Délmagyarország, 1915. december (4. évfolyam, 287-311. szám)

1915-12-11 / 295. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG (Szeged, 1915. december 11. Kétszázezer koronával kevesebb eddig a város javadalmi bevétele, mint tavaly. (Saját tudósítónktól.) A javadalmi bizottság pénteken délután megtartott ülésén Balogh Ká­roly pénzügyi tanácsos, elnök ismertette a bi­zottsággal a november havi üzleteredményt, összehasonlítva a mult év november havával. Tavaly tizenegy hónap alatt 219619-07 koronával kevesebb folyt be a városi pénztárba, mint az idén tizenegy hónap alatt. A különbség elég jelentékeny és az előadó szerint főként a ke­reskedelem lanyhaságára vezethető vissza, hogy a városi üzemek bevétele nem érte el a tavalyi összeget. Az ülés folyamán Balogh Károly a követ­kezőkben részletesen ismertette a városi üze­mek bevételeit, az előző évvel összehasonlítva: Az összehasonlító kimutatás adatai szerint 1914. év novemberében befolyt: állami bor és husfogyasztási adóban 63478 59, városi fo­gyasztási adó 19344-76, városi fogyasztási ille­tékben 8622-33, kövezetvámdijban 18570-39, partjavadalmi dijban 7565"98, helypénzdijban 12201 92, suly és űrmérték dijban 953'61, vágó­hídi dijban 23439"60, föld és vályogdijban 85:80, csolnakátkelési dijban 56-16, vámbírság dijban 202-27, tápéi révvám dijban 327 58, zálogolási dijban 51 "62, rendbontási dijban 620-86, szemle dijban 1T50, vízhasználati dijban 1194998, vízhasználati behajtási illetékben 3988, városi fürdő dijban 4231, fübér dijban 132-50 korona. Ezzel szemben 1915. év novemberében az alábbi összegek folytak be az egyes ágakban: I f Állami bor és husfogyasztási adóban 31327 14, kevesebb 32151 "45, városi fogyasztási adópótlékban 9534-87, kevesebb 9809-89, városi fogyasztási illetékben 7076-70, kevesebb 1535-63, kövezetvám dijban 12611.48, kevesebb 5958 91, partjavadalmi dijban 446 66, hidvám dijban 4160-48, kevesebb 3405-50, helypénz dijban 8332-90, kevesebb 3869 02, suly és Űrmérték dijban 484-71, kevesebb 468 90, vágóhídi dij­ban 9247-23, kevesebb 14192-37, föld és vá­lyog dijban 5-52, kevesebb 80-28, csolnak át­kelési dijban 40-74, kevesebb 15 42, vámbír­ság dijban 1, kevesebb 201-28, tápéi rév­vám dijban 55-46, kevesebb 272 12, zálogolási dijban 2T60, kevesebb 30-02, rendbontási dij­ban 9268, kevesebb 528-18, szemle dijban 6-20, kevesebb 5*30, vízhasználati dijban 13056-07, több 1106-09, vízhasználati behajtási illetékben 71-49, több 31-61, városi fürdő dij­ban 3603-30, kevesebb 627-70, fübér dijban 311 75 korona, kevesebb 17925 koronával. Összesen befolyt 1914. novemberében 172323 korona, 1915. novemberében 100487 98 korona, kevesebb tehát 71835-02 koronával. A novemberi kimutatás után tizenegy hó­nap jövedelméről számolt be a pénzügyi taná­csos, összehasonlítva az eredményt a mult év tizenegy hónapjában elért eredménynyel. E ki­mutatás szerint 1915. év tizenegy hónapjában több folyt be városi fogyasztási illetékben 5422-26 és fogyasztási dijban 928 koronával. Ezzel szemben kevesebb folyt be: Állami ital és fogyasztási adóban 92784-30, városi fogyasztási adópótlékban 23467-47, kö­vezetvám dijban 40920-46, partjavadalmi dijban 1447-28, hidvám dijban 15723-12, helypénz dijban 35222-05, suly- és űrmérték dijban 1287-55, vágóhidi dijban 1247*62, föld- és vályog dijban 1124-57, csólnak átkelési dijban 210-10, vámbírság dijban 217 24, tápéi révvám dijban 1548-04, zálogolási költségekből 126-22, rendbontási dijban 392-74, szemle dij­ban 4074, vízvezetéki dijban 7751-07, vízveze­ték után behajtási illetékben 82 12, városi gőz­fürdő használati dijban 1016'22, fübér dijban 1307-60, kutköltség dijban 5382 koronával. 1915 januárjától november végéig 219619 07 KORZO Igazgató: VAS SÁNDOR. I Telefon 11-85. Szombaton és vasárnap A kinemaftographia szenzációja! :: A legszebb mozidráma S :: oct Egy tavaszi éj álma. Drámai színjáték 4 felvonásban. A sikerül Vígjáték 2 felvonásban. Valamint az uj kisérő műsor. Előadások: szombaton 5, 7 és 9 órakor, vasárnap délután 2 órától éjjel 12 éráig, koronával kevesebb folyt be, mint egy évvel ezelőtt. A bizottság a jelentést tudomásul vette, mire — néhány jelentéktelen kérdés letárgya­lása után — az ülés véget ért. i.9bbsbe9s. Hadjárat az ipartestületi titkár ellen. — Törvényszéki tárgyalás. — (Saját tudósítónktól.) A szegedi törvény­szék dr. Szenttamássy Miklós elnöklete alatt működő tanácsa pénteken a késő délutáni órákban Ihozta meg Ítéletét abban a rágaima­zási perben, amelyet Bozsó János, ipartestü­leti titkár indított egy szegedi iparos­mester ellen. A feljelentés szerint a vádlott a mult év juliusában a-szegedi ipartestület ven­déglőiéiben, majd az ipartestület kocsigyártó szakosztályának a gyűlésén a következő ki­jelentést tette Bozsó titkárról: „Bozsó a 'közgyűlési jegyzőkönyvhöz tartozó okmányt 'elsikkasztotta, ha nem néz­ném, liogy családos ember, feljelenteném, inert ezért börtön jár." Ebben az ügyben egy ízben már volt tár­gyalás., de el kellett napolni. A mai tárgyalá­son az elnök mindenekelőtt a vádlottat hall­gatta kii.Vádlo'tt beismerte, hogy azt a kije­lentést tette, hogy: ha nem nézném, hogy családos -ember, feljelenteném. Azzal védeke­zett, hogy amit mondott, az kizárólag -refe­ráda volt az iparosok részére, nem pedig ma­gánvélemény. Az eset az ipartestület elöljáróságának ülésén történt, amelyre ö a kocsisza'kosztály részéről küldetett ki. Állítása szerint ezt az ügyet — az állítólagos elveszett okmányt — ott hozták szóba és kikérték dr. Temes­váry főkapitány-helyettes véleményét, aki ugy nyilatkazott, ihogy ha ez igaz, akkor ez­ért börtönbüntetés jár. Bozsó János titkárt mint tanút hallgatta iki a bíróság. Bozsó rámutatott arria a haj­szára, amelyet ellene vádlott inditott, aki mindenáron lehetetlenné akarta őt tenni. Az egész ókmány-ügy abból áll, hogy Baranyai Gyula ipartestületi tag, a kérdéses jegyző­könyv egyik hitelesítője, hitelesítés után meg­jegyezte, hogy szeretné, ha a jegyzőkönyvbe pótlólag belevennék szó szerint a következő kitételt: Sajnos, hogy az elnök nem (rendelte el a névszerinti szavazást. Ezt egy cédulára fölírta és elment Fodor Jenő rendőrkapitány, iparlhatósági biztoshoz, akitől véleményt 'kért a'Z esetről. Fodor kapitány kijelentette, Ihogy nemcsak nem kell, de nem is szabad pótlólag a jegyzőkönyvbe ilyesmit beszúrni. Ekkor el­tépte a cédulát. Ez az elsikkasztott okmány története. Dr. Szenttamássy tanácselnök felolvasta •azoknak a tanuknak a rendőrségen tett val­lomását, akik katonai szolgálatra vonultak be, majd Szpernyák Miklós, Rivinczki György, Lőry Árpád és Tóth Dezső tanukat hallgatta ki a bíróság, a tanuk egybehang­zóan vallották, hogy vádlott az inkriminált (kifejezést többe'k előtt használta. A tanuk vallomásukban megcáfolták vádlott mik azt a védekezését, hogy ő csak referált arról, ami a közgyűlésen történt, A bíróság kizárólag annak a megállapí­tását tartotta fontosnak, hogy a közgyűlésen készült-e egy olyan okmány, amelynek el­veszéséből 'Bozisót valami terheli. A bíróság a többi bejelentett tanú kihallgatását nem látta szükségesnek és csak Baranyai Gyula cipész­mester és Fodor Jenő rendőrkapitány 'kihall­gatását rendelte el. E tanuknak a ki­hallgatása után az elnök az ipartestület köz­gyűlésén és a szakosztály ülés'én felvett jegy­zőkönyveket olvasta feí, majd dr. Horváth Jenő ügyész vád- és dr. Békéi Nándor védbe­szédének meghallgatása után meghozta az Ítéletét. A törvényszék az iparosmestert bűnösnek mondotta ki a rágalmazásban _ és ezért egy havi fogházra és száz korona pénz­büntetésre itélte él. Az ítélet nem jogerős.

Next

/
Oldalképek
Tartalom