Délmagyarország, 1915. október (4. évfolyam, 237-263. szám)

1915-10-17 / 251. szám

Szeged, 1915. október 17. DELAIAG YAKOliSZAG Országos mozgalom indult Szegedről a gyermekhalandóság csökkentésére. (Saját tudósítónktól.) Bizonyára emlékezetes még az a cikk, amely a Dél magyar ország hasábjairól hivta. fel a hatóságok és a nyilvánosság figyelmét a szegedi tanyákon pusztító na-gy gyermekhalandóságra. Dr. Pártos Zoltán alsótanyai orvos cikke megjelenésével egyidejűleg miemorandummal fordult a polgármesterhez, aki — örömmel jegyezzük fel — a sokszorosan nagyjelentőségű ügyet nyomban napirendre tűzte. A kérdéssel való foglalkozás most egyik legjelentősebb stációjához jutott, dr. Turcsányi Imre, az áll. gyermekmeníhely igazgató-főorvosa ugyanis a .hatóságihoz juttatta beadványát. Még, csak annyit, hogy a főorvos ur a szomorú tények megállapítása mellett a, 'gyökeres orvoslás módjait is felsorolja természetesen, még pedig olyan keretek között, 'hogy azok megvalósitásával — ami bizonyára rövidesen elkövetkezik, — Szegedről fog kiindulni az országos mozgalom a sokszorosan káros és ijesztően nagymérvű gyermekhalandóság leküzdésére. Kivételes jelentőségére való tekintettel itt közöljük egész terjedelmében Turcsányi főorvos értékes munkáját: Nagyságos Polgármester ur! A „Délmagyarország" cimü napilap 1915. szeptember 15-iki számában dr. Pártos Zoltán tiszti orvos tollából ihirlapi cikk jelent meg, amelyben a tanyavilág egy igen elszomorító képét festi, vázolva a körülményeket és •életviszonyokat, amelyeknek tanyai csecsemőink áldozatul esnek. Ez a cikk, valamint a nagyságodhoz külön is beterjesztett memorandum, figyelmessé tette polgármester urat egy igen elszomorító tényre és felderíteni igyekezvén .azon okokat, amelyek világra hozott apró csecsemőink rendjében, a halálnak oly bőséges aratását idézik elő, csekélységemet hivta fel, hogy ugy orvosi, valamint gyermekvédelmi szempontból .a helyszínen állapítsam meg a halálozást előidéző okokat, és egyúttal azon tényezőket és sürgős intézkedések szükségét, amelyekkel városunk és hazánk ezen nagy veszedelmét kis pénzáldozattal elháríthatnák. Ezen megtisztelő feladatnak megfelelni akarván, szeptember 26-án, dr. Szalay József főkapitány és dr. Wolf Ferenc, városi tiszti főorvos úrral, a helyszínén a szükséges vizsgálatokat megejtettem -s a tanyai kerületi tiszti orvosokkal ott tárgyalásokat folytattam. Ész leleteimet és vele kapcsolatosan javaslatomat, a jelenlegi viszonyok mérlegelése mellet'., a következőkben van szerencsém beterjeszteni. (Mi van a tanyán.) 1. A tanyákon 1914. augusztus 1-től 1915 augusztus l-ig élve szuV:; t gyermekek száma 991. Ezek közül meghalt 284, azaz 28.76 százalék. Ezen arányszámmal szemben Szeged város belterületén született gyermekek száma az 1914. -esztendőben 2268. Ezek közül meghalt 461. Az elhalálozási százalék 20.32. Ezek a számok is mutatják, hogy a tanyákon -az elhalálozási arányszám az egy éven aluli gyermekeknél 8.44 százaléknál nagyobb, mint városunk belterületén. 2. A 284 egy éven aluli elhalt gyermek közül 135 emésztési zavarok következtében halt meg, mely szám százalékban kifejezve 47.56. 3. Megállapitottam, hogy emésztési bántalmaknál azért oly nagy az elhalálozási arányszám, mert ezen megbetegedéseknél érvényesülnek leginkább -a tanyákon oly sajnálatos módon elterjedt babonák és használatban levő ártalmas népszokások. 4. Megfigyelések alapján megállapítottam, hogy az emésztési zavarokban szenvedő csecsemők, — de általánosságban is a beteg csecsemők — a legtöbb esetben vagy egyáltalán nem, vagy csak teljesen elhanyagolt álla-potban jutnak gyógykezelés céljából -az orvos kezébe. Számszerűleg megállapittatott, hogy a tanyákon az egy éven aluli elhalt csecsemők több mint 50 százal-éka egyáltalában gyógykezelés alá nem került. 