Délmagyarország, 1915. szeptember (4. évfolyam, 212-236. szám)

1915-09-23 / 230. szám

4 ÜÉLH A GYAEOESZm Szeged, 1915. szeptember 23. A termelők rémuralma a szegedi piacokon. — Kél óra Szeged klsuzsorásai közöli. — (Saját tudósitónktól.) Az ország különböző városaiban ezer panasz hangzott el a háború ideje alatt a tűrhetetlen drágaság miatt. Mikor aztán a panaszok nagyon hangosak voltak, jött a hatóság és erős kézzel megrendszabályozta azokat, akik az anarchiát előidézték. Ez történt Szegeden is. És ekkor, amikor mármár helyreállott a piacokon a rend, a .szegedi ghzdákbau ágaskodni kezdett az önérzet, gyűléseztek, öeputációztak, mígnem kétheti próbaidőt engedélyezett a hatóság a szabad vásárra, azt gondolva, hogy majd csak meg változik a helyzet, hogy az ágaskodó magyar önérzettel együtt magyar sziv is dobban a gazdákban, az a magyar sziv, amely nem akarja a kényszert, de segíteni akar önmagán és nehezebb helyzetbe került embertársain, önmagától. Nem igy történt. A makszimálatlan piac legelső napján minden .fogadkozásukat elfeledték a pár nap előtt még vérkönnyeket siró termelők és uj anarchiát teremtettek a piacokon, nagyobbat, í'elháboritóbbat, mint azelőtt. Egyszerre uraknak érezték magukat, egyszerre feltámadt bennük .a kapzsiság és a szegedi piacokon ettől a pillanattól kezdve nem lehetett vásárolni, nem lehetett a legszükségesebb élelmiszerekhez hozzájutni. Ez a mérhetetlen kapzsiság az utóbbi napokban aztán elérte a végső határt, amelynél tovább nem lehet menni, amelynél ökölbe szorult kézzel kell „megállj"-t kiáltani. A szemérmetlen és felháborító uzsoráskodás legmagasabb fokához értünk, amely ellen kötelességünk felemelni tiltó szavunkat: Elég! és ne-tovább! Most már jönni kell újra, még a próba-idő letelte előtt a hatóságnak és a legszigorúbb korlátokat kivetni a határtalanul szemérmetlen termelőkre, jönni kell újra a makszimális árnak ós a legszigorúbb büntetéseknek azokra, akik azt áthágnák. A termelők fenyegetőzéseitől, liogy nem hoznak élelmiszert a .piacra, nem félünk. A Ihatóság kezében van -a megfelelő eszköz és hatalom, hogy elvegye .azoktól, akik a becsületet nem ismerték akkor, amikor a becsületükre bízták a város közélelmezését, az élelmiszereket, olyan árban, amelyben meg lehet azokat vásárolni. Jöjjön újra a makszimális ár és a hatóság kérlelhetetlen, teljes szigora azokra, akik ezt nem respektálnák. Minden szigor és rendszabály igénybevételével kell végre rendet teremteni a szegedi piacokon, teljes rendet és a törvény és rendeletek igénybevételével kell megtörni >a becsületet nem ismerő, uzsoráskodó, szemérmetlen termelök gőgjét és képzelt hatalmát. A Délmagyarország munkatársa szerdán hajnalban meglátogatta a niakai és Tisza Lajos-körúti piacokat. (Reggel fél 6 órától fél 8 óráig tartózkodott kint munkatársunk a terme lők között, hogy személyes tapasztalatok alapján számolhasson be a közönségnek a szegedi piac mai állapotáról. Véleményünket már kifejtettük fentebb, most csak mozifilmszeriien lepergetünk egy pár jelenetet, — ismerje meg mindenki a maga valóságában azokat a lehetetlen állapotokat, melyeket a makszimálatlan piac hozott magával. Háromnegyed hat óra körül már élénk, zajos élet uralkodik a szegedi piacokon. A tágas térségekre százával özönlik a vásárló közönség, mindig uj és uj emberek, sőt egy-két megkésett kofa és termelő is, akik a hadimenetrend miatt később érkező vonatokkal jöttek. Most már gyorsan kialakul a piac képe, — Ivat óraikor már javában folyik a vásár. Az árak most már egységesek, — megmarad minden ugy, a piac végéig. Előkelő úriasszony megy az egyik alsótanyai termelőhöz, aki szilvát árul. — Hogy a szilva? — kérdi. — Huszonnyolc krajcár kilója, — mondja az asszony. — De, hát ez óriási ár! Ilyen drága sohasem volt a szilva — méltatlankodik az úriasszony. — Hát jól van, na. Vigyen 25 krajcárért — enged a termelő. — Az sem járja. Adja olcsóbban. — Majd bolond leszek háborúban olcsóbban adni. — Szólok egy rendőrnek. — Hát szóljon. Most nincs makszimális ár! Most kuss a rendőrnek. És hiába minden szó, a termelő nem enged a szilva árából. Az egész piacon ez az ára, végig. Igy a szilvalekvár minden hozzávalóval együtt 2 korona 50, 2 korona 80 fillérbe kerül a háziasszonyoknak kilónként. Egy másik alsótanyai termelő sovány libákat és más szárnyasokat árul. A makszimális árak szerint 10 korona lenne darabja a sovány libának. Most megkérdi egy vásárló, mi az ára? — Harminc korona — hangzik a válasz. Kéri olcsóbban, — a termelő hosszas alkudozás után leengedi kegyesen az árát 28 koronára. Annál alább nem adja, senkinek. Más vásárló a csirkék után érdeklődik, a melyei? darabja a malkszimális ár szerint 4 korona lenne. — Tiz korona — vágja ki keményen az asszony. — De nézze jó asszony, az egész csirke alig több másfél kilónál. — Háború van. Aki nem tud annyit adni érte, az ne egyen csirkét — válaszolja az aszszony. Amiben igaza is lehet, mert akadtak, akik ezt az árat is megfizették. Bánáti kofák ülnek egy helyen. Tojást árulnak. A piac más helyein a tojás ára, a szegedi termelőknél harminc fillér. Ezek a Bánátból jöttek vasúton, ott szerezték be a tojást, amelyet bizonyára nem adtak oda minden haszon nélkül. Kérdi tőle egy, ,a szegedi termelők határtalan szemtelenségétől már kétségbeesett úriasszony: — Hogy a tojás? — Tizenhat fillér darabja — hangzik a válasz. És a kofák, akik fáradtak, vasúton törték magukat, szó nélkül odaadják a tojás darabját 16 fillérért. Csak a szegedi, panaszkodó, siró termelők maradnak meg híven a piac végéig a 30 filléres ár mellett. A tojással kapcsolatosan különben igen érdekes jelenetnek voltunk tanúja. Az egyik végsőkig felháborodott vásárló rendőrt hívott egy alsótanyai termelőhöz, aki szintén 30 fillérért árulta a tojások darabját. A rendőr szeliden igyekezett az elbizakodott, pöffeszkedő termelőt rendreutasítani. Az asszony a rendőr szavaira csípőjére tette a két kezét, aztán sebesen hadarászva kezdett beszélni: — Mit akar itt a rendőrrel? Azt hiszi, akkor olcsóbban adom? Most nincs makszimális ár, most annyiért adok mindent, amennyiért akarok. Akinek nem tetszik, pukkadjon meg! Még a burgonyát és almát énekeljük meg. És amikor ezt megtesszük, megjegyezzük, hogy minden élelmiszernek az előbbihez hasonló óriási ára van. 100—120 százalékkal emelkedett az élelmiszerek ára a makszimális ár életbeléptetése óta. A burgonya makszimális ár,a 12 fillér volt kilónkint. A szerdai piacon egy 35 kilogramos zsák burgonya ára kilenc korona volt. Az alma kilója tavaly 12—24 fillér volt. Az idén egy kiló alma 56—70 fillér. Ezek azok az olcsóbb árak, amelyeket a makszimálatlan piac szült. Most tessék ilyen árak mellett egy havi 60—70 koronás fizetésű hivatalnoknak megélni. És tessék továbbra is bizni a termelők becsületében. USSBfjBOftisas B»WJS«HaS9«l3fi ül 15-ft ÜSÉIÉ a 18 A iíisi a a iaiiiin, — A belügyminiszter rendelete Szegeden. — (Saját tudósitónktól.) Szerdán érkezett meg Szegedre a (honvédelmi miniszter rendelete, amely a legfiatalabb népfelkelők és pedig a 18 évesek, valamint a hadirnunkások és önként jelentkezették bevonulásáról intézkedik. A honvédelmi miniszter leirata szerint az alkalmasnak talált népfölkelők október 15-én tartoznak bevonulni cSüpattesteikhez. A miniszter rendeletét szó szerinti szövegében' az alábbiakban adijuk: Magyar királyi honvédelmi minister. 12.900. szám. Elnöki 18. 1915. Az 1897. évben születt s a népifölkeléisi bemutató szemlén, illetőleg utószemlén alkalmasnak talált népfelkelésre kötelezettek bevonulására vonatkozólag kibocsátott hirdetményt megfelelő példányszámban és különkülön csomagokban olv felhívással küldöm meg a törvényhatóságnak, hogy azokat azonnali kifüggesztés és tartalmának <a községekben illetőleg városban dívó más szokásos módon való közhírré tétele végett az egyes sorozójárási tisztviselőknek küldöncök utján haladéktalanul kezbesittesse. Az összes iárások részére szóló külön csomagok hiánytalan átvétele, illetőleg a kézbesítések megtörténte hozzáírt táviratilag bejelentendő. Az 1897. évi születésű azon hivatásos gőz- vagy motoreke gépészeknek és fűtöknek tényleges szolgálatra való bevonulása, kik ily gépeknél tényleg alkalmazva vnnak, beigazolt alkaimaztiatásuk esetében a községi elöljáróságnál (városi hatóságnál) személyesen előterjesztendő kérelmükre az illetékes kiegészítő parancsnokság által 1915. évi november hó 30-ig el fog halasztatni. Erre vonatkozólag mind a kiegészítő parancsnokságokat, mind a járási (városi) tisztviselőket megfelelően wtasitottám. _ A külföldön megvizsgált és alkalmasnak talált 1897. évi születésű népifölkelésre kötelezettek tényleges szolgálatra szintén ia folyó évi október hó 15-én tartoznak bevonul,ni, ha népitőlkelési tényleges szolgálatra bevonulási napjuk előtt jelentkeznének, semmi körűimének 'között sem utasíthatók vissza, hanem az illető kiegészítő parancsnoksághoz utasitandók. A már felhívott születési évfolyamokhoz tartozó és külföldről jövő alkalmas népfelkelésre kötelezettek jelentkezésük alkalmával azonnali bevonulni tartoznak, hacsak a bevonulásra az illető képviseleti hatóságtól halasztást nem nyertek. ,E rendelkezés a sorozó-járásokban az ez iránt utasított tisztviselők által szintén közhírré fog tétetni. A'sorozó járásokban kihirdettettem egyúttal azt is. hogy a nép,fölkelésre kötelezettek a bevonulási napon a népfölkelési igazolvány i Belváro Elsőrendű kiszolgálás. — Jő kávéházi iialok. — Reggeli és uzsonna kávé. Szives pártfogást kér Radó Ignác, kávés.