Délmagyarország, 1916. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1916-02-19 / 42. szám

2 DÉLMAGYARORSZÁG. Sziegecl, 1916. február 19. Tüzérségi harcok keleten. BUDAPEST, február 18. (Közli a mi­niszterelnöki sajtóosztály.) A rendes tüzér­ségi harcokon kivül nincs nevezetesebb ese­mény. HŐFER altábornagy, BERLIN, február 18. A nagy főhadi­szállás jelenti: A keleti hadszíntéren a hely­zet vátozatlan. LEGFŐBB HADVEZETŐSÉG. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) A cár erőszakolja az offenzívát. Berlin, február 18. A Berliner Tagebialt tudósitója jelenti Cseroov.icból: A besszará­biai harc vonalon a helyzet változatlan ma­radit. Csernovieban hallható ágyúdörgés va­lószínűleg kisebb akciókra vezethető vissza. A pozíciós 'harcokban Csapataink olyan si­kereket értek el, amelynek 'folytán a harcvo­nal bizonyos részei ránknézve kedvezően alakultak. 'Nevezetesen: 'Csapatainknak: si­került egy Bojantól északra levő tölcsért, a melyért már sok küzdélem folyt, végérvé­nyesen elfoglalni és iaz ellenséget főállásába visszavetni. Miiszaki csapataink kisebb külö­nít menyei három sikeres robbantást végez­tek az orosz lövészárkokban. Az egyik rob­bantásnál >egy 500 méter hosszú ellenséges árak az orosz legénységgel együtt a levegő­be repült. Az ellenség itt legalább 300 embe­rét vesztette el. Viszont az ellenségnek ha­sonló robbantási kísérletét csapataink még idejekorán megakadályozták. A harci repü­lök tevékenysége mindkét oldalon rendkívül élénk. Február 10-én aviatikusiaink repülő­utat tettek Besszarábiáiba és eredményes föl­derítés után bombákat dobtak le Qbotin meg­erősített város pályaudvarára ós középüle­teire. Nemsokára a Resszíarábiáhan történő katonai eseményeikről és csapat mozdulatok­ról .is föl fog lebbenni a fátyol. Orosz, foglyok és Besszarábiából Romá­niáit keresztül érkező utasok megerősítik a besszarábiai határ mentén történő csapat­eltolásokról és osapafö'sszevonásokról szóló jelentéseket. Ez idő szerint az orosz tábor­ban teljes bizonytalanságban vannak ,a jövő eseményeit illetőleg. Román lapok tulcsai ér­tesülései szerint az orosz hadvezetőség tag­jai között nagy 'nézeteltérések vannak. Csu­pán a cár és közvetlen környezetének néhány tagja óhajtják az orosz offenziva folytatását, hogy elejét vegyék annak a látszatnak, mint­ha az orosz haderő csak kudarcokat aratna azóta, hogy a cár vette át a főparancsnok­ságot. Oroszország nem engedi át Besszarábíát. Bukarest, február 18. Geszteczki, a du­ma tagja, egy besszarábiai lapban nyilatko­zik, Ihogy Pétervárott hiteleik helyen biztosí­tották arról, liogy Oroszországnak eszeágá­ban sincs Besszarábiáról Románia javára lemondani. tírzerum kilenc erődje orosz kézen ? — Hivatalos orosz jelentés. — Pétervdr, február 18. A minap megszál­lott két erzerumi véderődön kivül február 15-én este vitéz csapataink elfoglaltak még hét erődöt. Kezünkön vannak tehát ezek a véderődök: Karaginbek, Taszta, Tsobaodele, Taszanghcz, U zunaikh men-Ka ra kjul, Uzm­nakhmon 1., Kaburga, Ortaiuk és Ortaiuk­Illiavesszi, •«&**...«..pb........ ngs.bb.ab.siiaablea.g.s.baisi.baa r» Ml f (volt Konrád) Róka­utca 6. sz., Szeged­pályaudvarral szemben Gyönyörűen átalakítva tiszta szobák 2 koronótól kezdve. — Kávéház egész ©jjei nyitva. Háborús népköltészet. Irta: Vézner Károly, kegyesrendi tanár. I. Előttem fekszik egy nyaláb katona nóta. Most szedték le őket a dalos katonák ajkáról, akik ,a halálra készültek vagy már állottak vele •szemben. E dalokon tehát még érzik a lélek me­lege, mert olyanok kigyötört gyönyörűsége van letéve bennük, akik átmentek a nagy eltökélt­ségen, melyet az élettől való elválás követel. És már ez értékessé teszi őket. Mert nagyon csalatkozik az, aki kápráztató és pompás költé­szetet vár s azt hiszi, hogy ebben a hihetetlen erőmérkőzésben fölpattant a zár és dús folya­mokban omlik ,a magyar lélek századokon át felbalmozódot kincse. Itt csak egyszerű szavak vannak s mögöttük egyszerű lélek; sőt még sok eredetiség és újság sem lep meg bennünket, metr némelyik dal messze múltból ,sir a jelenbe és sok nóta nem olyan lélekben termett, mely eleven közösségben lüktet a nemzet lelkével. Mégis a hagyomány fáradt sárgultságán vér­veres aktualitások ütnek át s azután e nóták lángolnak most sok harcos magyar szivén, te­hát hozzátartoznak beteg korunk sötét környe­zetéhez. Hogy iért nincsenek szebltag 6 miért nincsenek olyanok, melyekben a magyar őserő lobogna fel, mint a kunickültészettan, az más kérdés; a felelettel egyenlőre várni kell. A kér­dés nagyon konnplex s aki a kivezető fonalat keresné, ikönnyen fájdalmas és érzékeny prob­lémákba ütköznék. A tény az, liogy van néhány katonanótánk; nincs mind itt © gyűjteményben, amit most éne­kelnek, csak annyi, amennyit el tudtunk kapni, amint a levegőben szállongtak. Ezek nem mu­tatják azt, amit előre várunk s azért következ­tetünk arra is, hogy a hiányzók sem elégítenék ki várakozásunkat. Mindegy. A nép énekli eze­ket s hozájnk kell fordulni, ha a magyar nép­nek a háborúról való világnézetét össze akar­juk rakni ,és el kell fogadni a nemzeti közhan­gulat megismerésére, ha Kölcseyt akarjuk kö­vetni, aki szerint „ia valódi nemzeti poézis ere­deti szikráját a köznépi dalokban kell keresni", ment tagadhatatlan, liogy a népdal mind tartal­mában, mind 'formájában valamik épen a nem­zeti jellem hordozója; köntös, amelyet a lélek ölt magára: a néplélek nemzeti viselete. Van itt azért a háború népdalaiban, ,igazi és mély költészet. De aki élvezni akarja, annak le kell vetnie igényeit is egy kis időre ki kell szabadi tani,a magát a kultura fülledt levegő­jéből, a mtiködtésaet nyírott és gondozott kert­jeiből ki Ikdll tekintenie a mezők ,és rétek álmo­dozó csendjébe, ahova a fekete vihar lecsapott: a magyar lélekbe. Mi azokat az ihletéseket kíséreljük meg nyomon követni, amelyek a magyar lélektan a háború hatása alatt kiváltódtak s amint azok dalaiba szövődtek. Mindenekelőtt a katonanótákhól kitűnik, hogy a magyar katona nem lát bele a világhá­ború rémesen bonyolult szövevényébe. Öt csak a ,le,gk özei ebi b események érintik. „Szerbiában a nagy eset megtörtént, trónörököspárt hir­telen lelőtték." És ez nem csodálatos, mert hi­ányzik nála a történelmi perspektíva s igy nem tudja észrevenni, hogy ez a .háború kér­lelhetetlen következménye a harcoló nemzetek ellentétes törekvéseinek, melynek esak tragikus kezdető volt a sarajovói gyilkosság. E szűk lá­tókör azonban egyáltalában nem billenti le ér­Harc a tengeren. BUDAPEST, február 18. (Közli a