Délmagyarország, 1915. szeptember (4. évfolyam, 212-236. szám)

1915-09-22 / 229. szám

4— "át az a hir, hogy a négyesszövetség követeit legközelebb vissza fogják hívni Szófiából, Az angol követség már elszállította levéltárát Szalonikibe. HadseregszáSlitások Romániában. Bukarest, szeptember 21. A román keres­kedelem- és iparügyi miniszter közbenjárt a hadügyminiszternél aziránt, hogy a 'hadsereg takarmány- és gabonaszükségletének ellátá­sával a népbankok utján vagy közvetlenül a román kistermelöket és parasztgazdákat bíz­zák meg. Ezzel azt célozzák, Ihogy a mos­tani súlyos viszonyok között bajba jutott kis­gazda-osztályon, amely termését alig lenne képes értékesíteni, ilyen módon segítsenek. Román erődítések a magyar határon. Berlin, szeptember 21. Szófiából távira­tozzák a Vossisché Zeitung-nak: Hétfőn a magyar határ mentén, végig a vasútvonal mellett megkezdték a románok a lövészár­kok, farkasvermek és drótsövénykerítések építését. A lakosság teljesen nyugodt. A pos­ta és táviról orgalom Romániával még mindig szünetel. Berlin, szeptember 21. Szófiából távira- j tozzák a B. Z. am Mittag-nak: Amsterdam, szeptember 21. A Handeís­blad Vilna megszállásáról a következőket irja: Kérdés, nem huzták-ha!asz tó ttá k-e a város védelmét oly hosszú ideig, hogy a hadseregnek egy jelentékeny részét, mely ott tartózkodott, a németek elvághatták. Vil­na eleste következtében az oroszok egész Duna-frontja veszélyben forog. Dünaburg eleste, söt az egész Düna-vona! és Riga el­este ma már csak napok kérdése. Itt is a kö­rülzárás veszélye fenyegeti az oroszokat, ha a németeknek sikerül Poloekot .elérniük, on­nan oldalmozdulatot végezni a folyó felé és hátbatámadni az oroszokat. (M. T. I.) Hivatalos híradás Kiev kiürítéséről Berlin, szeptember 21. A Vossisdhe Zei­tung-nak jelentik kerülő uiton Péter várról: Az Ivanov hadsereg mozgósítási osztályáriak a főnöke, Mavrin közzétette, hogy Kiev kény­szerkiüritését tervezik. Tizenhét-negyvenöt év között minden férfinek el kell hagynia a kievi kormányzóságot, az ellenség közeledé­sére mindent el kell pusztítani. A kievi tőzs­dét bezárták. Pétervár el van zárva az orosz főhaderőtől. Amsterdam, szeptember 21. Nieuws van den Dag irja: Vilma elestét már régen vár­ták. A 'kisérő körülmények a város megszál­lását még a németek fényes sikerévé tehetik, minthogy körülzáró mozdulatuk arra kény­szeri tette az oroszokat, 'hogy a várost kiürít­sék, egyidejűleg pedig a német lovasság már megszánhatta a Molodecno—-iPoloc'k vasúti vonalat. Az oroszok komoly kudarcáról ven szó, in Miibegy éket verhettek a németek a Dünaburg és a Vilna táján állott orosz had­seregek közé, -azcnkivirl pedig a vihrai sere­get a körülzárás veszedelme fenyegeti. DÉLMAGYARORSZÁG. Romániában a magyar határ közelében fekvő helységek hemzsegnék a katonaságtól. A mull ihéteu kezdték ásni a határ hosszában a lövészárkokat és íarkasvermeket, drótsö­vény akadályokat is állítottak. Itt most nem ihiszi senki, hogy Románia és Bulgária között kenyértörésre ikerül a dolog. Oroszország ajánlata a bolgár­román egyezség érdekében. Szófia, szeptember 21. Románia és Bul­gária között ismét kezdetét vették a tárgya­lások a dobnudzsai kérdésben. A tárgyalá­sokba uj momentum lépett azáltal, hogy nem hivatalos uton Bukarestben tudatták, hogy Oroszország bizonyos föltételek mellett haj­landó Besszarábia nyugati háromszögét át­engedni Romániának és a föltételek között az is szerepel, ihogy Bulgária az Uj Dobrudzsán kívül a Duna jobbpartján (fekvő ó-dobrudzsai részt iiwtr.egk.apja, ha hadserege csatlakozik a román hadsereggel együtt az antant akciójá­hoz. A bolgár ellenzék rokonszenvez ezzel az ajánlattal, de a kormány nem. Az ellenzék mégis azt reméli, ihogy ezen az alapon' sike­rül az oroszbarát politikát győzelemhez se­j giteni. Ha ez sikerül, ugy jogos az a feltevés, liogy a bajnak oka a nagyherceg fővezér el­távolítása volt. Ez mindig jól értett ahhoz, Ihogy csapatait idejekorán visszavonja. Ma azonban nem lehet előre megmondani, hogy mit hoz a jövő. Biztos csak az, Ihogy az orosz 'haderők egy része nagy veszélyben forog és ihogy Pétervár az orosz főerőkkel való min­den egyenes hadi összeköttetéstől el van zárva. Uj behívások Oroszországban. Stockholm, szeptember 21. Péter várról táviratozzák a Progres-nek: Cári rendelet mozgósítja az 1916—1912. évi korosztályok második és az 1916—1898. évi korosztályok első tartalékát a lengyel kormányzóságok, Cholm, 'Kaukázus és az Amur-vidék kivéte­lével. 