Délmagyarország, 1916. március (5. évfolyam, 51-76. szám)

1916-03-10 / 59. szám

Saéged, 1916. március 10. DfLMAGYARORSEXO Megbukott az olasz és a francia hadügyminiszter. LUGANÓ, március 9. Zupelli olasz hadügyminiszter benyújtotta lemondását. Utódjául Alfieni tábornokot emlegetik. Zupelli bukását megelőzőleg a király hosszasan tanácskozott Salandrával, Son­ninovai és Marcorával, a kamara elnöké­vel. GENF, március 9. Párisi jelentés sze­rint GalHeni hadügyminiszter egy „fonto­sabb hivatás" betöltése végett lemondott. BERLIN, március 9. Párisi jelentések szerint Gallieni francia hadügyminiszter be­nyújtotta lemondását. GENF, március 9. Általános a vélemény, hogy a francia hadügyminiszter megrendült egészségi állapotára való tekintettel kéri fel­mentését. Sikertelen orosz előretörések. BERLIN, március 9. A nagyifőhadiszál­lás jelenti: Előőrsi állásaink ellen intézett °rosz előretörések sehol sem jártak siker­rel. Mint utólagosan jelentik, egyik légha­jónk a Minszk felé vezető útvonalon a vas­od építményeket, valamint ellenséges csa­patokat Mirben a március nyolcadikára v>rradó éjjelen megtámadta. LEGFŐBB HADVEZETŐSÉG. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) BUDAPEST, március 9. (Közli a mi­niszterelnöki sajtóosztály.) Az orosz had­színtéren nincs ujabb esemény. HÖFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. Szeged mozgalma a háború rokkantjaiért. — A szegedi munkaközvetítő hivatal működése. — Az állami munkaközvetítő kerületi székhelge lesz Szeged, — (Saját tudósítónktól.) A szegedi munka; közvetitő 'hivatal vezetősége csütörtökön dél­után a Kereskedelmi és Iparkamarában ülést tartott, amelyen dr. Szalay József főkapi­tány elnökölt. Az ülésnek kiváló jelentőséget adott a rokkant-kérdés tárgyalása. Az ülé­sen az a kívánság merült fel, hogy Szegeden is állítsanak fel rokkant-iskolát, ahol a rok­kantakat főképen a íöldmivelési és kertészed munkák végzésére oktatnák'. A létesítendő •munkástelepeken pedig a háziipari foglalko­zásokra képeznék ki a rokkantakat. A nagy­fontosságú szociális problémáról beható vi­ta indult meg, amelynek folyamán arról is szó volt, hogy a kormány a rokkant-iskolák felállítását csupán az egyetemi városokban ártja célszerűnek. E felifogás szerint tehát Szegednek nem lenne reménye arra, hogy rokkant-iskolát kapjon. Végül abban állapod­tak meg, hogy a munkaközvetítő hivatal aA­zal a javaslattal lép a városi tanács elé, hogy a központi rokkantügyi hivatal szorgalmaz­za, hogyJSzegeden, a speciális viszonyoknak megfelelő rokkant-iskola szerveztessék. Az ülésről az alábbi tudósításunk szá­mol be: Az ülés megnyitása után dr. Szulay Jó zsef főkapitány behatóan ismertette azokat az intenciókat, amelyek a munkaközvetitő­hivataít eddigi működésében vezették. Utalt arra, hogy a munkaközvetítés legközelebb állami kezelésbe megy át, de ezzel a mun­kaközvetítés Szegedet illetően csupán for­mailag változnék meg, lényegében nem, inert a szegedi munkaközvetitő-hivatal működésé­ről illetékes helyen igen elismerően nyilat­koztuk. Az állami munkaközvetítő, amely­nek Szeged lesz a kerületi székhelye, ugyan­olyan alapelvek szerint fog működni, mint amilyenek szerint "a szegedi eddig műkö­dött. Ez.utyti Iratért annak az ismertetéséire, hogy a szegedi munkaközvetitő-hivatal mit tett a rokkantak elhelyezése érdekében és kifejtette, hogy a hivatal teljes tudatában van azoknak a kötelességeknek, amelyek e tekintetben a munkaközvetítésre hárulnak. Kijelenti, hogy addig is, amig az állami munkaközvetítő életbelép, a szegedi munka­közvetítő érző szivvel karolja fel a hadirok­kantak sorsát, akik közül már eddig számo­sat elhelyezett, A jövőben a hivatal — tekin­tettel a hadirokkantak egyre növekvő számá­ra — még inkább arra fog törekedni, hogy a rokkantakat állandó keresethez juttassa. Felkéri Vásárhelyi Júlia ügyvezető-előadót, hogy a hivatal 1915. évi működéséről ter­jessze elő jelentését, amelyből a következő­ket emeljük ki: — A munkaközvetitö hivatalban műkö­désének második esztendejében a tömeges hadbavonulások következtében az első esz­tendőhöz képest lényegesen kisebb számban jelentkeztek a férfi munkakeresők. Fokozott volt a szükséglet azokban az iparágakban, amelyek hadi felszereléseket áílitának elő, vagy bárminemű vonatkozásban állanak a hadsereg ellátásával. Ezekben az iparágak­ban (cipészek, csizmadiák, fém- és vasesz­| tergályosok, fonó- és szövőmunkások köré­ből) egész esztendő alatt munkáshiány volt. Jelentékeny volt a munkanélküliség az épí­tőipariban és a faiparban a bútorasztalosok körében. Ezen iparágak szakmunkásai több­nyire idegen munkakörben alkalmaztattak. Az év végére a bevonulások következtében munkás alig maradt. Elénk tüzérségi harc az °lasz front egyes részein. BUDAPEST, március 9. (Közli a mi­"'szterelnöki sajtóosztály.) A délnyugati ; arcvonaloii a harci tevékenységet az idö­h|rás még mindig szük korlátok közé szo­kja. A Col di Lana szakaszon és a Monté fa,n Michelen tegnap élénk tüzérségi harcok íolVtak. HÖFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. ^Balkánon nincs változás. BUDAPEST, március 9. (Közli a. mi­n'szterelnöki sajtóosztály.) A délkeleti had­2l"téren nincs ujabb esemény. HÖFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. fás "'órcius 9. A nagyifőliadiszál­s Jelenti: A balkáni hadszíntéren váltó­ban a helyzet. LEGFŐBB HADVEZETŐSÉG. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) — A munkaközvetitö hivatal működésé­nek életében jelentős fordulat volt intelligens, képzett egyéneknek, tanerőknek (óraadók stb.) magasabb képzettségű irodai tisztvise­lőknek a jelentkezése, mert a munkaközvetí­tők anyagát többnyire ipari munkások és napszámosok szolgáltatják. Olyan munka­adóknak, ukilc az átlagnál alacsonyabb mun­kabért fizetnek, « hivatal nem közvetít. — A nőmunkakeresfík száma egész év­ben aránytalanul nagyobb volt a munkaal­kalmak számánál. A hadbavonultak nöhozzá­tartozóit, többnyire képzetlen egyéneket, üz­letekben elárusitónői, varrási vagy .háztar­tásbeli munkakörökbe állitatta a hivatal ki­váltságaiknak megfelelően. Általában háztar­tásbeli afkalmazottak az 1915. évben igen nagy számban jelentkeztek, de többnyire nem 'hivatásosak, hanem köztük igen sokan a (há­borúnak a 'hajótöröttéi, akik az előtt család­ban éltek. Munkaközvetítési szempontból ezeknek a sorsa a legkilátástalanabb. — Az 1915. évben, különösen a tél nehéz (hónapjaiban varrási és otthoni munkával lát­ta el a kisgyermekes családanyákat. A hiva­tal működésében az a szociális elv érvénye­sül, Ihogv a munkás azideig se legyen mun­ka nélkül, amig szakmájában, képzettségének megfelelő munkakörbe állitható. A statisztikai kimutatásból kitűnik, hogy a hivatalban 1915-ben 3601 rnunkakereső je­lentkezett. akik közül 3451 munkást sikerült elhelyezni. A hivatal 1914. augusztus 1-töl számitva összesen 6950 munkásnak közvetí­tett szakmájába vágó foglalkozást. Az évi jelentést a bizottság elismeréssel vette tudomásul és a fáradhatatlan buzgó­ságért köszönetet mondott az előadónak. Ezután Vékes Bertalan mutatta be a hi­vatal zárszámadását, amelyet a bizottság jóváhagyott. Az elszámolás adataiból örven­detesen meg lehetett állapítani, ihogy a 'hi­vatal milyen minimális költséggel fhüködik, aminek jellemzésére dr. Szalay József Jőka­pitány fölemlítette, hogy szárnitásai alapján a hivatalnak egy munkás közvetítése mind­össze 45 fillérjébe kerül. Ezután a rokkantközvetités tárgyalására tértek át. Dr. Szulay József elnök bejelen­tette, hogy a rokkantak elhelyezése ügyében í érintkezésbe lépett a fiatalkorúak (hatóságá­val és az ipaníelfigyelővel, akiket erre az ülésre már meg is hivott. Vásárhelyi Júlia előadó részletesen is­merteti a hivatal rokkantügyi politikáiét. A jelentés szerint eddig 26 rokkant jelemkezett a bizottság irodájában. A jelentkezettek kö­zül 18 rokkant katona kapott állandó jellegű alkalmazást, (többnyire városi hivataloknál lés előkelő magáncégeknél), mint szolga, pénzbeszedő, kapus, egy irodai tisztviselő. A in. kir. rokkantügyi hivatal február közepéig 42,642 rokkantat számlái. Ez a szám még nem egészen teljes és természetesen folyton növekszik. Éppen ezer azok száma, akik csonkulás, bénulás vagy vala­milyen belbetegség miatt régi foglalkozásuk körébe nem vezethetők vissza, hogy ismét teljes értékű munkaerők lehessenek, tovább­képzésre, átképzésre vagy uj iparágban való kiképzésre, esetleg valamely speciális tech­1 nikai művelet begyakorlására van szüksé­gük. A rokkantak tanítására, kiképzésére szolgálnak tudvalevőleg a rokkant-tovább­képző tanfolyamok és a rokkant-iskolák, esetleg a rokkant munkatelepek is, ahol mó­dot adnak a rokkantnak a begyakorlásra. A munkaközvetitö hivatal szociális tapasztala­tai szerint továbbképző tanfolyamokra és rnunkakereső ipán munkás alig maraui. i rokkant-iskolára feltétlenül sziikisóig van. Munkabíró napszámosok és gyári munkások I mert Szegeden pár hónapon belül nem lesz­köréten egész év alatt hiány volt. uek már alkalmas munkakörök és ennek kö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom