Délmagyarország, 1916. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1916-02-08 / 32. szám

! lwi»«t>><f UiteHto ft. ELŐFIZETÉSI ÁM SZEGEDEM iféu Arc , K JF— félém . . K lí— •egyedévre K é— egyhónapi*K 2"— ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEM sgész ém . K 28-— félévre . , K 14.­negyedém K T— egy hónapra K 2-40 Kiadóhivatal Káráaz-ntc* ff Telefonszám j81. Egyre 6tám ára lá Wtár. ~ * Szeged, 1916. V. évfolyam 32. szám. Kedd, február 8. LEGÚJABB. STOCKHOLM: A National Tidende je­lentése szerint Stiirmer elnöklésével az orosz minisztertanács ülést tartott. A duma összehívását február 22-ére halasztották. Carisztanov, az állami adósságok igazgató­in, állásáról lemondott. LUGANO: A Corriere della Sera sza­lonikii tudósitója jelenti, hogy Szaloniki kö­rül az angolok és franciák csapatmozdula­tokat végeznek. Francia tiszti járőrök fel­derítő utakat végeznek. Egy erős angol kü­lönítmény a legkülső védelmi vonalon tul nyomult előre, ahol görög katonaságra akadt, mely visszazavarta. Az angolok és franciák offenzívára készülnek. BERLIN: A „Lokalanzeiger" amerikai jelentése szerint a Lusitania-affér enyhült, SZÓFIA: A Narodna Prava beszámol a német tengeralattjárók legújabb sikereiről. A Földközi-tengeren a legutóbbi két nap aiatt a német tengeralattjáróik elsülyesztet­tek egy páncélos francia cirkálót és három angol torpedónaszádot. SZÓFIA: A „Kambana" jelenti: Szalo­nikii jelentések szerint az angolok és fran­ciák ismét számos görög alattvalót tartóz­tattak le azzal az iirgygyel, hogy a fran­cia hatóságok parancsainak nem akartak engedelmeskedni. A letartóztatottakat fran­cia hajókra vitték. A francia parancsnok minden felvilágosítást megtagadott. KONSTANTINÁPOLY: Az olaszok Albá­niában összes haderejükkel visszavonulnak Valona fel'é. .. w , SZÓFIA: Az „Utro" munkatársa szen­zációs beszélgetést folytatott a Monteneg­róban maradt két miniszterrel. A fegyver­letétel előzményein és az eddig ismerteken kivül azt a nyilatkozatot tették, hogy nem­csak Nikita megbízásából, hanem a monte­negrói alkotmány 16. ipontja alapján is joguk van a békekötésre. Nikita különben az ösz­szes montenegrói miniszteri tárcákat kettő­jükre ruházta a miniszterelnöki tárca kivé­telével, ugy, hogy a miniszterelnökön kívül ez idő szerint Montenegrónak más minisz­terei nincsenek. STOCHOLM: A Ruskoje Slovo péter­vári jelentése szerint az orosz főváros egy részét kiürítik. Minthogy 132 gyárat elhe­lyeznék, kétszázezer munkás távozik a városból, ami jelentékenyen meg fogja könnyíteni a főváros élelmezését. BERLIN: Oszkár porosz herceg, Vil­mos császár fia a keleti hadszintéren meg­sebesült. A herceg ezredesi rangban volt és gránát-sziláhk érte a fején, meg a karján. Olaszország háromnegyed­millió embert veszített. - Változások az olasz kormányban. ­LUGANO, február 7. Megbízható olasz jelentések szerint, amelyek hivatalos ada­tok kapcsán jutottak a nyilvánosságra, ki­derült, hogy Olaszország a monarchiával való háborújában háromnegyed millió em­bert veszített. Ebből 250.000 a halottak száma. A nép között ez a kipattant háborús statisztika óriási izgatottságot keltett. Olasz­ország belső állapotai aggasztó tüneteket mutatnak. LUGANO, február 7. Rómából