Délmagyarország, 1916. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1916-01-20 / 17. szám

2 íóÉLMAGYARORSZAG. fezeged, 1916. január 22. vei együtt. Ez nem égy kész számadás vélt, mert a főszámvevő akkor pár nappal később jelentette, hogy ő csak résztvett a számadás elkészítésében, de azért felelősséget nem vállal. Csak tájékoztató számadás volt tehát. A pénztári napló hiánya is több izben vita tárgyává tétetett. 1915. junius 25-én a tanács üléséről bemutatok ennek bizonyitására egy ak'a másolatot. Ekkor rendelték el, hogy a gazdász pénztúri naplót nyisson. Nem lehetett pénztári napló, hu csak ekkor rendelték el A gazdász ennek dacára sem nyitott pénztári naplót. A rendszer a hibás. Én nem keresem a bűnbakot, ismétlem: a rendszer a hibás. Mindenkit ;ki akarnak zárni a város ügyeinek viteléből. Nem hibás a gazdász, mert nem érthet mindenhez, nem is lehet tőle kívánni, hogy polichisz'tor legyen. A közgyűlés élénk helyesléssel kisérte Pásztor felszólalását, aki beszéde végén a tanács javaslatát ismerteti és pontról-pontra kiiejti, hogy miért nem tartja elfogadhatónak a tanácsi javaslatot. Fentartja indi.tválnyát azzal a módosítással, hogy a közélelmezést a főkapitány felügyelete mellett okleveles gazdász végezze. Kéri a módosítások elfogadását. •Elsőnek Wimmer Fülöp szólalt fel és a következőket mondotta: — Történtek a közélelmezés terén hibák, még pedig olyan hibák, amelyeket sem a tanács, sem pedig mi nem akarunk takargatni. Mentőkörülmények is felhozhatók: két millió volt a forgalom, minden áron kellett élelmet szerzeni. Olyan hibák is történtek, amelyek elkerülhetők lettek volna. Ha azt kérdem, hogy az a nagy erőlködés mi előnyöket hozott, bajos rá felelni. Lenyomta-e az élelmicikkeik árát, segitett-e a város közélelmezésén? Nem! Végre megtörtént az, am.it sokan sürgettünk: mindennek az ára makszimálva van. Azt az inditványt teszem, mondjuk meg egyszerűen, — mert abban a szervezetben sem hiszek, amelyet az előadó ur ajánlott, — hogy a város felhagy a közélelmezéssel, a jelenlegi leltárt, az élőállatokat és a raktáron levő élelmicikkeket még eladja, de ujat nem szerez be. Egyedül a hal és liszteladást közvetíti. Kérem indítványom elfogadását. tfoffmann Ignác felszólalása után Vékes Bertalan bizottsági tag szólalt fel és a következőket mondotta: — Pásztor József indítványának első pontját egész terjedelmében magamévá teszem. A többi pontot és a tanács javaslatát nem fogadom el. Wimmer bizottsági tag ur indítványához csatlakozom. Az állatokat azonnal vágassák le és a hiitővermekbe raktározzák be. Dr. Gerle Imre: A mai napig a történtekért ki vállalja a felelősséget? Dr. Somogyi Szilveszter és Bokor Pál (egyszerre): Természetesen vállaljuk! — A közpénzeket gondatlanul kezelik. Szegednek tényleg volt szüksége húsra, lehetett venni a környéken olcsón, mégis elmentek Erdélybe mételyes birkát venni. Emberi tápUíléknak majdnem élvezhetetlen birkát vásároltuk. Mikor Szegedre hozták a birkákat. többé senki sem törődött velük. A döglöttek ott voltak az akolban. Szerény számitásom szerint egy kilogram lius, amelyért három koronát kaptunk, nekünk 6—7 koronába volt. A burgonya vásárlás is jellemző. Mikor megvásárolták, olyan burgonyabőség volt, amilyen még soha. Tiz koronáért 'akkor a legfinomabb rózsakrumplit lehetett a tanyán akár száz vaggonnal vásárolni. Emberi táplálóknak nem alkalmas fekete takarmány krumplit vettek. Ugy látszik a vásárlás volt a fő, mert mirte Szegedre jött, már nem kellett. 23.000 koronát veszítettek a krumplin. A városi üzem feladata az lett volna, hogy a lakosságot élelmiszerrel ellássa. De nem ilyen módon. Nem csoda, ha ilyen gazdálkodás mellett körülbelül 50.000 korona deficit van, bár lehet százezer korona is. Nem -lehet egy tessék-lássék inditványnyal ezt az iigyet elintézni. Eleinte osztottam Pásztor indítványát, inár nem osztom. Be kell szüntetni az élelmiszer üzletet. Az is nagy veszteség lesz, mikor eladásra kerülnek az élelmicikkek Bokor Pál: Vizsgálat van folyamatban, amely hivatva lesz megállapítani a hiányokat. Kötelességemnek tartom a tanács nevében a fölvetett indítvánnyal szemben a tanács álláspontját megvédeni. A város tanácsa a közszükséglet által indíttatva érezte magát arra, hogy egy szervezetet a közélelmezés enyhítésére beállítson. Legkényelmesebb volna ettől ugy szabadulni, hogy elfogad® ók Wimmer bizottsági tag ur indítványát. De nem lehet kezelés nélkül hagyni az üzemet, vagy lenyomott árakon túladni mindenen. A legnagyobb hibának tartanám, ha a város ezt megtenné. Tökéletesebb formában létesítse az eddigi szervezetet. Fentartom a tanács javaslatát, de Pásztor felszólalása után a módosítások egy részébe belemegyek. Ahhoz, hogy azonnal egy okleveles gazdász állittassélk be, nem járulok hozzá, ment most nehéz megfelelőt találni. Kéri a tanács javaslatának elfogadását. Pásztor József: Indítványom első pontját föntartom, a többi ponto-t dr. Gerle felszólalása után visszavonom és hozzájárulok \Vimmei- bizottsági tag ur indítványához. Wimmer Fülöp: Csodálkozásomnak kell kifejezést adnom, hogy.a tanács nem azonnal akceptálta indítványomat. Ami raktáron van, azt él kell adni. Fentartom indítványomat. Bokor Pál a zárszó jogával élve csatlakozni kiván Wimmer indítványához, azonban az elnöklő főispán nem engedi meg, mert — mint mondta — közgyűlésen nem lehet alkudozni. Dr. Cicatricis Lajos főispán a közgyűlés elnöke elrendelte az indítványok fölött a szavazást, amely a következő eredménnyel végződött: az eredeti tanácsi javaslat mellett 31, Wimmer Fülöp indítványa mellett 54 bizottsági tag szavazott. A közgyűlés tehát szótöbbséggel elhatározta, hogy megszünteti a városi közélelmezést. Dr. Cicatricis Lajos: A döntés konzekvenciájaképpen arra nézve kell határozatot hozni, hogy a város tulajdonát képező állatok azonnal eladandók-e a szegedi piacon, mert ezzel szemben áll a Wimmer-féde indítvány, amely azt kívánja, liogy az eladás az üzleti élet -szabályai szerint történjék. Vagyis meg kell várni a kedvező alkalmat az értékesítésre. A törvényhatósági bizottság nagy szótöbbséggel ismét Wimmer Fülöp indítványát tette magáévá. Lecsendesült a vihar, a szenvedélyes felszólalások, a sokszor személyeskedéssé fajult viták megszűritek. A többi inditványt már nyugodt hanglatban tárgyalta le egymás után a közgyűlés. Dr. Gaál Endre kulturtanácsos Franki Antal indítványát referálta. Franki azt kívánja, hogy azclkat a hadikórházakat, amelyek iskolákban vannak ideiglenesen elhelyezve, ürítsék ki és adják vissza ismét hivatásuknak. Dr. Gaál jelenti, hogy ilyen értelemben már történtek lépések ugy a belügy, mint a hadügyminisztériumban, de a válasz elutasító volt. Kéri, utasítsa a közgyűlés a tanácsot, hogy időnkint sürgesse ennek az ügynek a. végleges elintézését. A közgyűlés elfogadta a tanács javaslatát. Ezután Kiss Gyula indítványa került sorra, aki a kistelekiek nevében nyújtotta be az inditványt. Kérik, hogy a város a kegy. uri jogok gyakorlását ruházza át a községre. Kiss Gyula felszólalt és 'kérte az indítvány elfogadását, azonban az előadó kultuntanácsos ellenezte azt. Megjegyezte végül dr. Gaál, hogy a város nem mehet a községhez, nem teheti ki magát visszautasításnak. Jöjjön Kistelek hozzánk, — mondta dr. Gaál — nekik kell közeledni. Dr. Somogyi Szilveszter: Elfogadom a város tanácsának javaslatát, amely javasolja, liogy a -törvényhatósági bizottság térjen napirendre az indítvány fölött. A közgyűlés ilyen értelemben határozott. Wimmer Fülöp Inditványt adott be, a melyben azt a javaslatot teszi, hogv a szinház igazgatója köteleztessék 1916. szeptember elsejétől kezdödőleg a régi alapon a szinház ügyeinek továbbvezetésére. A konzorcionális rendszer megszüntetését proponálja Wimmer. Dr. üaái Endre referens az inditvá.ny> nyal azonos javaslatot terjesztett a -közgyűlés elé, amelyet a bizottság az indítványozó felszólalása után tudomásul vett. A tárgyalás folyamán dr. Gerle Imre törvényhatósági bizottsági tag indítványa került sorra. Az indítványnak első két pontja Wimmer Fülöp indítványának elfogadása után tárgytalanná vált, igy csuk a harmadik pont körül támadt némi nézeteltérés. Okleveles gazdászra kívánja dr. Gerle a városi gazdálkodás felelős kezelését bizni és azt indítványozta, hogy ezt az állást a háboru tartamára ideiglenesen azonnal töltsék be. Ezzel szemben Balogh Károly pénzügyi tanácsosnak az volt az álláspontja, hogy ilyen állást csak a luíboru után szervezzenek. Balogh ilyen értelmű tanácsi javaslatot terjesztett a közgyűlés elé. Dr. Gerle felszólalt és a város gazdasági rendszerét felelőtlen gazdálkodásnak nevezte, majd dr. Fajka Lajos bizottsági tag szólt dr. Gerle indítványa mellett, azonban a közgyűlés a tanács javaslatát tette magáévá. Dr. Cicatricis Lajos főispán jóval hét óra után rekesztette be az ülést, amelyet csütörtökön délután négy órakor folytatnak, amikor a tanácsi előterjesztések kerülnek tárgyalás alá. •••••••••••••••••••••••••••••••••••••••IIIIIIUIIII Török hivatalos jelentés. Konstantinápoly, január 19. A főhadiszállásról jelentik január 18-iki kelettel: Az oroszok támadásait, melyekben heves ellentámadásaink következtében nagy veszteségeket szenvedtek, az egész arcvonalon megállítottuk, miután az utóbbi időben erősítéseket kaptunk. ' A nagy túlerőben levő ellenség heves támadásainak ellenére, amelyek nyolc nap óta tartanak, a helyzet reánk nézve általában kedvező. Más jelentem való nincsen. (MTIJ