Délmagyarország, 1916. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1916-02-09 / 33. szám

Szeged, 1916. fefaurár 9. DÉLMAGYARORSZAG. A „flloldava" riadója Oroszország ellen. Románra vezető körei érthetetlen habo­zásának, -halogatásának, a legtisztább fejű és szívű román diplomata, Corp Péter lapja véget akar vetni. Ismert energiája és belátása a következő riadószerü felkiáltásra készteti, ímelyet a habozok, a tanácstalanok, vala­mint a Románia sorsát, jövőjét megértőkhöz intéz. Oly közvetlen, oly őszinte és szívből jövő az a hang, 'amely benne megnyilvánul, hogy érdekesnek tartjuk egész terjedelmé­ben közölni: — Háborút akarunk Oroszország ellen. Elvből azért akarjuk, hogy letörjük halúlos ellenségünket, hogy megszabadítsuk az igazán müveit világot az ázsiai tatársötét­ség elnyelésétől. Akarjuk azért, hogy kiegészítődjünk, hogy megna­gyobbodjunk, hogy kétszeresen is megszaporodjunk. Azt akarjuk, hogy kiegészítsük orszá­gunkat. hogy urai legyünk Besszarábiáuak, amely iog szerint a mienk, hogy elfoglaljuk Hotintól a Fekete-tengerig, a Pruthtói a Dnyesz-terig. Ez által még nem leszünk na­gyok, ez még nem hóditás: Besszarábia a mi ötökségünk, amelyet egy gonosz szellem rejtett e! előlünk, azt akarjuk, hogy az ősi földet kitisztítsuk a muszka esinosnikok utá­latos csordájától, amely egy évszázad óta rontja meg fajunkat -e drága földön. Nagyobbak akarunk lenni. Hogy ne múljon bennünket felül a Szemen­áriától Drinüpolyig, a Timoktól a Moraváig, a Közép-Albánián át az Adriáig elterülő nagy, három ten­Stűrmer kinevezése Oroszország folytatólagos bomlásának |ele. — Bolgár körök véleménye az orosz kormányváltozásról. — Szófia, február 8. Azok az orosz politi­kusok és diplomaták, akik még pétervári tartózkodásuk idejéből- ismerik az uj orosz miniszterelnököt, Stürmert, a reakció embe­rének tartják minden különösebb politikai hitvallás nélkül. Akkoriban benső érintkezése volt a pétervári angol társasággal. Az ő ki­nevezését és Goremykin távozását általában Oroszország folytatólagos bomlásának je­léül tekintik és ebben az értefemben kommen­tálja a hivatalos Echo de Bulgarie az orosz Politikai szinpadnak ezt a szerepcseréjét. — "Goremykio távozása — írja e lap — egyike azon halmozódó jelenségeknek, amelyek­éi az orosz hadsereg nagy vereségei óta Oroszország súlyos belső válsága <ju-t kifeje­zésre. Mert Goremykin előtt is kiváltak már más miniszterek is a kormányból és ezen miniszter változások mindegyike egy-egy ál­dása a belső fejlődésnek, amely azonban nem olyan irányú, aminőnek az ország sza­oáelvü véleménye óhajtaná, hanem mind­Jobban a reakció felé evickél. Az első hóna­pokban -a -háború azért volt népszerű Orosz­országban, mert ettől az o/szág politikai éle­r"€k a szabadelvű fejlődését és az ország ® felszabadulását remélték. Ezeknek a reményeknek (helyébe általános csalódás lé­A reakció mind szélesebben terjeszke­ax a közleményt mély csüg­gerre kinyaló Bulgária: szükségünk van még egy Dobrudzsára. Köve­teljük Kersont a Búgon tui az Ingig, ameddig román ember tarkítja az orosz földet, ameddig