5. Az általános nagy csecsemő-halálozásnak gazdasági, szociális és higiénikus okokou kivül igen nagyjelentőségű kulturális okai is vaunak, még pedig: a tudatlanság népünknek ily irányú müveletlensége, a csecsemőápolás és táplálás észszerüsé gének teljesen ismeretlen volta, az ártalmas népszokások és a népünknél annyira elterjedt előítélet és babona. 6. Szomorúan kellett tapasztalnunk, hogy tanyai népünk előtt a természetes (anyatej) táplálás rendkívüli nagy előnye és a mesterséges (természetellenes) táplálás nagy veszedelme teljesen ismeretlen. 7. Kimutatható, hogy az elhalt csecsemők halála legnagyobb részt már az első betekben, 1—2 hónapos korában és az elválasztás idejében (10—11-ik hónapban) következett be, -aminek okát abban találom, hogy a tanyai csecsemők még az első napokban kn-pják táplálékul az annyira veszélyes áztatott zsemlyét, cukros vizet, szalonnát, kolbászt, káposztát, rosszul kezelt tehéntejet ,stb., tehát oly időben, amidőn a. kis csecsemők ellentálló képessége a legcsekélyebb. A 10—11-ik hónap közötti időben történt nagymérvű elhalálozás arra vezethető vissza, -hogy ezen időpontra -esik a legtöbb esetben a teljes elválasztás az anyatejtől. Sajnos, az elválasztás népünknél nem rendszeresei), hanem ötletszerűen történik, esetleg forró nyáron, avagy hirtelenül, minden átmenet nélkül, amely körülmények majdnem minden csecsemőre nézve egyaránt veszedelmesek. 8. Megállapitottam, hogy -a tanyákon a legveszedelmesebb csecsemő-betegségnek — a bélhurutnak, — amelynek hazánkban töhb mint 30.000 csecsemő esik évente áldozatul, okát a gyermek fogzásában keresik, tehát oly tényezőben, amelyet, orvosilag nem talál-unk indokolva és ezen állapottól teljesen független kóros jelenség. 9. A természetellenes (roestensége-s) táplálás, a tejnek minden -szükségelt, -fontos kezelése nélkül történik, az minden elővigyázató t és rendszert nélkülöz. A mindenütt használatban levő üvegcsővel ellátott szopós üveg csak igen nehezen tartható tisztán, és idegenkednek használni a célszerűbb s alkalmasabb -ama üveget, amelyre a gummi-szopókát keztyü módra lehet az üvegre búzni és amelynek tisztán tartása könnyűszerrel eszközölhető. 10. A legtöbb házban, ahol csecsemőt nevelnek, használatban van az undorító és a csecsemő életét veszélyeztető úgynevezett „eucli", amely készül az oly veszedelmes nyálból, cukorral édesített áztatott zsemlyéből, amely pépet vászonkendőbe kötve, nyújtanak a kicsinek. 11. A tanyai nép munkába menve, a csecsemőt a legtöbb esetben a tudatlan szomszéd, vagy a még szintén felügyeletet igénylő, teljesen megbizhatatlan nagyobb gyermek gondjaira bízza. (Hogyan védekezhetünk.) Már ezen néhány adatból i,s kitűnik, hogy társadalmi életünk ezen rendkívül elszomorító jelensége: csecsemőink elhalálozása ellen, gyors intézkedések válnak szükségessé. Véleményem szerint -a cselekvés terére kell lépnünk küzdve ugy a tanyai, mint a városi, v-alamint az országszerte dúló, nagyarányú csecsemőhalálozás ellen. Cselekednünk kell, még pedig haladéktalanul! A háború összes -szomorú kártételei között a legnagyobb: -az -emberéletben véghez vitt gyászos pusztulás. És ezen lesújtó vérontás mellett nem szabad elfelednünk, hogy akik elhunytainkat volnának hivatottak pótolni, jövő nemzedékünk, uj csecsemőink közül, 15.000 évente halvaszületett és több mint 20.000 gyermek csak egy hétig él, és közel 150.000 pusztul el még csecsemő korában hazánkban! A veszedelmes baj ellen, céltudatosan, komolyan, fáradhatatlanul küzdve, ha -a csecsemőhalálozás szomorú számarányát csak néhány százalékkal is megjavítani sikerül — fáradságunk eredménye a tanyákon és városunkban b megmentett sok száz gyermekélet, amelynek száma az országos statisztikában évente 20— 25.000 nagybecsű életet i-s jelenthet. Nagyságos polgármester ur! Erről a nagy nemzeti veszedelemről fel kell világosítani városunk minden polgárát, országunk társadalmát és fölhívni -a ko-rmány figyelmét. Az elérthető eredmények reményéiben és azok fontos érdekében javaslataimat összefoglalva, azokat -a -következőkben terjesztem be: 1. Fel kell világosítani szóban és Írásban tanyai polgárainkat, a nép legszélesebb rétegeit, hogy minden anyának legszebb, legtermészetesebb és egyúttal legfontosabb feladata: csecsemő gyermekének szoptatása. Állandóan kell hogy szószólói, védői legyünk a csecsemő anyatejhez való jogának, amely jog megvédelmezéséért, -annak érvényesüléséért a véglet ' :• kell küzdenünk. Érvényt kell szerezni annak az orvosi igazságnak, liogy a -leghathatósabb védelemben részesítjük a csecsemőt, ha biztosítjuk részére az anyatejet — lévén az anyatej a legbiztosabb életfen tárté szer, — -amely még a kedvezőtlen -szociális és higiénikus viszonyok ártalmát i-s ellensúlyozni képes. 2. A felvilágosítás egyik módja, hagy -a város hatósága minden veszélyeztetett újszülött csecsemő szülőházába az anyák Hz parancsolatát ingyen juttatj-a el, -amely nyomtatvány díszes falitáblára erő-sitve, az anya szeme előtt állandóan lebeghetne. Áz -anyák tiz parancsolata falitáblák több nyelvre lefordítva, -az állomás-épületek várótermében, kórházaknak, szülőintézeteknek stb. szembeötlő helyein felerősítve, becses szolgálatokat tehetnének. 3. Rendszeresíteni kell a tanyákon a népies előadások rendezését a csecsemő ápolásáról ós táplálásáról, annak egészségtanáról és népszerűvé kell tenni a csecsemő dispensaire fontosságát. Ezen előadások megszervezésére egy szákférfia-kból álló 3 tagu bizottság jelöltessék meg, amely -az előadások rendszeresítését eszközölné, gondoskodna egyúttal előadókról és közönségről. 4. Ezen bizottság feladata lehetne egyúttal az is, gondos'kodni^arról, hogy a tanyákon olvasottságnak örvendő napilapok és naptárak időnkint közei-menyeiket, -cikkeket hozzanak a csecsemő szoptatásának fontosságáról, a csecsemőápolás és táplálás helyes irányelveiről és más erre vonatkozó közhasznú ismeretekről. 5. Az anyakönyvi hivatalokban minden születés 'bejegyzése alkalmával népies füzetek adandók a bejelentést e-szközlő szülőknek. A füzetek -ismertetnék mindazt a fontos tudnivalót, amely a- csecsemő ápolására nézve szükséges. A füzetek t-art-almnznák mind urna jótanácsot, amely a gye-rmek higiéniájára vonatkozik, u. m. ,helyes ruházat, f-ürösztés, a betegség felismerése, a helyes elválasztás, a csecsemő részére szánt tehéntej kezelése és adagolása és sok más hasonló tudnivaló. A természetellenes táp-l-álás veszedelme -ellen állandóan kell küzdenünk. Figyelmeztetni kell az anyákat, hogy hétszer kevesebb csecsemő pusztul el évente a természetes módon tápláltak közül, mint a nem 'természetes tápláltak között. 6. A tanyai népnél használatos üvegcsővel ellátott szopós üveg helyett azon üveget kell népsze-rü-sitenün-k, amelyre a gurum i Ike-ztyü módjára ráhúzható. Hogy -a csecsemő egészségére ártalmas szopós üveg a forgalomból kivonassák, -a főkapitány felkérendő egy rendelet kiadására, amely -az emiitett üveg használatát eltiltaná és a forgalomba hozatalát meg gátolná. Ilynemű rendeletek Németországban már régebben hozattak. 7. A megadott utasítások és tanácsok betartása ellenőrzendő. Eszközölje ezt díjazás mellett -alkalmazott > secsemőfelügyelőnő, akinek feladatához tartoznék megbetegedett gyermeknek orvoshoz utasítása, a szülők iráni itása gyakorlati tanácsokkal, feiv'togositásokkal való ellátása. A csecsemőf-ílügyelőnő munkakörét a legalkalmasa-bban a tanyai kerületi szülésznő láthatná el. 8. A kerületi sz"Jészn-ik a csecsemő ápolásáról és táplálkozásának irányelveiről, jelenlegi felfogásáról, tájékozottak kell bogv legyenek, köteleztessenek egy továbbképző tanfolyam hallgatására. A tanfolyam céljaira az állami