Délmagyarország, 1916. március (5. évfolyam, 51-76. szám)

1916-03-19 / 67. szám

Szeged, 1916. március 19. 3 J7 meghódított Szerbiában. — JTz internáltak hazaszállítása. — Uj étet ax uj rezsim alatt. — Közgazdaság is közélelmezés. — Járőrharcok a Doiran lónál. BERLIN, március 18. A nagy főhadi­szállás jelenti: A Doiran-tótól délnyugatra jelentéktelen járörcsatározások voltak. LEGFŐBB HADVEZETŐSÉG. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) BUDAPEST, március 18. (Közli a mi­niszterelnöki sajtóosztály.) A délkeleti harc­téren nincs ujabb esemény. HÖFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. Valona ostroma előtt. Hamburg, március 18. A „Hamburger Fremdeirblatt"-nak jelentik Luganoból: A mióta az olaszok Durazzóból elmenekültek, nyugalom van az albán 'harctéren. Az olasz lapok most ugyanazt hangoztatják Valoná­t'ól, amit előbb Durazzóról: hogy ez a város bevehetetlen. Az olasz iiadvezetőség március 9-én az antant kívánságára elhatározta, hogy a Mu­sakija-fensikot Albániában minden áron meg fogja védelmezni az osztrák-magyar csa­patok ellen. Esszad basának hir szerint visz­sza kell térnie Albániába, hogy harcosaival részt vegyen a védelemiben. Ezt határozták Rómában március 9-én. Még ugyanaznap történt azonban, mint ezt az osztrák-magyar hadvezetőség hir ül adta, hogy az olaszok rövid ágyuharc után visszavonultuk a musa­kijai fensikról a Voj-usa-folyó déli partjára. Mivel az osztrák-magyar csapatoknak si­került, liogy keletről 'veszedelembe juttassa az olasz szárnyat, a visszavonulást folytat­ták a „hős taljánok, ugy hogy az osztrák­magyar csapatok most már csak husz kilo­méternyire állanak ValoncUól­Valona városa egy földnyelven fekszik. A védelemre rendkívül alkalmas és figye­lembe kel! venni azt az eshetőséget, hogy az olasz flotta hatásosan beleszólhat a küz­delembe. Bizonyos, hogy Valonát könnyeb­ben védhetik meg az olaszok, mint Durazzóí, azonban az.is bizonyos, liogy ez a védelem végül is meg fog törni az osztrák-magyar csapatok SZÍVÓS támadásán. Bécs, március 17. A Valotiában álló ola­szok akció sugara, miután elűzték őket a •Se meni tői, huszonöt kilométerre csökkent. A Fierrből a Vojusához vivő úttal, amelyet sikerül: hatalmunkba keríteni, Albánia leg­jobban kiépített útját szereztük meg. Az osz­trák-magyar csapatok most már hetvenöt kilométer hosszúságban urai annak a parti résznek, amely Durazzótól déli irányban terül el. Az olaszok megtámadták egyik kórházhajónkat. Bécs, március 18. Szombaton délelőtt az osztrák Vöröskereszt Elektra nevü kór­házhajóját, mikor az északi Adrián Albánia felé haladt, egy olasz búvárhajó megtámad­ta, torpedót lőtt rá, minek kövílkeztében a hajó megfeneklett. Egy tengerész a vizbe folt, két ápolónő súlyosan megsérült. — Dacára, hogy messziről látható volt a hajón a vöröskeresztes jelvény, az olaszok tenger­alattjárója mégis megtámadta. (Saját tudósítónktól.) Egy külpolitikus­sal és közgazdásszal volt alkalmam beszél­getni, aki most jött Szerbiából. A látottak­ról és tapasztaltakról az interjú folyamán összefüggő egészet nem akart adni. Impresz­szióm ,a beszélgetés folyamán az volt, hogy az illető ur jóval többet látott és tapasztalt és az ottani viszonyokról igen megbízható személyiségek révén jóval több információt szerzett annál, mint amennyit mostanában illik a nyilvánosság előtt megállapítani­Első kérdésemre, mely az általános szerbiai viszonyokra vonatkozott, készség­gel mondotta el a következőket: — Szerbiában a polgári élet nagy len­dülettel ili^lad a normális viszonyok felé. Eltekintve a katonai fen hatóságtól és offen­zivánk látható nyomaitól, Szerbia ina már egy békés föld, ahol olyan csönd és reiid van, mintha örökké a semlegesség szigete lett volna a háborgó óceán közepén. A 'la­kosság nagy része már hazatért; a külön­böző rejtekhelyek mélyéből előbújtak a nyomorgó páriák és a kevésbé sújtott em­berek; mindenki dolgozó és munkás ténye­ző, aki csak épen megmaradhatott a vér­zivatar elvonulása közben. Lassanként visz­szatérhetnek Szerbiába már azok is, akiket mi hoztunk el onnan és különböző internált­táborokban