román nép könye áztatja az atyuska birodal­mát. Az Ocsakov rónáját román és néhány i émet ember teszi és tette kanaáni termé­kenységüvé. Ezeketől lett eleven, népes. Ezek is a mi fiaink, nem hagyjuk őket orosz iga alatt nyögni, általuk akarjuk megcsinálni az igazán nagy, erős és boldog Romániát. Gyökeret akarunk verni a Fekete-tenger partján. Minket épen nem elégit ki a Duna torkolatának uralma, amelyet csupán Dob­rudzsa partjai és a Buzsák erősítenek és vé­denek meg. Ez esetben egy olyan Németország­hoz hasonlítanánk, melynek n Visz­tiáa a határa. Miként Németország­nak feltétlen szüksége van Kelet­Poroszországra és Königsbergrc, hasonlóképen feltétlenül szükségünk van nekünk is Odesszára. így nyugodtan szállunk szembe azzal a nemsokára eljövendő árral, amely Orosz­ország részéről fenyegeti Európa kulturáiíát, csak igy lehetünk valódi védő frontja Euró­pának a Fekete-tenger partján. Azt akarjuk, hogy visszafoglalt öröksé­günk révén igazán sokan és erősek legyünk, legyünk újra fontos, döntő tényező Európá­ban, ha majd megkötötték a békét. Addig is háborút 'követelünk Oroszor­szág ellen! gedés szállotta meg és az orosz társadalom­nak ez a parcdizise veszedelmesebb, mint a legrémesebb forradalom. Az ország élelme­zése nagy gonddal nehezedik a kormányra. A hatóságok tunyasága, amely az orosz bü­rokráciában mindig megvolt, akkorává nőtt, hogy a kormány szükségesnek tartotta, hogy a köztisztviselők restsége és romlottsága el­len külön rendeletet bocsásson ki. Miivel azon-ban ezeknek a rendeleteknek foganato­sítására ugyanazok a hivatalnokok hivatot­tak, akik ellen hozattak, ezek az eszközök nem bizonyultak hatásosaknak. Ehhez jön, hogy a Dardanella-váll'alkozás feladása óta Oroszországnak nincs igazi háborús célja, ami csak rosszabbítja a belső helyzetet. Sú­lyos politikai örökséget vesz át Stitrmer Go­remykintől. ámde puszta személycserékkel az antant általános helyzete nem javul. — Rendszer- és nemcsak személyváltozásra van szüksége minden antant-államnak. Az olasz és balkáni harctéren nincs esemény. BUDAPEST, február 8. (Közli a mi­niszterelnöki isajtóosztály.) Az olasz és a délkeleti hadszíntéren nincs nevezetesebb esemény. HÖFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. BERLIN, február 8. A nagy főhadiszál­lás jelenti: A balkáni hadszíntéren Mentős esemény nem történt. LEGFŐBB HADVEZETŐSÉG, Pályázatot hirdetnek a kórház életmezéeére. — Egyezség a várót é« az eddigi vállal­kozó között ­{Saját tudósítónktól.) Kedden tlóiután a kórüiázdbizotts-ág ülést tartott, amelyre janras­lattétel végett a jogügyi bhsoteégot te meg­hívták. Dr. Somogyi Szilveszter pokgénmes­ter, abnök ismertette a kórházi vóllatíroaó és a város (között f-annéllló szerződést, amelyet a szegedi törvényszék a napokban felbontott. Bejelentette a polgármester, bogy a város a kórházi élelmező részére a aniult évben; 38 szá­zalék áremelést engedélyezett, sőt az életbe­léptetett két hústalan -napot báromra emel­ték fel, csakhogy -a -vállalkozónak segítségére legyenek. Legutóbb pedig közölte a város az £lel«nézővel, hogy abban