- legalább önmagának tud olyan mérleget készíteni, a mely megközelíti az igazságot. És. akkor bizonyára sajnálat tal fogj a ő is megállapítani', hogy Ígéreteiből soka-t nant 'váltott Valóra, el fogja ismerni, hogy jogosan elégedetlenkednek azok, akik a 'szegedi színházat elsőrendű ii ivón szeretnék látni. A HÍVÓ kérdése persze nagyon relatív. Nemcsak a szentélyek szerint, akik az .igényeket felállítják, hanem az igényeik szerint is, amelyeket támasztanak. Nem lehet kívánni például a szegedi szinigazgatötót, hogy Medgyasszay Vilmát vagy . Szamosi Elzát szerződtesse primadonnának és ne-tn lehet kívánni, hogy a Mágnás Miska kiállítására annyit költsön, -mint a Király-szinház. A nívó személyek .szerint váló -megítélésének — egy-egy darab, vagy előadásról való vélemény más lapra tartozik -és nem ilyen természetű elvi kérdés — természetéről leginkább azzal nyujthatu-n-k szemléltető képet, hogy az egyik ur azt mondja, h-ogy a -s'zinházba jár a közönség a sóik zsúfolt ház és taps amellett bizonyít, ho-gy ott a közönség jól mulat, a másik ur viszont tiltakozik az ellen, h-ogy ilyen szempontok szerint bíráltassék el az, hogy a szegedi szinház betölti-e hivatását. Azt mondja ez a másik ur: a város monopoiiumot biztosit a szi-nlhá-znak, a város évente körülbelül 40.000 koronát költ a színházra, mindezt nemcsak .azért, hogy a nép mulasson, Hiszen ha csa-k ez lenne a város célja és nem kívánná meg bizonyos hivatás betöltését attól a -színháztól, amelynek egzisztenciális 'érdekéről fejedelmien gondoskodik, bizonyára létesítene és ugyanilyen feltételek közé juttatnia orfeulmot, sőt egyéb mulatókat is. Tessék eldönteni, hogy a két ur közül kinek van igaza. C-saik nagy általánosságban kiváltunk rámutatni arra a közönség köréiben egyre, jobban fért hódító véleményre, hogy -a szinház mai városi -szervezete, tehát a szinházi szerződés is nagyon hiányos. Ez a szerződés alig nyújtja valami garanciáját annak, h-o-gy a szegedi színpadról mást is kapjunk, mint olyan színjátszást, amelyet a düákhelyek és a karzat-ok tapsa igazol. Sőt ha azt a két szerződés-t összehasonlítjuk, amelyet 1904ben -és 1910-ben kötött a hatóság, azt a furcsaságot fog-juk tapasztalni, h-ogy az utóbb kötött szerződésben -kisebb igényt támaszt a város. Ez azt a látszatot kelthetné, mintha valaki Szegeden mesterségesen vissza akarná fejleszteni a színészetet. Bedig ugy-e, -erről szó -sem leltet? Ilyen tendencia senkit sem vezet és ha a szerződéseik összehasonlítása u-tán mégii-s ennek kell bebizonyosodni, való-