Délmagyarország, 1915. november (4. évfolyam, 264-286. szám)

1915-11-12 / 273. szám

Szeged, 1915. noVetmber 12. DÉLMAGYAEORSZAG Az oroszokat a Styrhez vetettük vissza. Berlin, november 11. A nagy főhadi­szállás jelenti: Hindenburg tábornagy hadcsoportja: Kemmernél (Rigától nyugat­ra) tegnap visszavertünk három támadást, amelyet orosz hajók tüzelése támogatott. Az éj folyamán csapatainkat tervszerűen és anélkül, hogy az ellenség ebben megzavart volna, visszavontuk a Schlektöl nyugatra és délnyugatra elterülő erdős területről, amely az utóbbi napok esőzései folytán mocsárrá változott. Bersemindernél (Rigától délkelet­re) egy ellenséges támadás tüzünk miatt nem került kivitelre. Kisebb ellentámadá­sunkkal több mint egyszáz oroszt elfogtunk. Lipót bajor herceg táborszernagy hadcsoportja: A helyzet változatlan. Linsingen tábornok hadcsoportja: Osztrák-magyar csapatok német tüzérség támogatása .mellett kiverték az oroszokat Rafaíovkától (a kove!—sarni=i) vasútvonal­tól északra, valamint az hhez délre csatla­kozó állásainkból; hét tisztet, több mint 200 főnyi legénységet fogtunk el és nyolc gép­puskát zsákmányoltak. A vasútvonaltól dél­re az oroszok támadásai meghiúsultak. Legfőbb hadvezetőség. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Budapest, november 11. (Közli a minisz­terelnöki sajtóosztály.) Cartorijsktól nyu­gatra az oroszok egy támadását vertük vissza. Rafaíovkától magyar-osztrák csa­patok német ütegek tüzelésének támogatá­sa mellett az ellenséget a Styrhez vetették vissza, itt 7 tisztet, 200 főnyi legénységet fogtunk el és 8 géppuskát zsákmányoltunk. Egyéb újság nincs. Höfer altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. Ujabb orosz minfszierválság. Pétervár, november li. A Pétervári Táv­irati Ügynökség jelenti: Ruchlov közleke­dési minisztert saját kérelmére felmentették állásától. Egy császári rendelet a miniszter­nek a gyémántokat adományozza az Ale­xander Nevski-rendjellhez. Oroszországnak nem kell közös parancsnokság. Kiél, november 11. Mint a Ki ele r Zei­tung- mak Pétervárról jelentik, az ottani >la­ppk megbeszéléseiből kivehető, hogy Orosz­országnak nem találkozik rokonszenvével a négyes szövetség tervezett uj főparancs­noksága. Már csak a duma lelkesíthet. Stockholm, november 11. A Rjecs vezér­cikkében azt hangoztatja, ihogy a hadsereg érdeke megkívánja, hogy a népben bizakodó legyen a hangulat. Oroszország helyzete ko­moly és a háborúit győzelem nélkül nem lehet befejezni. Minden erő megfeszítésére van. szükség. Sajnos, az orosz reakcionáriusok, csak oda törekedtek, ihogy a lelkes hangula­tot megciljék. .Azt hitték, ihogy a duma bere­kesztésével a liberális szellem le 'van verve és liogy most mindent tehetnek, anélküli hogy a dunna egybehivassék. Megfeledkez­nek arról, ihogy csak a duma lelkesítheti ci nemzetet tettekre. A duma egyhehivása. Kopenhdga, november 11. A Rjecs a duma egy belli ivás árnak időpontját még nem ismeri, valószínű azonban, hogy november végére (ó-naptár szerint) hívják egybe. Az ülésszak nem lesz rövid tartama, minthogy a program igen terjedelmes' és a miniszterek többsége is hosszabb ülésezést tart szüksé­gesnek. Az olaszok ismét általános támadást kezdtek a görzi szakaszon A támadást mindenütt visszavertük. — Budapest, november 11. (Közli a minisz­terelnöki sajtóosztály.) Az olasz ok megújí­tották Görz elfoglalására Irányuló erőfeszí­téseket. Harmadik (Isonzó-csatát ikövetö szü­net ideje alatt tartalékokat állítottak be a harcvonalba és ujabb csapatokat vontak össze a görzi szakaszon. Tegnap több órán át tartó heves tüzérségi előkészítés után a Plavától a Monté del Sei Busiig terjedő egész harcvonalon nagy haderővel általános támadásba kezdtek. A bátor védelmezők újra, részben tüzelésben, részben kézitusá­ban az összes támadásokat az ellenség leg­súlyosabb veszteségei mellett verték vissza. Az olaszok támadó kedve az estére kitört viharban erre a napra végre lelohadt. Höfer altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. Területi engedményeket nem kaphat tőlünk Olaszország. Berlin, november 11. A Kreuzzeitung je­lenti: November 1-én a bécsi hivatalos Cor­responöenz Burea.u közleményt adott ki, a mely megállapította, hogy az osztrák-ma­gyar monarchia részéről nem lehet szó terü­leti engedményről Olaszország javára. Ez a nyilatkozat elsősorban azoknak az olasz poli­tikusoknak a elmére volt intézve, akik talán, még abban a hitben vannak, ihogy lehetséges volna a békekötés Olaszország és a .monar­chia között azon az alapon, amelyen a hábo­rú kitörése előtt a két állam tárgyalt. Magá­tól értetődik, hogy a. magyar és osztrák kül­ügyminisztériumnak ez az álláspontja töké­letesen fedi a német birodalmi kormány fel­fogását. A német birodalmi kormány is azt tartja, hogy majdan az Olaszországgal meg­induló békekötés során1 csak az .lehet a tár­gyalás alapja, amit a bécsi hivatalos közle­mény irányelvül megjelölt. Giolittl lapja védi a kormányt. Lugano, november 10. GioMtti lapja, a Stampa a következő feltűnést kettő cik­ket közli: A parlamentnek semmiféle olyan vitát nem volna szabad .megengedni, amely (kor­mányválságot idézhetne elő. .Egy képviselő sem veheti magára a felelősséget, hogy ilyen helyzetet teremtsen. Semmiféle par­amenti összeesküvésnek nem szabad létre­íönni. A hatatom ,mai .viselői azok, akik a tör­ténelmi pillanatban a négyesszövetség mel­letti beavatkozást és a központi hatalmak elleni harcot határozták el, ezért észszerű és szükséges, hogy azt a. vállalkozást, ame­lyet ők határoztak el, ők is vigyék keresz­tül annak -logikus befejezéséig. Az az érv, hogy Franciaország .és Anglia mintájára a parlamentnek az esetleg elkövetett .hibá­kat a tehetetlen erők felcserélésével kellene kijavítani, nem áll meg, mert Olaszország helyzete más. A belső helyzeit lehetővé tet­te a különböző pártok széleskörű együtt­működését. Az egyes politikusok felelőssé­ge éppen abban áll, hogy naphosszat .azon Idolgoznak, Ihogy valamennyi párt legjobb elemeinek együttműködését .lehetetlenné te­gyék. Egységet prédikálnak, de tetteikkel egyenetlenséget szitáinak. Hogy ki viseli ezért a súlyos felelőssé­geit, azt nem mondjuk ki. Ilyen körülmények között feltétlenül .szükséges, hogy a mos­tani kormány helyén maradjon. Olaszor­száginak mindenesetre része van a szövet­ségesek által elkövetett hibákban. Az idő sokkal komolyabb, semhogy a népképvise­letet mellőzni lehessen. 5387 olasz fogoly. Sajtóhadiszállás, november 11. Az Isonzo melletti harmadik csatában 5387 olasz fog­lyot ejtettünk, köztük 106 tisztet. Mivel pe­dig a dolog természetében fekszik, hogy a védekezésre szorítkozott félnek általában' kevesebb alkalma van. foglyokat ejteni, meg­álfapit'hutó, hogy a támadó olaszoknak sú­lyos veszteségeket kellett szenvedniök, ha az állásaikat védelmező osztrák-magyar csapatok több .mint ötezer olaszt foglyul ejtettek. Ezekben a csatákban az olaszok véres veszteségeinek, azokról a hullaihe­gyekről ítélve, amelyek a hevesen ostromölt állások előtt föltorlódtak, rendkívül nagyok­nak kellett lenniök. Azokra a kétségbeesett áttörési kísérletekre, .amelyeket .az olaszok a görzi Ihidfő ellen, erőszokaltak, egész sora a csendes napoknak következett. Az Isonzo felső folyásánál és a Dolomitokban vissza­vertük az olaszok támadásait. Az olasz tü­zérség különösen nagy tevékenységet fejt ki Flitschtől délkeletre a felső Isonzó-völgy­ben és a Vrsics-területen. Olasz vereségek Afrikában. Konstantinápoly, november 11. A lapok jelentik: A lybiai arab törzsek Bezzánt, via^ lamint Osevra, Hun és Raddan helységeket a Styr területen és azonkívül Zaleddein, Ur­fete, Misratlha, Tiurgha és Tartana. helysége­ket tényleg visszafoglalták. Az olaszok em­berben és hadiszerben nagy veszteségeket szenvedtek és nagyszámú foglyot, ágyukat és muníciót hagytak a .muzulmán katonák kezei között. Az arabok Fezzánban 5 ágyút és 3 géppuskát és Misrataban 3 ágyút vettek el az ellenség tői. A T<ri poliszból T arihun ába küldött csapaterősítések nagy vereségeket szenvedtek és számos hatott és fogoly tiszt és katona hátrahagyásával kénytelenek vol­tak elmenekülni,

Next

/
Oldalképek
Tartalom