az dsetben. ha a bel­ügyin i-n isztor fölemeli a kóríházi élelmezési áraikat, akke.r -a város is megadja az! árame­If'st. iA vállakkozó azonban a szerződés felbon­tására -pe-rt indított és a törvéiryszélk 10-15 de­cember elsejével a szerződés teljesítése alól fel is mentette. Tudatja a poTgá<rmesher a bizottságokkal, lliogy a vállaVkoojő, -mielőtt a -port ímegimklitotta, 85000 koronát aóániott fel jótékonyról rn, ha a város feloldja a szerződé* íkmi vállalt kötelezettsége alól. (Ezt a (város -nem -fogadta el, a törvényszék- -pedig kártérí­tésre kötelezte a várost. Közli az elmük, hogy az élelmező, dacára az elsőbirrísálg reá ttóz-vp rendkí vül kedvező itéléténdk, bajlwmkó a kár­pótlástéA eltekinteni, ha az obiigóból kienrre. dilk. Miután az ítélet -még kéfffl>esitve mmwn, a \*árcs felebbezést jelentbet be. Végül dr. Somogyi felteszi a kérdőt: fölebbezzen-e a város, ragy engedje ki a vál­lalkozót az obiigóból. -Dr. Wégmann Ferenc azt ajánlja, bogy a város engedje ki az élei-mezőt az dblijréhól, niHijid dr. Dettre János tiszti ügyész, akit a főügyész bízott meg, bogy a tanácskozáson jelen legyen, ugy nyilatkozott, bogy yéfemé­-11 ye szőrinit a város a pört meg fogj* nyerni. -Dr. Papp -Róbert közli, bogy aíRuriánufc az az á<ll alapon tjá, bogy-Hia -a szerződé* *vál­l alk rwó ainyaei romláMt blézpé eáő. kienge­dendő nz oblieóhól. Dr. Dettre János: Az egyezség a illád m-m -folyama alatt jött létre, ez a várros loefőbb erősége. Dr. Dettre crovtán felolvassa a tonidia»pesü áru- és értéktőzsdének egy batá-rozatát. amely forint gnr-Tnsá-gi le­betetker^r'-geket ftgyelamh© nmi veezndk. Dr. Bőm Izsó azt hiszi, begy az ügyész ajánlatát ellehet fogadni, -mert helyes dr. Dettrémek az álláspontja, de ttnég helyesebb, ha egyezséget Idhet kötni. •A -polgármester ektker hHbivatta a kór­tházi élei mezőnek: -Erdélyi AdpMnsk jogi kép­viselőjét : dr. Körmendi Gyuris kfedapedl ifary­védét ós Balmos Ottót, a váMf^kezó meghízottját. Közölte <veltikY • bogy a irAréa M haijla-ndó egyezséget kötni, ba a december "ha­vi ráfizetést nem követelik. Ebben az esetben a jiainuári és frthrpá-ri ápolási fBjaMf, rtogfe­lelően felemelnék. Márei^ eVfe^ ^ mftgv ^ szűnne a. sszerzödés. g 11 § * | v- \ *11 ­Dr. KŐrptefMÜ: A zeaía utag'f sitással jöttem ide. bogy ha a dewmberi -rá­fizetéstől eltekintünk, legalább a -másik két bónaipért kárpótolhassunk tel^esfn. K?g>la -meg á vállalkozó erre a két bóatiwb'ráv^ atéit kiadott, minden haszon nélkül. (Az elsőblró­ság már -dönkijti, vetómM, ^mm&^toq/í is a pii álláspontunkat akceptál iák. ÍMéJtóz­tassék eztkomzekvamúát is ögyekvafea ni. Tekintettel arra. tfesgy j» .^llalkoad ben hjatvanezer kV-gon-at fizetetr rk az életm*»­zí'-sre.; niéltó»t#wsartáfc legméltányosabban élinté?»iv. , Dr. Somogyi: Nem a {vároé'kézdeiményez­te az egyezséget, anert mi megvagynnik jryó­ződ-ve az őéálsüákiói. Erdélyi «ir Mie^láMffá ^ jött líozzáiui és azt mondta, hogy.deioeniberről lemond, a auá^ik két bén váin mást, uiiint a fekoneit, dija'kdU. i Arány­lagos áreiuelésről v^^®*^**"1 A Dl

Next

/
Oldalképek
Tartalom