Délmagyarország, 1915. november (4. évfolyam, 264-286. szám)
1915-11-12 / 273. szám
12 DÉLMAGYARÖRSZÁG Szeged, 1915. november 10. Tizennyolc éves házadómentességet Szegednek. (Saját tudósítónktól.) Minden jel szerint a háborúnak olyan idejét éljük, amikor üdvösnek és célszerűnek látszik minél nagyobb buzgósággal és alapossággal készülni az eljövendő béke nagy és felelősséggel teljes munkájára. Szegeden e cél szolgálatának különös jelentőséget ad az a vita, amely a házak adómentessége körül támadt a város és a pénzügyminiszter között. Az 1906. évi házadótörvénv értelmében ugyanis újonnan épített házakat tizenöt évi házadómentesség illeti meg. A törvénynek van egy szakasza, amely azt mondja, hogy azokban a városokban, amelyek nagy építkezési kedvet mutatnak s gyorsan fejlődnék, tizennyolc évi házadómentesség is engedélyezhető. A pénzügyminiszter első izben még a tizenötéves házadómentességet is vitássá tette, azt állitva, hogy Szegedre átmeneti rendelkezés vonatkozik 12 évi adómentességgel. A közigazgatási bíróság ezzel szemben a városnak adott igazat. A város most már nem tizenöt, hanem tizennyolc évi házadómentességet kárt, mivel a csatornázási és egyéb nagy, milliós építkezések tervei bizonyítják, hogy Szeged' gyorsan épülő város és nagy építkezési kedvet mutat. A pénzügyminiszter azonban ezt nem hiszi el csak ugy szép szóra s a legközelebbi napokban Szegedre érkezik egy pénzügyiminiszteri osztálytanácsos, aki átvizsgálja a nagy városfejlesztési program terveit s ebből megállapítja, hogy a város uj házainak érdemes-e 18 évi adómentességet adni. Félreértések elkerülése céljából mindenek előtt kijelentjük, liogy a hatóság álláspontját nem kívánjuk vitássá tenni. A tizennyolc éves házadómentesség jogszerűsége •mellett bizonyára azok közé tartozik, amelyek az építési kedvnek lendületet adnak. Ily tényezőkre ,a háború után fokozottan tesz szükség. Méltányolni kell a már meglevő házaik tulajdonosainak helyzetét is. A lakáskereslet a háború után, legalább inéhány évig alaposan csökkenni, fog, a háború alatt voltak terhek, amelyeket kizárólag a háztulajdonosok viseltek. Mindezekkel szemben mégis az a, helyzet, hogy a tizennyolc éves adómentességet azoknak a városoknak kívánja megadni a törvény, amelyek nagy építkezési kedvet (mutatnak és gyorsan fejlődnek. A miniszter küldöttjének a hatóság bizonyára azt a városfejlesztési programot fogja bemutatni, amelyet a közönség a sajtó ismertetéseiből az unalomig ismer. Ebben a programban van benne a központi pályaudvar, a csatornázás, a. téli kikötő, az. általános vízvezeték, az uij kórház, a kövezés, a tanyai vasút és még sok nagy terve a városnak, .amelyékben — ez le nem tagadható — van stílus, de hiányzik belőlük a, realitás. Vitathatatlan, hogy a város nagy építkezési kedvet imutat és különösen közvetlenül a háború előtt eltelt években szinte járvány szerűen pusztította az építkezés az üres telkeket. Azt sem akarjuk mondani, hogy ia hatóság mindig csaik terveket adott, hiszen az építkezési kedv fellendülésében bizonyára neki :is van. része, áll például a kenderakadémia, jár a villamos, a .belváros javarésze aszfaltozott. Az alkotások mégis nagyon szegényesen mutatnak a .programmakkal szemben. Mert sohasem tudták véglegesen eldönteni egyik vagy másik nagy városi ügy sorsát. .Nagyon szerencsétlen dolog például, ihogy a. váro-st egyre kövezik, a nélkül, hogy előbb csatornáznák. A vizmizériák évről-évre visszatérnek, az idén legalább provizórikus intézkedésekben tapasztaltunk olyan, szándékot, amely a lakosságnak ez a nagyon primitív igényét kielégíteni igyekszik. A tanyai vasútnak le kell kerülni_a közigazgatási programokról. Vagv építjük, vagy nem. De ugyanannak az intézménynek létesítése nem szerepelhet évtizedeken át egy városi hatóság működési programjában. Ha pedig szerepel, jőhiszemüleg csak ugy történhetik, hogy >a programot telkes álmodozó csinálja. Szeged gazdag város, fejlődésének, helyes pénzügyi és városépítési politikával saját erejéből különb lendületet adhat, mint akármelyik másik vidéki város. Ennek megvalósításához uj rendszert vár a polgárság, erőset, reálisat, határozottat és olyat, amely pénzügyileg, önkormányzatilag és kormányhatósá realizálható. Erre készülni kell, az idő int. A fejlődésnek azon a nívóján áll Szeged, hogy uj házai megkapják a tizennyolc évi házadómentességet. De ezt a nívót messze tul kell szárnyalni. Björn Björnson Hötzendorffi Conradról. Björn Bjömson, a világhírű iró, most skandináviai körúton van, amelyen beszámol frontunkon szerzett tapasztalatairól. Előadásában Hötzendorffi Conródról ezeket mondja: — Egy este az osztrák főhadiszálláson a vezérkar épülete előtt állottam. Minden ablak kivilágítva. A kisi városban az utcák csendesek és sötétek voltak. Csak ebben a házban nem értek rá megengedni, liogy éjszaka legyen. Az egyik nagy teremből a szélesen kitárt ablakokon keresztül egy sajátszerüen zúgó 'hang tódult ki: feltár tóztatlanu! hallható áram. Mi lehetett ez? Sürgönyök voltak ... sürgönyök, amelyek szünet nélkül áramlottak ide minden frontról... soík száz kilométer távolságból. Mindezek az apró kopogások egy hanggá olvadtak össze. Hipnioti'zálólag hatottak. A szivem hevesebben dobogott tőlük, .mert ez az áram ott fönn oly eseményeket zúdított be, amelyek sok millió ember számára a halált vagy a feltámadást jelentették. — Sötét alakok jöttek !ki vagy mentek te a- kivilágított épületbe. Nagy, ordító szörnyeteg állott meg a kapu előtt. Szürke köpenyes, ikis ember ugrott ki belőle. Több tiszt követte. Hötzendorffi Conrad báró volt. Egy tábornok, aki mellettem állott, a legnagyobb csodálattal beszélt róla, Ausztria nagy sztratégájáról. — Az .ablaktáblák mögött nagyobb tett az élénkség. A nagy teremben fürge alakok mozogtak ide-oda. A sürgönyök árama .szakadatalanul zúgott és kopogott. Ugy tetszett, mintha a zaj nagyobbá vált volna. Talán csak képzelödés volt: feltüzelt fantáziám tett élesebb fülűvé. Minden, még a leghalkabb kopogás is, amely ott fönt hallatszott, neki szólt, aki ép az imént jött. A legláthatatlanabb 'lövészárokból is érkezik hir hozzá, aki ott ii! és figurákat tol ide-oda... hisz Európa térképe véres sakktáblává alakult át. És Conrad finom, keskeny keze iá legbiztosabbak egyike ebben a borzasztó játékban.. — Másnap reggel szerencsém volt neki bemutatkozhatni. A legegyszerűbb egyenruhában, amit csak tábornok viselhet, ült velem szemben és beszélte azt ia csodás osztráknémetet, — amely oly megnyerően hangzik negem, mert benne rejlik a dialektus intimitása. A tisztán emberi jobban hozzánk férkőzik általa... telhet, hogy ez csak Illúzió de az ember igy érzi. — Tudtam, 'hogy ennek az embernek realizált gondolatai véres tényékké válnak. Tudtam, hogy egy ujjmozdulata a .tériképen ezrek életébe kerülhet. De mindezek a gondolataim háttérba szorultak, ő maga. tompította el azokat, anélkül, hogy egyebet tett volna, mint hogy az az egyszerű, szerény ember volt, mint aki ő valójában, ö maga a béke volt és most mégis ő a háború, a legkegyetlenebb, amely valaha folyt. — Szeme olyan szelíd. Mosolya olyan mindenkit és mindent megértő, még ott is, a hol egy-egy szegény sziv meg sern mer nyilatkozni. Ezt a benyomást keltette bennem. Megfeledkeztem az egyenruháról, mig vele ültem. Hiszen ő is igazi osztrák! Nem ismerek egy nemzetet sem, amelyben a tiszta emberi annyira érvényre jut, mint ebben. Művészi tehetségű nép. A legjobb értelemben.. A lényében levő szenzibiüs, finom érzésű nem a jel lemtől enségben gyökerezik. Azt bizonyitja ez az idő. Abban a hatalmas erőkifejtésben, amelyet most tanúsít, zene rejlik és humor. Ehhez azonban, a győzelemhez való szivósc akarat és elszántság járul. — Amikor azon. az estén elhagytam a. vezérkar épületét, nem messze tőle néhány katona ül a ház előtt és gitáron játszott. Több hangon énekeltek hozzá. Olyan közel volt, hegy a zenén keresztül még hallottam a sürgönyök kemény kalapálását. Ez Ausztria! — gondoltam magamban. És amikor másnap ismét szemben ültem és beszélgettem Hötzendorffi Conraddal, önkénytelenül is erre az énekre kellett gondolnom. És éreztem: ez az ember abból ia fajtából való, a •mely énekel és egyúttal SZÍVÓS akaratú. Ostromállapot Egyiptomban. Genf, november 11. A párisi Herald cimü lap jelenti Kairóból: Az .ostromállapotot egész Egyiptom területére kiterjesztették. SZECSI EDE bank- és váltó-üzlete ICigyó-utca 5. sz. hivatalos aláírási helye a most kibocsátásra kerülő 6°0-©s Jegyzések nálam bejelenthetők az eredeti hivatalos feltételek mellett. Kivánatra a jegyzett kötvényekre kölcsönt nyújtok 80% erejéig 1917. december 31-ig biztosított 5% kamat mellett