tartottunk összegyűjtve. Szerbia felső részébe hetenként érkeznek hosszu­hosszű vonatok, amelyek végtelenségbe ve­sző vaggonjaiból a 'visszatérő internáltak lépnek ismét 'hazájuk földjére. Legtöbb kö­zöttük az asszony és a gyermek, aki •vi­szontláthatja Szerbiát. Nem ugyan a régi fantaszták Nagyszerbiáját, hanem az uj Szerbiát, amelynek keleti részében már a bolgár hatóságok fogadják a jövevényeket, a Moravától innen pedig a tni feníhatósá­gunk. — Az uj rezsim alatt, természetesen teljesen uj élet is van csírázásban. A bolgá­rok erős kézzel tartják fent a rendet és szigorúan ügyelnek arra, hogy minden az ő céljaiknak megfelelően történjék. — 'Milyen nemzetiségi politikát folytatnak a bolgárok? — kérdeztem. — A bolgárok egyelőre semmiféle po­iitikát sem folytatnak. Nemzetiségi ejvvei pedig igazán nincs idejük foglalkozni- Arra törekednek, liogy erős kézzel érvényt sze­rezzenek akaratuknak. A szerbekből egy­kettőre bolgárt csinálnak, vagy kiutasítják őket a Morava másik partjára. Igaz, hogy ne kik ez könnyen méhet,.mert ha a Popovics, Vasovics, Tankovics stb. nevek icsét el­hagyják, született bolgár neveket kapnak: Popov, Vasov, Tankov stb. A cégtáblákon már csak ilyen nevek szerepelnek. — Milyenek az élelmezési viszo­nyok? Gazdasági kérdések milyen meg­oldást nyertek? — Az élelmezési viszonyok egész Szer­biában elsőrangú megoldást nyertek. Ez legjobban kitűnik abból, ha néhány fontos élelmiszer árat itt felsorolok: egy kiló mar­hahús 2 korona, egy kiló disznóhús 2.40; egy kiló zsir 3— Egy mázsa tengeri 10 ko­rona. — A földek megmunkálása már kora tavasszal megkezdődött. Szerte az ország­ban lázasan folyik a földmüvelés, amelyet leginkább asszonyok végeznek. Az ipar hely­reállításáról német gyárosok gondoskodnak, amelyek nagy német üzemeket tartanak fent, lehetőleg szerb munkaerővel­— Hogyan lehetséges, ihogy Szer­biában az élelmiszer-árak mim alakul­nak a mi árainkhoz? — Ennek egyszerű oka abban rejlik, liogy szigorúan betiltották az élelmiszer­kivitelt. Akármilyen is a bőség bizonyos élelmicikkben, hozzánk nem lehet abból szál­lítani. — Olyan nehéz ,a közlekedési vi­szony Magyarország és Szerbia között? — Azt gondolom, erre fölösleges vála­szolnom. Nézze meg a térképet! — Lenne szíves valamit a magyar közigazgatásról elmondani? — Talán a katonai cenzor sógora ma­gának? — hogy én is kérdéssel feleljek. Voltam több izben Belgrádban és csak any­nyit mondhatok, hogy a posta osztrák, & trafikban osztrák szivarokat és cigarettákat árusítanak. A hivatalos nyelv német, az egyetlen lap, amely megjelenik, német, a kormányzóság összetétele horvát-osztrák­cseh és elvétve magyar. A kormányzóság egyébként nagyon szépen dolgozik. A lakos­ságot teljesen visszatérítette a reális mun­kásságra. Az egész városban működnek már serényen az osztrák-magyar „Bauabteifun­gok." Rövid idő alatt 100.000 ablakot hoztak helyre. Több száz épületet renováltak és mire a háboru a többi frontokon is véget ér, Belgrád, mint egy megújhodott, szép, fiatal főváros fog a Duna mellett őrködni fenható­ságunk bástyájaként­— Talán jsmét Nándorfejérvár lesz? — Azt igazán nem tudom, — volt az őszinte és utolsó válasz. (h. i.) megkezdődött az Unió és mexikő között a háboru. Berlin, március 18. A berlini amerikai kolóniában komolyan tárgyalják az Unió és Mexikó közötti háborút. Az amerikai lapok úgyszólván csak ezzel foglalkoznak most. Villa mexikói tábornoknak több mint 20.000 embere van bőségesen ellátva munícióval. A csapatok befészkelték magukat a hegyek­be, ahonnan az Unió hadseregének nehéz lesz őket kiűzni. Mexikó belsejéből az ide­genek a kikötővárosokba menekültek. Amsterdam, március 18- A Mexikó elle­ni háboru megkezdődött. Az északamerikai milícia megszállta a határt és 20 kilométerre benyomult Mexikóba. Az uj orosz fővezért fölmentették állásától. Stockholm, március 18. Az utóbbi idő­ben nevezték ki Plehve tábornokot az északi orosz hadsereg főparancsnokává. Mint Pé­tervárról jelentik, Plóhvét állásától fölmen­tették és a birodalmi tanács tagjává nevez­ték ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom