Délmagyarország, 1916. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1916-02-08 / 32. szám

Maeiged, 1916. fóbmár 8. Most azonban, az ő önként vállalt szárnki­vetésével lényegesen megváltozott Monte­negróval szemben való diplomáciai helyze­tünk. Lényegesen előnyösen. A meghódított Montenegró, amellyel Jjékét nem kötöttiinik, nekünk hasonlíthatatlanul többet ér, mint az a Montenegró, amellyel az általános béke­kötés előtt megkötöttük volna a különbé­két. S ez az előnyös helyzetünk előrelátha­tóan megmarad ezen világháború likvidá­lásáig. Nikita és miniszterelnöke Franciaor­szágban az antant vendége, még mindig szövetségese és — foglya. Az antant tudta és 1 'eegyezése nélkül Montenegrónak ez a két férfia nincs és nem is kerülhet abba a helyzetbe, hogy Mirkó hercegnek és az ott­hon maradt montenegrói kormánytöredék­nek a teljhatalmat megadhassa a békekötés­re. Ezen teljhatalom nélkül pedig nincsen BERLIN, február 7. A nagy főhadiszál­lás jelenti: Az oroszok sikertelenül támad­ták meg a Szczoro keleti partján a barono­viol—líanowltsohU vasút meni lén február hatodlkára virradó éjjel tőlük elfoglalt orosz tábori őrsállást. Az ellenség érzékeny béke. Az antant a saját érdekében — Mon­tenegró érdeke ennek a rablásra csoporto­sult hatalmi szövetségnek mellékes — sem­mi körülmények között sein fogja a háboru befejezése előtt megadni a beleegyezését különbéke megkötéséhez. Hisz ezzel beval­laná a saját tehetetlenségét és arról a re­ményről való lemondását, hogy Montenegró felszabadítását fegyveres kézzel kiikíizdeni képes. Mit szólna ehhez Szerbia és Bel­gium? S mit szólna hozzá Qürögország és Románia, mely két kisállamnak a beavatko­zására annyi szégyenletes kudarc után az antant még mindig számit? Nikita, a Balkán e csalafinta Odissze­usza, mindig agyafúrt ember és ravasz róka volt, ez egyszer azonban belesett a csap­dába. ö maga állitotta-e fel ezt a csapdát, vagy nagy szövetségesei, v-gerediméjiyben egyre megy. veszteségek mellett visszavonulni volt kény­telen. Widsytöl délnyugatra egy orosz repü­lőgép, amelynek vezetője eltévedt, kezünk­re került. LEGFŐBB HADVEZETŐSÉG. vetkezett. Nemsokára megkezdődik az an­tant-hatalmak teljes ibJjső feloszlása. A vi­lág hálás lesz Angliának, hogy önmaga járul legtöbbet hozzá saját rendszere pusztulásá­hoz. Esszad pasa az áruló. — Albánia a központi hatalmak sikereit várja. — Lausanne, február 7. Az itteni albán ko­lónia lapja, az Albanie többször megírta és a kolónia vezérei kijelentették, hogy az albá­nok Esszád pasát árulónak tekintik és orszá­guk helyreállítását a központi hatalmaktól várják. Esszád pasáról általában az a véle­mény, hogy olasz zsoldban áll és egyéni önző érdekeit követi. Most a Temps közöl jelentést Esszad pasa rémuralmáról, amely­Iyel országának azon előkelőségeit, akik til­takozni mernek tervei ellen, kiszolgáltatja Albánia ellenségeinek. Egy .római távirat sze­rint hatvanhárom albán notabilitást Esszád pasa adatai alapján, ki azzal vádolja őket, hogy összeköttetést tartanak fenn osztrák megbízottakkal (amihez legalább annyi jo­guk van, mint Esszád pasának ahhoz, liogy Olaszországgal tartson fenn kapcsolatot) Durazzo, Tirana és iKavana környékén elfog­tak a valonai olasz hatóságok. Egy részüket Reggioba vitte egy olasz hajó, unig imásokaí, akiknek „bűnösségét" náluk talált írások bi­zonyították, kiszolgáltatták Esszád pasának, aki kivégeztette őket. Ez a hir, amelyről a Temps mint magá­tól értetődő dologról számol be, az itteni al­bán kolóniában nagy felháborodást keltett és ujabb alkalmat ad arra, hogy a központi ha­talmak balkáni seregeinek sikerét kívánják, mely Esszád pasa bitorló uralmának végét veti. Görög-bolgár tárgyalások Szófia, február 7. A N. T. //.-nak jelen­tik: Naum szófiai görög követ, aki néhány hétig Athénben tartózkodott, visszaérkezett Szófiába. Beavatott körökből eredő informá­ciók szerint, Naum athéni tartózkodása alatt több izben tárgyalt Szkuludisz miniszterel­nökkel. Konstantin király két izben fogadta a szófiai követet kihallgatáson. Naum ez al­kalommal kapta meg a végleges instrukció­kat a Bulgáriával folytatandó tárgyalásokra vonatkozólag. A legközelebbi napokra már tervbe van véve a görög követnek Radoszla­vov miniszterelnökkel való tanácskozása a Bulgária és Görögország között még függő­ben levő kérdésekre vonatkozólag. Két hadtest védi Valonát. MÜNCHEN, február 7. A Perseverence spanyol lap római jelentése szerint az olasz minisztertanács elhatározta, hogy Durazzót feladják. Az albániai erőket Valonába kon­centrálták. Valonát két hadtest védelmezi és az önként jelentkezett albániai katonák. OiwliíS állandóan elsőrangú Salon-női-zenekar Heves tüzérségi BERLIN, február 7. A nagy főhadiszál­lás jelenti: A Labassel-csaitorna és Arras között valamint Sommetól délre heves tü­zérségi harcok. Lens városára az ellenség az utóbbi napon ismét élénken tüzelt. Az Argonneokban a franciák a 225-ös (La fille morte) magaslatitól északkeletre robbantottak és megszállották a robban­tási tölcsért, de ellentámadásunkkal azon­nal elűztük onnan. LEGFŐBB HADVEZETŐSÉG. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Grey tiltakozik. Rotterdam, február 7. Az angol külügy­minisztérium a következő, állítólag Ameri­kában elterjedt Befchmann-iHollwegtól szár­mazó hir ellen tiltakozik: A német birodal­mi kancellár azt állította, hogy Anglia kény­szeríti az ö szövetségeseit, hogy minden bé­kemozgalmat elfojtsanak. Ez az állítás, melyről a szövetségeseik tudják, hogy nem igaz, azt a célt szolgálja, hogy Angliát a semlegesek előtt befeketitse. Szövetsége­seinktől arról értesülünk, liogy német források oly hazug hireket terjesztenek, mintha Anglia szövetségeseit cserben hagy­ni készülne, sőt, hogy Németországnak bé­kejavaslatokat is tett, amelyeket azonban az utóbbi visszautasított. Francia aviatikusok szökési kisérlete Svájcból. Zürich, február 6. A svájci távirati ügy­nökség jelenti: Qilbert és Pary francia re­pülők, akik egy itteni kaszárnyában inter­nálva voltak, megkísérelték, Ihogy polgári ruhában meneküljenek. A szökést azonnal észrevették, a telefont és távírót mozgásba hozták és a francia határt elzárták. Mindkét szökevényt egy francia sebesülteket vivő vo­naton Ölten állomáson elfogták és vasárnap íarcok nyugaton. isimét Zürichbe érkeznek vissza. Vizsgálóit iin­.meg a szökés közelebbi körülményeinek meg­állapítására, különösen a pályaudvaron, ahol beszálltak a menetrendszerű hadifogolyvo­natba, amelyet elindulása előtt Zürichben alaposan átvizsgáltak. Az antant belső harcok színhelyévé vált. — A bolgár félhivatalos szenzációs cikke. — Szófia, február 7. A félhivatalos Narodni Erava vezércikkben a következőket irja: Az antant, amely a világ előtt hirdette, ihogy a kis államok szabadságáért kezdte meg a har­cot, ma belső harcok színhelyévé vált, ame­lyek alkalmasak arra, hogy eltemessék az antant országait a bűnök aki, melyeket elkö­vetett, aimikor Szerbiáért, aljas, gyilkosok melegágyáért kardot rántott. Az antant a né­pek szabadságáért való küzdelem helyett sa­ját népeinek századok vérözönével kiküzdött szabadságát elnyomja. A fekete százak Oroszországa ma kongresszust tart, amelye­ken az orosz nép szabadságának teljes meg­semmisítését követelik. (Mily visszataszító ámítás az egész világnak azt hirdetni, hogy vért ontanak idegen népek szabadságáért, holott saját népüket a legkegyetlenebb elnyo­mással sanyargatják. Ami azonban Oroszor­szágban, a fekete százak hazájában nem fel­tűnő, az Angliánál, a művelődés bölcsőjénél valósággal hihetetlen. Ott 19 miniszter és 400 képviselő merényletet követ el az angol! nép vérrel szerzett évszázados jogai ellen. Fran­ciaországban is kettészakadt a fátyol, a mellyel a szociálista miniszterek a szociá­lista osztályok és a demokrata elemek te­kintete elől leplezni igyekeztek a valóságot, hogy a népek szabadságának előharcosa, a barbár, zsarnok, orosz despotizmussal sző­Visszavert orosz támadás. hangversenyez. b. pártfogást kér Arató Dezső.

Next

/
Oldalképek
Tartalom