Délmagyarország, 1916. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1916-01-23 / 20. szám

Szeged, 1916. január 26. , DffiMAGY AiRDRSZÁ G. fronton újra támadtak az oroszok. — A támadást visszavertük. — Volhiniában ágyuharcok. — BUDAPEST, január 22. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Tegnap az egész északkeleti arcvonalon ágyuharcok voltak. Volhiniában Berestianynál csapataink orosz portyázó különítményeket visszvetettek. Az ellenség ma reggel a besszarábiai frontunk egyes részei ellen újból támadásba kezdett; visszavertük. HÖFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. BERLIN, január 22. A nagy főhadiszállás jelenti: Smorgen és Dünaburg előtt tüzérségi harc volt. LEGFŐBB HADVEZETŐSÉG. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Ujabb behívások Oroszországban. Bukarest, január 22. A L'lndépendunce Ruumaine jelenti, hogy Oroszország megint több uj korosztályt hívott be és nagy mértékben szaporította a már képzett népfölkelő korosztályokkal a besszarábiai hadsereget. Béke utáni vágy Oroszországban. Stockholm, január 22. A „Sydsvenska Dagbladet" pétervári tudósitója kerülő uton jelenti lapjának: Az orosz közvélemény elégedetlensége a hadügyi hely ml miatt átterjedt a belpolitikai életre is. A .belpolitikáiban különösen Ohostov belügyiminiiszter intézkedései és magatartása keltenek élénk ellenszenvet. Ohostöv, ialki a duma pénzügyi bizottságának egy legutóbb tartott ülésén kijelentette, bogy most netm szabad, politizálni és ö maga sem politizál, a legellenszenvesebb módon üldözi a jóbbpártiakat, amit Miljnlkov, a k'adetpárt elnöke, szemébe is mondott. Ezen a viharos ülésen a belügyminiszter és iMiljukcV között igen éles összeszólalkczás történt. A bizottság elnöke kénytelen <vodt az ,ülést ifeJfüggeszteni, mert Miijükön* és Qhvostov majdnem ökölre mentek. Aimi Qhvostov belügyminiszter hivatali tevékenységét illeti, az szakadatlan láncolata a reakcionárius intézkedéseknek. A rendelettelk olyan tömegeit zúdította a birodalomra, hogy a nép lépten-nyomon belebotlik valamely „tiltott" intézkedésbe, ami mindig eljárást von maga után. Csodálatos, írja a tudósító, hogy Oroszországban mennyi a kisebb-nagyobb vétségük: miatt bébörtönözöttek száma. (Különösen a legfiatalabb évfolyamok katonakötelesei közöt fordulnak elő tömeges szökések és a katonai -fegyelem ellen való vétségek. Szülők elrejtik fiaikat a sorozás elöl és a menetbe osztott ujonsok közül sokan megszöknek ezredeiktől. Mindent .egybevetve, állapítja meg a tudósító, miután töibh ilyen esetet sorol föl, észrevehető, hogy a béke utáni vágy mind ha\Mmasabban nyilvánul meg. A titkos szervezetek egész sera alakulf az utóbbi időben és valamennyinek egyetlen célja van: a béke. Salandra vádjai Anglia ellen. — Olaszország csak önmagára számithat. — Lcipzig, január 22. A Leipziger Tageblatt jelenti Luganóbál: Mihelyt Viktor Emánuel király megétkezett Rómába, elnöklete alatt összeült a koronatanács, amelyre a minisztereken kivü-1 Porro -tábornok vezérkari főnökhelyettesit is meghívták, jelen- völt -továbbá az angol és a francra kormányok egyegy képvislője is. Porro tábornok jelentést tett az Albán-iában- levő olasz csapatok helyzetéről, kifejezve -többek között, hogy a négyesszövetség osalódott abban a reményében, hogy az Albániába menekült szerb csapatokat sikerülni fog újjászervezni és -az olasz hadsereg soraiba állítani, hogy az olasz haderő gyarapodjék. Ellenkezőleg, az történt, hogy a szerbek sok helyütt egyesültek az albán bandákkal és megnehezítették az olasz csapatok előbbre jutását. Esszad pasa tekintélye -albá•niában tökéletesen megszün-t, holott nagy pénzbeli támogatást kapott Olaszországtól, hogy egyengesse az olasz uralom útját Albániában, Arról ,i-s beszámolt a vezérkari főnök helyettese, hogy az olasz csapattestek Albániában távolról sem elegendők, sőt tulgyengék ahhoz, hogy a központi hatalmakkal szembeszállhassanak. Mivel n-em lehet hathatós támogatást remélni az angolok és franciák részéről, « vezérkar leghelyesebbnek találná az olasz csapattestek visszarendelését Albániából. Salandra miniszterelnök beszámolt -az utolsó napokban az angol és francia kormányok megbízottai val folytatott tárgyalásokról és visszautasította azt az angol részről Olaszország ellen emelt vádat, hogy Olaszország tétlen, mert ez a vád jogosulatlan. Itália megfelelt minden kötelezettségének, amelyet szerződésileg vállalt szövetségesei iránt — sőt azokon tul- is terheket vett magára, ellenben Anglia mindig késett a szerződéses kötelezettségek teljesítésével, amit legújabban az is bizonyít, liogy nem tartotta meg a szerződést a szénszállítás tekintetében és nem adta meg az igért kölcsönt. A miniszterelnök nem titkolta, hogy megrendült a bizalma a szövetségesek irányában. Utalt Szerbia és Montenegró szomorú sorsára és szintén amellett érvelt, hogy az olasz csapatokat vissza kell rendelni Albániából. Ezzel végezte felszólalását Salandra: „Senki sem tudja, mik a tervei a -központi hatalmaknak a jövőre, ezért Olaszországnak csak önmagára szabad gondolnia és egész haderejét az ország védelmére kell fordítania. A háború már eddig is sok meglepetést hozott, készen kell lennünk uj fordulatokra, mert nem lehetetlen, liogy mikor az egész világ azt hiszi, hogy a központi hatalmaik Egyiptomot akarják megtámadni, meglepetésszerűen benyomulnak Lombardiába." Vilmos császár látogatása Belgrádban. Belgrád, január 22. A Belgruder Nachrichten irja: Belgrád lakossága nagy események hatása alatt áll. A német birodalom hatalmas uralkodója, Ferenc József hü szövetségese, Vilmos császár Belgrád vendége volt. A császár -látogatásának tisztán katonai jellege volt. Az uralkodót az uj főkormányzó, gróf Suli is altábornagy fogadta Gellinek vezérkari főnökkel és Kuhinka város- és várparancsnokkal'. A bemutatást, a német nagyfőhadiszállásról idevezényelt Klepsch-KJoth vezérőrnagy végezte. Az ti-dvarí vonat január 19-én reggel nyolc óra ötven perckor robogott be a belgrádi pályaudvarra. Ragyogó napos idő volt. Egy d-iszszázad, derék magyar és román népfelkelőkből, üdvözölte a császárt a pályaudvar csarnokában. Az uralkodó, aki a bemutatott tisztekkel kezet fogott és kegyesen beszélgetett, ellépett a század frontja előtt és elismeréssel emlékezett meg -a derék népfelkelők kitűnő állapotáról. A császár legelőször a -német, magyar és osztrák műszaki csapatok által helyreállított nagy Szdva-hidat tekintette meg. Huszonnyolc automobillul ment át a császár és kísérete a Milosa Velikog-utcán, a felgyújtott dohánygyár előtt a vasúti hídhoz, ahol a liid -tervezői, a magyar, német és osztrák műszaki tisztek jelentést tettek a hid építéséről. Az uralkodó bejárta a hidat és meghallgatta a hid körül lefolyt harcokról szóló jelentést. A császár ezután Belgrád történelmi emlékét, a régi várat tekintette meg, amely a •legutóbbi harcokban szintén véres szerepet játszott. A szétlőtt vezértkari épület terraszán 22. tartalék-hadtest parancsnokságának egyik tisztje elbeszélte azokat a véres harcokat, melyeknek eredményekép a szövetségesek zászlói lobognak Belgrád ormain. Rosszabbodik a viszony Oroszország és Románia között. Bukarest, január 22. A viszony Románia és Oroszország -között nem hogy javulna, hanem inkúbb rosszabbodik. Az utóbbi események óta az oroszok gyanakorh'a tekintenek a románokra, mert ugy vélekednek, hogy Románia már szoros viszonyban van a központi hatalmakkal és csak a kedvező alkalmat várja egy Oroszország elleni támadásru. A hivatalos orosz és román körök között szemmel látható azelhidegülés. Az orosz hatóságok nehézségeket támasztanak az Oroszországon át menő román forgalomnak és a román lapokat nem bocsátják be az országba. Oroszországból többek között kitiltották a félhivatalos Viitorult is. A román államférfiak nagyon elégedetlenek Oroszország eljárásával.