1 Ruszkij tábornok nyilatkozik Pétervár veszedelméről. Amsterdam, szeptember 21. A Times­•n a k az orosz főhadiszálláson levő tudósi tója, Stanley Washburn nagy cikkben számol be az oroszoknak Pétervár védelmére irányuló intézkedéseiről. Washburn szeptember hato­dikán meglátogatta az északi hadseregcso­port csapatait és ez alkalommal értekezett magúval Ruszkij tábornokkal is. — Az egész Oroszország szeme Ruszkij tábornok felé fordul most, irja — mert a legfontosabb szektorban irányitja a hadmű­veleteket. Ruszkij nyilatkozatit az angol haditudósító előtt, a'ki azonban meni szórói-szóra idézi sza­vait, hanem nyilatkozatának csak a tartalmát közli a következő formában: — Ruszkij tábornok előtt ugy tűnik fel a helyzet, hogy az orosz fővárosmik a németek által való elfoglalása lehetetlenség, mert ami HÍZ ágyulöveáckekel, puskákat és az uj csa­patokat illeti, a helyzet lassan ugyan, de biz­Szeged, 1915. szeptember 2*2. tosan javul. A mai front és Pétervár között levő terület különben is olyan, hogy végtelen sok akadály gördül a nemetek előnyomulása elé. A már megkezdődött őszi esőzés mozdu­latlanságra kényszeríti a seregeket és már közéig a tél is, amikor annyira megfagy itt a föld, hogy árkot ásni vagy előrehaladni egy­általán lehetetlenség. Lehetséges, hogy a né­metek képesek lesznek arra, hogy előbbre jut­nak, mint ahol most vannak, de itt' mindenki azt hiszi, hogy magát Pétervárat nem fenye­geti közvetlen veszedelem. Oroszországnak most végre alkalma van ama, hogy lélegzetet vegyen. A harcot azért folytatni fogjuk az egész télen és a tavasszal uj erővel kezdjük meg, uj hadsereggel és uj hadmüveletekkel. Mindenkinek el kell ugyan­is ismernie, hogy ha Németországot végeze­tül leverjük, egyáltalán nem fontos, hogy Ber­lin vagy Moszkva falai alatt verjük-e le? A németek ellenálló erejének nagyságái megál­kipiÁmi lehetetlen ugyan, de Oroszország szövetségeseire nézve végre is az a fontos dolog, hogy megértsék azt, hogy az orosz seregek visszavonulása és folytonos harca az ellenséggel sokkal jobban kimeríti a némete­ket, mint a háborúnak bármely más ténye­zője. Meddig mennek a németek. Genf, szeptember 21. A Matin-bm Civ­rieux ezredes foglalkozik a német seregek legközelebbi feladataival. Idézi Bernhard tá­bornok, némtet katonai iró könyvét, aki ki­fejti, hogy a német hadsereg (az orosz fő­város bevételével még nem ért el semmi nagyfontosságú sztrlptégm előnyt, különösen olyant nem, amely ellensúlyozná azt a nagy rizikót, amely egy ilyen terv keresztülvitelé­vel -jár. .Civrieux szerint Németország kimon­dottam arra pályázik, Ihogy Oroszországot el­vágja összes európai tengereitől. Hivatkozik Bernhardira, aki szerint Németország a Fe­kete-tengeri partokat Törökországnak, saját magának pedig a Balti-partokat akarja. Civ­rieux nagy hibának tartja a tervet. Bizonyí­tani igyekszik, hogyha Oroszországot tény­leg arra kényszeritenék, hogy csak a Jeges­és keletázsiai tengerre szoruljon, akkor, hogy meg ne fiulljon, minden erejét összeszedné el­vesztett tengerpartjai visszaszerzésére és ad­dig a béke iüuzórius volna, mig célját el nem érte. A németek' bizitosan be is látják ezt és nem fognak soká előnyomulni, hanem Litvá­niáiban egy még meg nem állapított vonalon, körülbelül Minsk magasságában elássák ma­gukat a pripati mocsarak és a Düna oltal­ma alatt. Akasztófát érdemelnek a cár fanácsadói. Paris, szeptember 20. A Guerre Sociale „Petrograd-Retograd" cimü vezércikkében kikel a dunna elnapolása ellen és a követke­zőket mondja: „A ki a cárnak ezt a tanácsot adta, megérdemli, hogy felakasszák. A szö­vetséges és semleges államok szociálistál, demokratái és liberális pártjai remélték, hogy uj, szabadelvű Oroszország van alakulóban. Most egyetlen napon minden összeomlik. Az angol, francia és olasz! sajtó a cenzúra -elle­ivé re bizonyára nem fogja némám tűrni, a leg­kíméletlenebb bürokráciának államcsínyjét. A sajtó kell hogy a maga részéről is támogassa az oroszországi liberálisok tiltakozását. A Riga eleste már csak napok kérdése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom