Délmagyarország, 1916. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1916-01-20 / 17. szám
Szeged, 1916. január 20. JDÉOMAGYÁJRORSZÁG. 3 J? városi közélelmezés csődje. — JT januári közgyűlés első napja. — Jisza az osztrák érzelnjek megnyilatkozásáról A Pénzintézeti Központ törvényjavaslatának letárgyalása után az interpellációikra került a sor. Ráth Endre, Novak János és Batthyány Tivadar nyújtott be interpellációt. Ezután Unnánczy Nándor Interpellációjára került a sor. Unnánczy „A hadsereg Ikerében gyakori magyarellenes jelenségről készült interpellálni és többek között szóvá készült tenni interpellációjában a Cserey-'házaspár öngyilkosságának okait is. A miniszterelnök az interpelláció előtt kérte Urmánczyt, hogy az interpellációjától álljon el. Unnánczy a kérést megtagadta és interpellációjában intézkedéseket kíván. A fajgyűlöletet kiirtani nem lelhet; ennek a tobzódását azonban meg kell akadályozni. Több panaszos levelet kapott a ihárctérről, amelyek fájó dokumentumai a magyar katonák szenvedéseinek. Több esetet felsorol; különösen a cseh feljebbvalóik ellen panaszkodnak. — Szóváteszi, hogy Hőfer a tegnapi vezérkari jelentésben „néptörzsek"-ről beszél. Elmondja Cserey tüzérfőhadnagy öngyilkosságának okait jjj! Gróf Tisza István miniszterelnök; Elismeri, hogy az interpelláló kerülte a szenvedélyek felkórbácsolását, mégis sajnálja a kérdés felvetését. Hiba le rítt e eltagadni, hogy vannak a hadseregban a magyar nemzeti érzéssel szemben való megnyilatkozások. Azt sem lehet letagadni, hogy a hadseregben szolgálák huzaiiassügút háttérbe szorítják. Mikor ti monarchiára a fenyegető veszedelem bekövetkezett, mindnyájan egyek voltunk. Ezért nocsak olyan jelenségeket lássunk meg, amelyek joggal kihívják a kritikát, hanem emlékezzünk meg arról is, hogy a király és Frigyes főherceg, ismételten elismerésüket fejezték ki a magyar vitézség és a magyar katonák iránt. Sok helyen a magyar legénység nem magyar ajkú tisztekkel jól megértik egymást. Természetesen súrlódások is vannak rosszindulatú feljebbvalók és magyaf tisztek között, de csak nálunk keresnek a feljebbvalók kellemetlenségeinél nemzeti hátteret. A Cserey-házaspár esete a legaljasabb iiídozés, de lehet magánbosszu is. Az interpellációra az a válasza, hogy ismeri a hadsereg vezetőit és tudja, liogy azok megbecsülik a magyar nemzetet és a magyar katonát és azokkal szemben, akik elfogultak, ha a magyarokról van szó, érvényt tudnak szerezni fölfogásuknak. Akik korlátozni akarják a magyart nyelvében, sérelmet követnek el a nemzettel szemben és megkárosítják a hadsereget. Ezekkel szemben elvárjuk a legszigorúbb megtorlást. (Saját tudósítónktól.) A törvényhatósági bizottság szerdán délután négy órakor tartotta januári rendes közgyűlését dr. Cicatricis Lajos főispán elnöklése alatt. A közgyűlés szerdán csak az Indítványokkal tudott végezni, igy is a késő esteli órákba nyúlt a tárgyalás. Élénk, olykor szenvedélyes vita fejlődött ki Pásztor József ismert indítványának tárgyalásakor. A felsorolt terhelő adatokat, — aktamásolatokkal támogatott bizonyítékokkal felszerelve — megütközéssel vette tudomásul a közgyűlés. Egyik felszólaló sem okolt egyéneket, hanem a rendszert okolta a történtekért. A személyeskedés terére tévedt vitának Wimmer Fülöp vetett gátat, .aki azt javasolta, hogy szűnjön meg az egész városi köz-* élelmezés. Elég magasak a makszimális árak ahhoz — mondotta Wimmer — hogy a termelők forgalomba hozzák áruikat. Indítványának első pontja kivételével Pásztor József visszavonta indítványát és csatlakozott Wimmer indítványához. Közmegelégedést keltett a bizottsági tagok körében a helytelen városi gazdálkodásnak egyhangúlag proponált gyökeres orvoslása. A közgyűlésről a következőkben számol te tudósítónk: Dr. Cicatricis Lajos főispán, elnök négy ora utan megnyitja a törvényhatósági bizottság januári rendes közgyűlését és felkéri hegedűs Antal aljegyzőt, hogy a polgármester havi jelentését ismertesse. Majd interpellációk hiányában az indítványok tárgyalására kerüli a sor. Mihalovits Dezső indítványához, amelyet dr. Szalay József főkapitány referált, elsőnek dr. Koszó István szólt hozzá. Dr. Szalay előadta, hogy az indítványozó a közrendészeü szabályrendelet egyes, .szakaszainak módosítását, sőt egyes szakasz teljes eltörlését kívánja. A háziurak tetszésére lenne abban az esetben a kapuzárás ideje bizva, 'ha a közgyűlés magáévá tenné az indítványt — mondotta. dr. Szalay. — Koszó a tanács javaslatával izemben a kilenc órai zárás mellett foglalt állást és azt proponálta, hogy csak tiz óriág keiljen a lépcsőházat és a folyosót világítani. Pásztor József ellenezte Koszó indítványát és a tanács javaslata mellett foglalt áiiást. A tanács ugyanis azt a javaslatot terjesztette a közgyűlés elé, hogy a nagykörúton kívül fakultatív, a nagykörúton bcliil pedig esti tiz óra legyen a kapuzárás ideje. A fobosók és lépcsőilázak világítását éjjel egy óráig akarta a tanácsi javaslat kötelezővé tenni. A 'közgyűlés szótöbbséggel dr. Koszó István javaslatát fogadta el. A következő indítvány már nagyobb vitára adott alkalmat. Pásztor József indítványa került sorra, amelyben tudvalevőleg a közélelmezés javítására és a városi közélelmezési rendszer téves vezetésének megszüntetésére tett konkrét javaslatot. Bokor Pál helyettes polgármester egész terjedelmében felolvassa Pásztor indítványát az indokolással együtt. A tanács javaslatát a következőikben ismerteti az előadó: Utasítandó a tanács, hogy a közélelmezési bizottságot akként szervezze, hogy dr. Szalay József főkapitány legfőbb ellenőrzése mellett egy felelős tisztviselő bizassék meg •i közélelmezéshez tartozó beszerzés, gondozás és értékesítés feletti intézkedés jogával, olymódon azonban, hogy minden ágánál egy-egy hozzáértő vezetőt alkalmazzon, akik szintén felelősség mellett a reájuk bízott ügykört vezetnék. A közélelmezés olárusitásánál pedig alkalmas és megbizható, megfelelő egyének volnának felfogadandók, akik naponta az üzem eredményéről a vezető megbizott tisztviselőnek beszámolnának. Ezenkivül minden hónapban egy részletes számadás lesz az ekként megalakított bizottság, illetve annak vezetöje által a főkapitány ellenjegyzésével a ta'nácshoz átvizsgálás és jóváhagyás végett beterjesztendő. A számadások ügyében aztán a tanács a számvevőség előzetes meghallgatása után fog határozni. Javasolja a tanács, lliogy az ilyen módon alakított szervezet az eddigi közélemezési bizottság folytatásaképen működését nyomban felvegye, ami annál inkább szükséges, mivel élő állatok s egyéb anyagokban több százezer korona értékű készlet van a város birtokában. Bokor Pál: Ez a tanács előterjesztése. Méltóztassanak ezt annál is inkább elfogadni, mert nem lehet a város hatóságán kívül álló szervezetre bízni a város közélelmezését. A felelőség szempontjából sem állhat meg egy olyan szervezet, amely a város pénzével szabadon rendelkezzék. Ajánlom elfogadásra a tanács javaslatát. Az előadó után Pásztor József törvényhatósági bizottsági tag emelkedett szólásra, aki a következőkben indokolta meg indítványát: — Tisztelt Közgyűlés! A helyettes polgármester ur a termények róintandóságára és egyéb hasonló okokra hivatkozott, mikor a tanács javaslatát előterjesztette. Nem egészen ez az oka a közélelmezés fiaskójának, hanem más okok vannak. Például a tanács Koczor tanácsos ur indítványára elhatározta a burgonya beszerzést. Tiz vaggon burgonya beszerzésére adott felhatalmazást a város tanácsa és a város nem tiz vaggon, hanem harminc vaggon burgonyát vásárolt. Tehát 20 vaggonnal lépték tul a megbízást. Huszonkilenc vaggon teljesen épen érkezett meg, csak a harmincadik volt romlott. Átnéztem a fuvarleveleket, a harmincadik vaggont kifogásolták is. Hétezer korona értékűt egyszerűen kidobtak ellenőrzés nélkül. Huszonkétezer koronát fizetett rá erre az üzletre a varos. Nem vagyok azon a véleményen, hogy nem szabad ráfizetni a városnak. Szabad, de csak akkor, hu ezzel a szegényebb embereken segíteni tud. Eladni a nyírségi burgonyát nem lehetett, inert a vermek tele voltak, — nem kellett burgonya. A vásárolt birkák sorba döglöttek, A döglött birkákat csuk bőrök alakjában láthattuk viszont. Két szegedi állatorvostól kértein véleményt, egyetértően ugy nyilatkoztak, hogy Erdélyből nem lehet birkát vásárolni, mert köztudomásu, hogy mételyesek és csak azonnali levágásra alkalmasak. Hangsúlyozni kívánom, hogy ezekért a hibákért nem akarom például a gazdászt felelősségre vonni. Az a baj, hogy nem volt hozzáértő szakember. Gazdasági szaktudás, prakszis, kereskedelmi prakszis kell ilyen nagyszabású élelmiszerüzem vezetésére. November 19-én felhívta a tanács számadásra a gazdászt. december 4-én beterjesztett valami számadást Scultéty íőszámvevőA Ház tudomásul vette a választ. Belvárosi Kávéház Szeged előkelő kávéháza. Reggeli s uzsonna kávék, legjobb kávéházi italok, bel- és külföldi képes és napilapok nagy választékban. Figyelmes kiszolgálás. A n. é. közönség szives pártfogását kéri tisztelettel KLEIN ERNŐ, kávés.