Délmagyarország, 1915. december (4. évfolyam, 287-311. szám)

1915-12-08 / 293. szám

4 MLMAGYAR0RS12AG Szeged, 1915. december 10. Erre kitör a vihar. Az ellenzék >a pado­kat verte, az elnököt és a munkapártot szi­dalmazta. "Végre az elnök erélyes •fellépése után Rakovszky folytatta beszédét. Az indemni­tásj javaslatot ne'm fogadja el. (A miniszterelnök bászéde.) •Gróf Tisza István miniszterelnök a kül­politikai helyzetet ismerteti. Görögország csakhamar elfoglalja a Balkánon fa \megfélelő helyet, Románia 'helye, a vezet öíérifiak nyi­latkozata szerint.a mi oldalunkon van. Az el­lenség gátolja az állásfoglalását, aZ oroszok miatt ném áldhat nyíltan mellénk, de ez irányból nem fenyeget bennünket veszély. (Tetszés.) Sajnálja, .hogy gróf Andrássy Gyula a béke kérdését feszegette. Az antant sajtója ezt elferdítve fogjia Visszaadni, csak azt közli majd, hogy Andrássy a békekötést követeli te, azt aZo-nban elhallgatja, liogy ia becsületes béke érdekében hálboru .folytatásárai kész. A miniszterelnök szerint csupán olyan bekét köthetünk, amely jövőnket és biztonsá­gunkat megalapozza. (Élénk helyeslés.) Tisza István végül kijelentette, ihogy a háború tartama alatt, sohasem vezette párt­szempont. Dohányt a katonáknak. Szerbia, 1915. "november 27. (Furcsa szörnyeteg ,a háború. U.gy átala­kítja az embereiket, hogy sok 'tekintetben rájuk se lehet ismerni. Tényekről írok, tékáit '-senki-se tamásikodijéik. .Mindenki természetes­nek találja ugye, hogy .a:z embernek legdrá­g.á:bb kincs© .az élete. De csak addig, /amig nem harcoló katona, mert egy harctéri kato­na'fütyül az életére. Mi ,akikor .hát, ennek a legdrágább? Talián a .puskája? Talán a csa­ládja? Dehogy. A .dohány. Ha ez van, akkor jó Világ jár rá.- Különben gyógyíthatatlan a bubánata. ) IHa mindezt nekeun valaki otthon -mesélné azt válaszolnám rá, hogy nem igaz. Pedig mennyire igaz. Lélektani okát kutassa más, én esiak azt tapasztaltam magamon is, liogy bár otthon sohasem dohányoztam, itt foly­ton füstölök. És igy van mindenki, Kezdet­ben cigiairettázik, később már szivarozik, idő­vel miéig ,a legkomiszabb dohányt isi elszívja. Van aztán olyan idő is, amikor a dohánynak sokáig icsiak a színiét látja. Csaiklliogy ez a, szín tulaj donklépen nem a dohányé, hanem a meg­száradt tölgy-, vagy diófalevélé. ,'Hogy mire rá nem kényszerít i az embert ,a szükség, az szinte hihetetlen. Bizony még. az ilyen száraz falevelet is elszívják, noha nem ízlik. Bár émelyeg a gyomruk és a fejűik fáj tőle, mégis szívják önmagukat ámítva. Ha ilyenkor egy baka elé tennének egy adag /kenyeret, ami 1 kg. és 400 grarn, továbbá 36 deka, viagy csak 18 , deka dohányt, ha hét nap óta nem látott is kenyeret, mégis a dohányt venné el választás esetén. j Tizennyolc napig nemi érkezett posta egy izben. Szerbia belsejében egy völgyben tábo­roztunk. Komisz időjárás volt, Három napig nem mozdultunk! sie előre, se bátra. [Ennek pedig senki se szokott örülni, inert az egy bolyén liosszu ideig való tartózkodásnak a koplalás a következménye. A tizenkilencedik napon örömhír ért bennünket: — megér,ke­zeft a posta, j Hat zsákkal mentein el érte. A tábori pos­tára érkezve nagy felfordulást 'láttam. Kis és hamis módon küldött nagy .csomagok, vár­ták megviselt állapotban jól szétszórva /to­vábbi sorsukat. Egyik emberem, egy őrmes­ter, lázasan kezdi meg a, vizsgálódást: — íNo van-e levél? — kérdezem. — Dohányt, dohányt/keresek (főhadnagy ur. I — Hogy, hát csomagban küldeti? — Csomagban is, meg levélbcíritéikban is. Szokatlan volt a válasz. Aztán nem sokat törődtem vele, tovább rendezgettük a postát. lEgysizercsiak felkiált az én .emberem: — Megvan, főhadnagy ur! i — Micsoda? i — Hát ia dohány! És a szeme csillog az örömtől, magában pedig boldogan mondo­gatja: ! — Hát mégis csiak hozott egy kis örö­met. 1 Hat ,gyereke van, de azzal már nem tö­rődött annyira, hogy vájjon levél érkezett-e hazulról. .Visszük a. postát. Gyönyörű me.net volt. Elől az ólén az őrmesterem, aztán libasor­ban öt ember,, zsákkal a háton és végül én. A tábor mellett haladunk el. Odakiáltom a,z embereknek: — Háromszoros éljent, emberek, ímert postát hozunk. ! Viharosan éljeneznek. De alig van vége az éljenzésnek, rögtön eszükbe jut a legna­gyobb szükséglet és felém harsogják: — Dohányt hozzon főhadnagy ur! — Ejnye a kutyafáját maguknak, hát a levél nem ifontosabb?. — Örülünk unnak is. De azt úgyis, tud­juk, hogy valahogy esalk vannak otthon, do­hány nélkül azonban mit ér az élet, .Ezek a szavak a szivemig hatottak. Mégis csak különös-, hogy ennyi családapának az el­ső gondolata a dohány és/nem .a családja. Emberek. Gcndolkozziauak efölött ott­hon is és amikor a szivarvéget az utolsó szip­pantás után el,akarják dobni, jusson eszükbe, liogy azért a/kis ddhá nyes atkáért hány ka­tona reszket. Tehát küldjenek dohányt a harctér re. Micsoda karácsonyi ajándék lenne! i Homo. Milyen az élet Bártfán. Hatósági tojás és burgonya. (Saját Uuiósitónktól.) Ma egy éve, liogy az oroszok Sárosból eltakarodtak. .Negyven­ezer orosz pusztította a környéket, különösen nagymennyiségű .szarvas,marhát hajtottak el, sőt a feltalálható sertéseket is leöldösték. .Képzelhető, hogy élelmiszert nem hagytak vissza, dacára (annak, 'hegy pánikszerűen me­nekülitek katcináink elől. iKolossó és Lófaíu közlött súlyos vereséget szenvedtek, ez alka­tommal az orosz katomi pardncsiioksdg is kéZrekerült. Előtte való nap még .peckesen, sétáltak az orosz ti's'ztelk a bártfai sétányo­mon es elmélázva hallgatták Zenekaruk tiizes harcidat alt, Imás'map máir 'foglyaink voltak a zenekarral együtt. A Délmagyarország munka társának Bartsch Gyula bártfai rendőrkapitány érde­kes részleteket beszélt ed Bártía jelenlegi közlélelmiezléséiről Dacára ánnalk, Ihogy a vá­ros operációs terület -volt ést (hadseregeiket éleánezett, az élelmiszeriek 'ára olcsóbb, mint bárhol az országban.. Hus, tojás, burgonya vloM bőven, a fontosabb élehnicíhkékel'a ha­tóság kezéfi és árusítja. (Az élelmicikkekről.) •Bártfán tojás,-utalvány rendszer van. E'gy-egy eisalád — aszerint ahány tagból áll — ihiusz-harminc tojásra ika.p -utalványt. A hatóság kötelezte a tpjáskéreskedőket, hogy mindért héten ötezerkétszáz darab tojást szolgáltassanak be, a rendőrségre, ihol. a, tojás­utalványcikat ikeztelik. A tojás darabját a ha­tóság itiz fillérjével árusítja. Azt ,a tojáske­reskedűt, amelyik -csak egy ízben is el.mu­lasztja a reá eső mennyiséget beszolgáltatni!, eltiltják attól, hogy áruját forgalomba hozza, 'Burgonyát is. árul a 'hatóság, ezt is a rend­őrség itl\alványára szerezheti be ú közönség. Mutatóul a fo'ntosabb élelmieikkek mákszi­míállis áraiból" közlünk néhányat: Marhahús kilója Borjúhús Sertéshús „ Disznózsír Húsfélék: 3 K 20 f. 2 „ 50 „ 4 „ - „ 7 .. - .. { Tej- és tejtermékek: Teljes tej literje _ k 30 f Tejszin „ 1 . — Juhturó kilója 2 „ 30 „ Tehéntúró „ _ ; 50 ; VaJ » 3 „ - „ Szárnyas és tojás: Csirke (rántani való) egy pár 3 K 40 f r k" / isu "J va'Ó) » » 4 „ - „ Liba (idei) darabja 6—7 — ?uk . 4-5;; -;; tojás „ - „ 10 „ Cukor: Kocka cukor kilója Süveg „ Főzelékfélék: Burgonya kilója Vereshagyma kilója Fokhagyma Tök (nagyság szerint) 1 K 14 f. 1 . 10 „ —- K 10 f. ^ » » 2 „ 30 „ — .. 40 .. Egyéb éMmicikk: - K 70 f. - „ 10 „ — Q2 „ 54 „ 3 „ 20 .. Barna kenyér kilója Kifli párja Nullás liszt kilója Kenyér „ „ Uvegrizs „ 'Megjegyzendő, hogy fezek a makszómáliis árak ez év október hetedikéin (léptek életbe, azóta- — természetesen — ujabb ábmegállla­pitá'S'ck történtek. (Az élelmiszár uzsorások büntetése.) Friedmmn Lipót fcár'tfai lisztkelreskedő a makszimális árszabás kijátszásának érde­kes módiját találtai kii-. Tíz kiló nullás lisztnél kövérebbet nem lehetett /iáh vádáihhü. A lk kilogramm lisit husz korotnúba került, de minden vevő égy óriási doboz préseit herin­get kapott ajándékba. (Feljelentették, mire a 'rendőrség husz mázsa nullás lisztet és het­vein doboz heringet vett üzletében zár aki és a községi étélmiszer iizemnák a mdkázimSis áron eladták. Alz (áruért befolyt összeg felét a kincstár kapta, 'másik fele pedig a városi szegényeknek jutott. Ezenfelül Friedmannt két napi elzárásra és száz koráim pénzbün­tetésre itéliék. Számos igálliciai menekült van a város­ban, ezek Eperjes (felől ilis'ztét csempésztek a városba, honnan Galíciába akdriák szálMani. Bártfán ugyanis nyolcvannyolc korona egy mázsa liszt, Galíciában pedig \kiiszázhaé'vdn korona. A csempészés nem sikerült, a rend­őrség háromszáz zsák lisztet kobzott el és az-t a makszimális áron hatóságilag ki,mé­rette. A Délmagyar ország telefonjai Szerkesztőség 305. Kiadóhivatal 81.

Next

/
Oldalképek
Tartalom