jelentik, hogy az összes miniszterek részvételével minisztertanács volt. A miniszteri tanács­kozáson Salandra beszámolt tiirini utjának eredményéről is. A minisztertanács tisztára politikai ügyekkel foglalkozott; fontos hatá­rozatokat hoztaik, melyek azonban még nem kerültek nyilvánosságra. Minden jel szerint a kormányban hamarosan nagy változások lesznek. Németország zsákmánya a háború óta. BERLIN, február 7. Hivatalosan jelen­tik, hogy Németország zsákmánya a háború óta: 1,924.971 fogoly; 7900 ágyu;7700 jár­mű; 1,300.000 fegyver és 3000 gépfegyver. Ezekben a számokban természetesen •nincsen benne Magyarország és Ausztria zsákmánya; továbbá a zsákmányolt hadi­anyagoknak az a része, mely tönkrement. Kössünk-e békét Montenegróval. BECS, február 7. Előkelő bécsi diplo­máciai forrásból vesszük a következőket: Bár szerte a világon láthatatlanul a béke vibrál a levegőben, de különösen Európá­ban és ellenségeinknél jobban, mint nálunk, bármint erősítsék is ennek ellenkezőjét az antant külügyeinek a szóvivői, Montenegrót illetően mégis az a véleményünk, hogy az ellenségeink legkisebbjével való békekötés nekünk egyáltalában nem sürgős. Sőt nem is kívánatos. Nemcsak azért, mert sem Mirkó hercegnek, ram a három .montenegrói miniszternek nin­csen kétségtelen meghatalmazása a béke megkötésére, hanem a majdani általános békekötésre való tekintettel sem volna ta­nácsos most Montenegróval megkötni a békét, még abban az esetben sem, ha Mirkó bercegék Montenegró sorsát illetően kétsé­get ki nem záró teljhatalommal volnának 'elruházva. Nem sürgős és nem kívánatos nekünk (ez a békekötés azért, mert Montenegró az általános békekötés idejére rendkívül értékes kézizálog. Értékét csak növeli, hogy ez a ké­zizálog az olasz királyné hazája. Ha megkötnök a békét, az egyér­telmű lenne ezen felette értékes ké­zizálokról való lemondásunkról. Az antant, amely Montenegrót ebbe az álta­lános világégésbe belerántotta magával, kö­teles lesz a háborút lezáró békekötéskor Montenegrót, ugy, ahogy és ha megtépetten is, megmenteni. Ez becsületbeli kötelessége az antantnak. De az árát «ni fogjuk meg­szabni. Legfeljebb sztratégiai érdekék tehették volna indokolttá az időelőtti békekötést, de Montenegró teljes meghódítása és fegyver­letéteie után, amikor az egész ország a hadi jog alapján áll rendelkezésünkre, amikor ép a lefegyverzés folytán hadtápvonalainkat a montenegróiak részéről a legkisebb veszély sem fenyegetheti, semmiféle sztratégiai indok sem feszi szükségessé a békekötést. Diplomáciailag meg egyáltalán nein érdekünk. A központi hatalmák diplomáciája minő te­rületi változtatásokat óhajt a Balkánon esz­közölni, nem tudhatjuk. Bizonyos azoniban, hogy megfelelő pénzbeli vagy területi re­kompenzációért, természetesen nem olcsón, a központi hatalmak lehetővé fogják tenni, hogy az antant Montenegróval szemben becsületbeli kötelességének eleget tehessen. Dőreség volna tehát most Montenegró­val a különbéke, amikor a jelenlegi körül­mények .között ebből semmi lényeges hasz­nunk nem volna. Mikor Nikita kegyelemre megadta magát, nem zárkózhattunk el a békekérés elöl s ha miniszterelnö­kével meg nem futott volna, a bé­kekötés elöl se térhettünk volna kL

Next

/
Oldalképek
Tartalom