mi­niszterelnöki sajtóosztály.) Február 16-án reggel egy tengeralattjáró hajónk megtor­pedózott egy francia gőzhajót. A francia gőz hajó azután zátonyra szaladt. A HAJÓRAJ PARANCSNOKSÁGA. Briand egyelőre nem nyilatkozik. Genf, február 18. Parisból jelentik: Cle­menceau a francia hadügyi bizottságban kö­zölte Briand miniszterelnöknek levelét, a melyben a miniszterelnök kijelenti, 'hogy Itá­liának a közös hadvezetésihez 'való hozzájá­rulása tekintetében Rómában elért eredmény tárgyában intézendő interpellációra egyelőre nem akar válaszolni és kéri, hogy halassza az .interpellációt későbbi időre. Sarrail tábornok kihallgatást kér a görög királytól. Luganoj február 18. A Corriere delta Sera athéni jelentése szerint ia király tej­pap a görög csendőrség szervezésével meg­bízott olasz tiszteket, akiknek missziója inti már véget ért, bucsukihallgatáson fogadta­A király wagy rendjelekkel tüntette ki őket.. Ezután Guiilen francia követ jelent \neí a királynál és megkérte, hogy fogadja kihall­gátason Sarrail tábornokot, aki hódolatát kí­vánja átnyújtani és egyúttal tájékoztató fogja az antant szalonikii helyzetéről, - > Az indiaiak lázongása a Szuez­csafornánál. Köln, február 18. A Kölnische Volkszei­tung kairói tudósításban részleteket közöl a Szuez-csatornánál levő indiai csapatok sú­lyos természetű lázongásáról és gyakori szö­késéről. Maxwell tábornok e tünetiek követ­keztében elhatározta, hogy a Szuez-csator­nához vitt indiai mohamedán csapatokat el­szállítja és más harctérre viszi, ahol nem kell mohamedánok ellen hiarcolniok. „ VJ&, —.— tel.m;i,ségének mérlegét. A tömeg,lelket — aineb a népdalokban az egyéni vonatkozások lehán­tása után megmarad — csak az fogja meg, 0,11:1 .szietne élőt történt, csak a kegyeden valóság ki mozidu.latlariságáibó]. S ennek nyomát nieíí' találjuk a dalokban. Egyik megfenyegeti1 i'3 szerbeket: „Hitvány fickók, ugy elverlek, 01111 a dohot, réges-régen megérdemled a botot. volt már te miattad a zavar, liogy nem elób' vertelek e.l az a baji" A (magyar nép iisinett3 szomszédait, a béke állandó veszélyeztetőit; tu" ,ta, hogy a. Balkán a .szerbek miatt Európa P11*' kaporos hordója. D,emár a szerbnek szövetsége'0'' veil való viszonyát nem érti vagy nem törőd' vele, legalább nem veszi fel dalaiba. Csak magyar ember szempontjából nézd az, csert1 nyéket s innen van, hogy — ámbár várjuk a szerbeket az oroszokkal semmi vonatkozn-'1'9 nem hozza; helyette az oroszok mint ős ellen*1* tűnik fel előtte, akik meglakolnak most ne£-v ven nyolcért. Szinte érezzük, hogy az oroszgyiilölet tónelmi örökségként szállott reá s a szabad*"^ harc elfojtásának keserűsége még most 10 ^ leikében: „Kraszuik mellett kikaptak az. 01 szóik, hanyatthoniilok rohantak a gonoszok; 11 ^ kell nekik, hej izgága nemzete, negyvenny0'0' leszámolunk most vele!" A történelem közelmúlt eseményei, melyek minit ,a önérzetet ért sértések, kemény ostorcsap11'^ vágtak lelkébe, feleievenedtdk újra: a se'1 ^ hegedt, de a sebhely megmaradt. S mikor ^ azokkal áll szemben, akiktől a sebet kapta- 11 gondol másra, (még arar .seni gondod, hogy '_' jövő existentiája van a kockán, .ha-nem ^ rüen megdobban benne a fájó mult, ase"j nu­lláz s ökölbe szorul a keze és fölágaskodik

Next

/
Oldalképek
Tartalom